A nyilvánosság erejével az igazságot keresve

Tüntetés zajlott a Markó utcában, a Legfőbb Ügyészség épülete előtt, ahol a demonstrálók egyrészt egy máig megoldatlan gyermekelhelyezési ügy, másrészt egy magas rangú közhivatalnok félrevezető megnyilatkozása miatt adtak hangot elégedetlenségüknek.

Egy kisfiút, Aladárt, regénybe – talán helyesebb lenne azt írni, hogy rémregénybe – illő módon a spanyol hivatalos szervek kommandósai Spanyolországban elrabolták édesanyjától és nevelőapjától, hogy magyar kérésre a Magyarországon élő biológiai apa részére átadják. Mindez még 2023 novemberében történt, azóta a kisfiú a vér szerinti édesapjánál él. Viszont ez az apa-gyermek kapcsolat teljesen eltér az elvárttól, hiszen a biológiai apa korábban éveken át még születésnapján, az ünnepnapokon sem vette fel a kapcsolatot fiával, gyakorlatilag érzelmileg alig kötődnek egymáshoz, Ennek következménye az is, hogy szakértői megállapítás szerint az erőszakos elszakítással – amit bátran nevezhetnénk hivatalos módon végrehajtott gyermekrablásnak is – az anyjával való kapcsolat hiányával, súlyos pszichés állapotot, lelki törést okoztak a gyermeknek. Ennek ellenére az illetékesek ezt a traumatikus állapotot továbbra is mesterségesen fenntartják, s hallani sem akarnak arról, hogy a kisfiú visszakerüljön az édesanyja mellé abba a családi kötelékbe, ahol boldogan élhetni napjait.

Az ügy igazságtalansága, a lezáratlan helyzet annyira nagy hullámokat vetett a széles közvéleményben, hogy az még a legmagasabb politikai szintekre is eljutott. Viszont a parlamenti pártok közül egyedül a Mi Hazánk vállalta fel, hogy megnyugtató megoldást keressen arra a helyzetre, ami a gyermek nyugalma és egészséges fejlődése szempontjából a legkedvezőbb. Ennek érdekében írásbeli kérdést intéztek az ügyészséghez, ám a válasz alapján a Mi Hazánk Mozgalom arról számolt be, hogy dr. Ibolya Tibor Béla, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese az Aladár-ügyben benyújtott írásbeli kérdésre valótlan tartalmú választ adott az Országgyűlésnek, amikor abban azt állította, hogy nincs, és nem is volt a válasz megírásakor büntetőeljárás az ügyben. A Mi Hazánk birtokában lévő hivatalos rendőrségi dokumentumok ezzel szemben egyértelműen bizonyítják, hogy több eljárás is zajlott és zajlik kiskorú veszélyeztetése, kényszerítés, valamint kiskorú elhelyezésének jogellenes megváltoztatása gyanújával A. Ádám ellen, aki Aladárt Magyarországra hozta Spanyolországból.

Fentiek következtében Szabadi István a Mi Hazánk országgyűlési képviselője egyebek mellett az alábbiakat fogalmazta meg: 

„A Mi Hazánk Mozgalom követeli, hogy dr. Ibolya Tibor Béla azonnali hatállyal mondjon le a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének tisztségéről! A magyar gyermekek védelme nem lehet politikai alku tárgya. A jogállamiság nem működhet, ha a legfőbb ügyész nevében eljáró helyettese hallgat, tagad, vagy megtéveszt. A Mi Hazánk Mozgalom minden törvényes eszközzel kiáll az igazságáért, a magyar családok védelméért és a jogrend helyreállításáért.”

Természetesen, mint az várható volt, dr. Ibolya Tibor Béla nem mondott le, így ennek kikényszerítésére, illetve, hogy felhívja a figyelmet arra, a gyermek elhelyezésének kedvező megoldása továbbra is várat magára, a nevelőapa tüntetést szervezett. Az esemény a Markó utcában található Legfőbb Ügyészség épülete előtt zajlott, ahol a tömeg ütemes skandálással követelte, egyrészt a legfőbb ügyész helyettesének lemondását, másrészt Aladár elhelyezési ügyének megoldását.

Juhász-Bauer Ágoston Bálint, Aladár nevelőapja, a tüntetés szervezője a Magyar Jelen részére külön is nyilatkozott:

„A demonstráció alapvető célja az volt, hogy Aladárnak vissza kell kerülnie az édesanyjához. De emellett célunk volt az is, hogy rámutassunk dr. Ibolya Tibor Béla közokirat-hamisítást valósított meg, amikor azt közölte, hogy nincs nyomozás, nem történt bűncselekmény, holott a rendőrségi dokumentumok ennek pont az ellenkezőjét bizonyítják. Éppen ezért őt a nyilvánosság erejével lemondásra szólítottuk fel.

Dr. Ibolya Tibor Béla ellen megalapozott a gyanú, ezért elvárjuk, hogy nyomozást indítson a rendőrség. Ha nem történik fejlemény az ügyben, akkor folytatjuk a demonstrációinkat, azt tervezzük, hogy jelképes, 2x3 méteres börtönfalat építünk zsaluelemekből, börtönráccsal, amit vagy a legfőbb ügyészség épülete előtt, vagy az RTL Klub székháza előtt fogunk felállítani. Nagyon szomorú, hogy úgy néz ki, még a piramis csúcsán lévő vezetők is hazudnak, ami elfogadhatatlan. Demonstrációnkkal a törvényes helyzet helyreállását mind Aladár, mind a legfőbb ügyész helyettese ügyében szeretnénk kieszközölni, s bízunk benne, hogy kitartó helytállásunk végül sikerre is fog vezetni.”

A Legfőbb Ügyészség tagadja a vádakat

A Legfőbb Ügyészség e-mailben küldte el szerkesztőségünknek saját álláspontját, melyet az alábbiakban közlünk:

„Valótlan tartalmú Szabadi István országgyűlési képviselőnek a pártja honlapján az ügyészséggel és a legfőbb ügyész helyettesével kapcsolatban közzétett közleménye.

Toroczkai László 2025. május 16. napján kelt írásbeli választ igénylő kérdésében kk. Aczél Aladár gyermekelhelyezési ügye kapcsán az édesanya nevében és érdekében fordult a hatóságokhoz és az üggyel, illetve az ahhoz tartozó feljelentések, bejelentések, kezdeményezések, illetve az édesanya által vélt törvénysértések kapcsán kért tájékoztatást.

Erre figyelemmel – a legfőbb ügyész nevében – dr. Ibolya Tibor legfőbb ügyész helyettes Toroczkai László országgyűlési képviselőnek 2025. május 30-án az alábbi linken is elérhető választ adta.

https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2025/05/k-11951-valasz.pdf

A válaszban – egyebek mellett – az szerepel, hogy kk. Aczél Aladár családjogi helyzetét több bíróság is vizsgálta és a kizárólagos szülői felügyeleti jog gyakorlására az édesapát jogosította fel, míg a gyermek Magyarországra történő hazahozatala kérdésében kétfokú spanyol bírósági döntés alapján került sor. A hatóságok döntését elfogadni nem tudó édesanya, Juhász-Bauer Bernadett, valamint férje Juhász-Bauer Ágoston, illetve Juhász-Bauer Bernadett édesanyja Pataki Bernadett több feljelentést is tett különböző hatóságoknál a gyermekelhelyezés kapcsán általuk feltételezett törvénysértések, így a minisztériumi dolgozók vélt kötelezettségszegése, kk. Aczél Aladár vélt elrablása, valamint Aczél Ádám által elkövetett vélt bűncselekmények miatt.

A feljelentések alapján eljáró hatóságok a feljelentések egy részében a feljelentéseket elutasították, míg azon esetekben amikor a bejelentések alapján nyomozás elrendelésre került sor, később valamennyi eljárás megszüntetésre került.

Jelenleg csupán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen hivatali vesztegetés büntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírójának 2025. február 15. napján kelt végzése alapján.

A fentiekre figyelemmel Szabadi István országgyűlési képviselőnek a párt honlapján megjelent közleménye valótlan tartalmú.

A közleményben foglaltakkal ellentétesen, a legfőbb ügyész helyettese tájékoztatta a képviselőt arról, hogy az ügyben több eljárás is volt folyamatban, illetve pontosan megjelölte azt az eljárást, amely még mindig folyamatban van.

A legfőbb ügyész helyettese – a közleményben foglaltakkal ellentétesen – nem állított olyat, hogy nincs és a válasz megírásakor nem is volt büntetőeljárás az ügyben.

Jelenleg tehát – ahogy az a válaszból is kiderül – a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen hivatali vesztegetés büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt – tehát ügyben és nem konkrét személy ellen – van folyamatban eljárás.

A büntetőeljárás szabályai szerint, abban az esetben folyik egy nyomozás meghatározott személy ellen, ha bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. 

Ilyen megalapozott gyanú közlésére az ügyben ezidáig senkivel szemben nem került sor.”

Juhász-Bauer Ágoston Bálint reagált a Legfőbb Ügyészség újabb állításaira

Juhász-Bauer Ágoston Bálint – Aladár nevelőapja – közleményben reagált a Legfőbb Ügyészség legutóbbi közlésére, amely szerinte újabb ferdítéseket és valótlanságokat tartalmaz. Állítása szerint rendőrségi közokiratokkal igazolható, hogy 2025. május 30-án Aladár ellen elkövetett bűncselekmények miatt több nyomozás is folyamatban volt, és az egyik ügyben már megalapozott gyanút is közöltek A. Ádámmal szemben.

„Ezek létezését a Legfőbb Ügyészség egyértelműen tagadja, miközben a dokumentumok mást mutatnak. Ráadásul nemcsak május 30-án, hanem 2025. július 25-én is valótlan állításokat tettek – ez így kétszeresen megtévesztő” – fogalmazott Juhász-Bauer.

Hozzátette: nem vitatják azt a másik, különálló nyomozást, amely a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy kormánytag ellen folyik, sőt, annak megindítását üdvözlik is. „De számunkra Aladár az első. Ezért tartjuk elfogadhatatlannak, hogy a Legfőbb Ügyészség tagadja az ellene elkövetett bűncselekmények létét, és ezzel kapcsolatban hamisításokra épülő kommunikációt folytat.”