11.5 C
Budapest
2021. szeptember 20., hétfő
Magyar Jelen
Gazdaság Kiemelt

“Férfiak 40” – A keményen ledolgozott évek után miért nem jár mindenkinek a pihenés?

A férfiak 40 év utáni korkedvezményes nyugdíjba vonulásával már korábban is foglalkoztunk, a pártok közül ezt egyedül a Mi Hazánk Mozgalom képviseli. A témáról telefonon kérdeztük Halász Gézát, aki a Férfihang Civil Társaság alelnöke és a Mi Hazánk családjogi szakpolitikusa.

A korkedvezményes nyugdíj kifejezés már eleve félrevezető, hiszen Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas. A KSH adatai alapján Magyarországon a népesség 26%-a részesül valamilyen nyugdíjban, átlagosan havi 125 ezer forint értékben. A férfiak több, mint egyharmada ráadásul meg sem éri a nyugdíjas évei kezdetét, a fizikai munkát végzők esetében ez az arány csak 50%. Nem csoda tehát, hogy Magyarországon a 2 millió nyugdíjasnak csak alig több, mint egyharmada férfi. 

2011 óta mintegy 300.000 nő ment korai nyugdíjba a Nők40 programnak köszönhetően. A férfiak korkedvezménye Magyarországon sem volt mindig ismeretlen, de Franciaországban, Horvátországban és Portugáliában napjainkban is a nyugdíjrendszer része.

Kijelenthető tehát, hogy a legmegterhelőbb fizikai munkát végzők fele egyszerűen nem élvezheti a nyugdíjas éveit. Tovább fokozza a problémát, hogy a nyugdíjak összegénél és a nyugdíjkorhatár megállapításánál csak azok az évek számítanak, amelyek bejelentett munkahelyen kerültek teljesítésre. Köztudott, hogy a fizikai munkát igénylő szakmákban szinte minden esetben kevesebb a bejelentett, mint a ledolgozott idő, pláne akkor, ha a gyakorlati, “inasi” éveket is ideértjük.

Milyen „kedvezmény” lenne tehát az, hogy 40 év kemény munka után az ember elmehet nyugdíjba megalázóan alacsony összeggel, a folyamatosan emelkedő árak mellett? -teszi fel a kérdést Halász Géza. 

Az átfogó megoldás érdekében strukturális változtatásokra van szükség.  Kezdő lépésként legalább azt vissza kellene állítani, ami már egyszer rendelkezésre állt, ez pedig nem más, mint a korkedvezményes nyugdíjba vonulás a különösen megterhelő, veszélyes foglalkozást űzőknek.

Az Orbán- kormány ugyanis 2012-ben ezt a lehetőséget elvette, többek között a bányászoktól, tűzoltóktól és a fegyveres testületek tagjaitól – mely munkakörökben nagyobbrészt férfiak állnak helyt – és noha ezzel párhuzamosan elindította a Nők40 programot, a férfi dolgozók semmit sem kaptak cserébe.

Az igazságtalan és aránytalan jogmegvonás már abban az időben is széleskörű ellenállást fejtett ki. A vasutasok szakszervezetének egy tagja egyenesen népszavazást kezdeményezett a “jóléti” intézkedés visszaállításáról. A beadványt az Alkotmánybíróság elkaszálta, de nemcsak a gyalázatos végeredmény, hanem az indoklás is emlékezetes.

Az Alkotmánybíróság ugyanis a témát költségvetési kérdésnek ítélte, amelyről nem kezdeményezhető népszavazás. Ráadásul nem zárták le ennyivel, hanem azt is

hozzátették, hogy a férfiak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége kiüresítené a nőknek az Alkotmány által biztosított kedvezőbb, tehát nem azonos jogait.

Az Alkotmánybíróság megkísérelte a kérdést úgy beállítani, mintha az bármilyen formában is szemben állna a nők megbecsülésével.

A Férfiak 40 program nem ellenfele, hanem kiegészítése a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulásának pontosan úgy, ahogyan a nők és férfiak sem ellenfelei, hanem kiegészítései egymásnak

– fogalmazott Halász Géza szakpolitikus.

Az Alkotmánybíróság érvrendszerében jelen van az az ellentmondás is, hogy elutasításában arra hivatkozik, hogy a “Férfiak40” költségvetési kérdés (nem társadalmi), ugyanakkor később ő maga (az Alkotmánybíróság) érvelt a nők kiemelt társadalmi megbecsülésével a férfiak kedvezményes nyugdíja ellen!

Általánosságban meg kell említeni, hogy a népszavazásokat illető Alkotmánybírósági gyakorlat meglehetősen nagy szabadságot ad arra, hogy valamit költségvetési, vagy társadalmi kérdésként értékel a testület. Nehéz elképzelni, hogy a bevándorlásról, a 2008-as szociális népszavazásról, vagy korábban a kettős állampolgárságról szóló referendumok ne érintettek volna költségvetési fejezeteket, vagy azok eredményei ne lettek volna hatással a magyar állam kiadásaira.

Halász azt is hozzátette, hogy az a férfi, aki hamarabb (értsd: négy ledolgozott évtized után) élvezheti a munkája gyümölcsét, az nagy valószínűséggel a társadalomnak és a gazdaságnak is még hosszú évekig a hasznos tagja lehet. Példák ezrei bizonyítják, hogy a jó fizikai és jó szellemi állapotban nyugdíjba menők vállalkozásba, vagy más olyan tevékenységbe kezdenek, amik össztársadalmi értelemben éppoly hasznos lehet, mint korábbi munkájuk. Ez természetesen a nőkre és a férfiakra is egyaránt igaz, ráadásul a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása a nőket is érintené. Becslések szerint 150- 180 ezer férfi lenne jogosult a korai nyugdíjra, akik az így felszabadult időt feleségeikkel, unokáikkal tölthetnék.

Könnyen belátható, hogy a “Férfiak40” program megvalósítása egyúttal a nők, és általában véve minden dolgozó ember nagyobb megbecsülését is jelenti.

Ez elviekben tökéletesen beleillik a Fidesz által képviselt(?) konzervatív családmodellbe, ezért is érthetetlen, hogy ehelyett miért a dolgozók jogainak megnyirbálását, a férfiak „munkából temetőbe” kényszerítését választották.

“Meggyőződésem, hogy a következő választások után a Mi Hazánk teljes frakcióval fog tudni kiállni az ügy mellett, mert a nemzeti érdekek képviselete és a szociális, társadalmi kérdések felvállalása nem kizárja, hanem erősíti egymás. Ezért kezdtünk el együtt dolgozni ennek érdekében”

-zárta gondolatait Halász Géza, aki egyben a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje is.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „FERFIAK 40 ÉV MUNKA UTÁN A FERFIAK IS MEHESSENEK NYUGDÍJBA! Mi Hazánk”

További híreink

Lincshangulat fogadta a magyarellenes Simiont és az AUR több tagját Temesváron

Varga Lilla

Tour de France – Nem lesz “zárt kapus” a verseny

Kemény János

A templom bejáratánál rabolta ki az idős hölgyet

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen