Nemcsak a szomszédainkhoz képest, a magyar gazdaság potenciáljához mérve is gyengén teljesít Magyarország

Egy friss tanulmány az elmúlt évtizedek gazdasági mutatóit vette alapul, amelyeket nemcsak a környező országokkal, hanem a csonka Magyarországban rejlő lehetőségekkel is összevetve jutott arra a következtetésre: hazánk gazdasága jóval gyengébben teljesít ahhoz képest, amire képes lenne. 

Az ATV Híradónak nyilatkozó szakértők szerint Magyarország nemcsak a régiós versenytársakhoz képest maradt le, hanem a saját lehetőségeihez mérten is. Úgy látják, a növekedéshez a termelékenység javítására és egy kiszámíthatóbb európai gazdaságpolitikára van szükség.

Saját lehetőségeinktől is elmaradtunk 

Magyarország hosszabb távon elmaradt a saját lehetőségeitől, a gazdaság nagyobb növekedésre is képes lett volna – derül ki egy friss kutatásból. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a keleti nyitás politikája és az orosz gazdasági kapcsolatok erősítése nem hozta meg a várt felzárkózást, ez inkább gyengítette a gazdaság teljesítőképességét. Nem lehet azt mondani, hogy a kutatás „orbanofób” és „manipulatív”, ugyanis 30 év gazdasági adatait vizsgálva lényegében arra jutott, hogy minden kormány rosszul teljesített. 

Az, hogy az Orbán-kormány is ilyen borzalmas mutatókkal „büszkélkedhet”, egyáltalán nem meglepő, hiszen a Fidesz keleti nyitása nem azt jelentette, hogy akkor végre ráállunk arra, amiben jók vagyunk: a mezőgazdaságra, és a rá épülő feldolgozóiparra. Esetleg a magyar tudás hasznosítására. Nem, ők inkább a nyugati multicégek mellé behozták a keleti akkumulátorgyárakat, így immáron egyszerre vagyunk nyugati és keleti gyarmat. A „szén és acél országa” után az „összeszerelő üzemek és akkumulátorgyárak” országa lettünk – pont ugyanolyan borzalmas eredményekkel. 

A megszólaló szakértő kifejtette, nem „recesszióról” van szó, hanem „jóléti veszteségről”. 

„Ez az elemzés azért meggyőző, mert kivételesen most nem azt mutatja be, amit mi valamennyien tudunk, hogy a versenytársainkhoz képest, akikkel együtt váltunk az Európai Unió tagjaivá, tehát akár az északiak, akár itt az úgynevezett környékbeli, visegrádi országokhoz képest lassultunk le, hanem önmagunkhoz képest is rosszul teljesítünk” – magyarázta. 

Melyek a növekedés gátjai?

Ezzel kapcsolatban a szakértő rámutatott: a magas költségvetési hiány, az infláció és a gyenge fogyasztás fékezi a növekedést, miközben kevesebb forrás jut a termelékenységet javító beruházásokra. Ami nem meglepő, hiszen a rekordmagas magyar áfa és a Bulgáriával vetekedő fizetések miatt rengeteg ember kétszer is meggondolja, mire költsön. 

A szakértő végül kiértékelte az elmúlt öt évet is. Ezt így foglalta össze: „Ez együtt okozza ezt a hihetetlen furcsaságot, hogy önmagunkhoz képest teljesen lelassultunk, lényegében az utolsó öt évben nulla körüli gazdasági növekedésben vagyunk.”

Surányi György közgazdászprofesszor ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, a Fidesz-kormánynak a szabályozásokkal, az adórendszeren keresztül, valamint a támogatások elosztásával sikerült egy igen rossz szerkezetű gazdaságot kiépítenie. 

„Aminek az egyik következménye az, hogy láthatóan lemaradtunk a régiónk többi országához képest, másrészt pedig eljutottunk oda, lassan lépésről lépésre, hogy a gazdasági növekedési potenciálja, tehát ami fenntartható módon, egyensúlyozó módon megvalósítható, az lecsökkent egy, nagyjából másfél százalékra” – foglalta össze.

A közgazdászok szerint a gyorsabb felzárkózáshoz kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára és erősebb versenyre lenne szükség.

Kapcsolódó: