Öt évvel ezelőtt Heves megyében földárveréseket tartottak. Az eladott területek több mint fele kilenc nagy érdekeltséghez került. A vásárlók között bankár, ügyész és szállodai menedzser is akadt.
Már csak négy megye földárveréseinek elemzése maradt hátra abból a munkából, amit Ángyán József, az első Orbán kormány államtitkára négy évvel ezelőtt kezdett meg. A Heves megye földárveréseit elemző dolgozat 15. a sorban. A professzor a tervei szerint 2022-re végezhet a teljes adatbázis feldolgozásával, majd egy földügyi könyvben foglalja össze az elemzéseket – írja a hvg.hu.
Cégtulajdonosok, alkalmazottak, családtagok licitáltak
Heves megyében 6900 hektár földet hirdettek meg, amiből 4500 hektár kelt el a liciteken. 2400 hektár 21 licitálón ment keresztül, de a szálak kibogozása után látható, ez valójában 9 érdekeltséget jelent. Ehhez a 9 érdekeltséghez 100 hektárnál nagyobb területek kerültek. A többi nyertesnek jutott a maradék, a licitálók 70 százalékához az értékesített földek mindössze 20 százaléka, 860 hektár került, ők átlagosan 20 hektár alatti területeket szerezhettek meg.
Az árverezés nagy nyertesei között találjuk Csányi Sándor üzlettársának, Utassy László Merkantil bankvezetőnek a feleségét, de annak lánya is újdonsült földtulajdonos lett, annak ellenére, hogy ők bankok igazgatótanácsi, ügyészségi osztályvezetői posztot töltenek be, illetve a lányuk a szállodaiparban dolgozik. A családi vagyon összesen 657 hektár földdel gyarapodott.
A megyei kormányközeli helyi prominensek se jártak rosszul az árveréseken, ahogyan Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához került Gödöllői Tangazdaság, illetve az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. vezetői sem, akik noha Budapesten és Debrecenben élnek, mégis szereztek maguknak 386 hektár földet.
De a hűbéri lánc alsóbb szintjei is kaptak néhány „csontot”: 25–60 hektáros területekhez juthattak besenyőtelki, rózsaszentmártoni fideszes önkormányzati képviselők.
Előre leoszthatták a liciteléseket?
Ángyán József meglátása szerint sok esetben előre egyeztethették az érdekeltek, hogy mely területekre ne licitáljanak. Így fordulhatott elő, hogy sokszor áron alul kelhettek el a földek, ami a befektetőknek jelentős hasznot jelent, mivel jóval a piaci árak alatt szerezhették meg a földet.
Ha még azzal is számolunk, hogy a földforgalmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Unió a cégek vásárlásának megtiltása miatt, akkor az eljárás lezárása után feltételezhetően ugrásszerűen nőhetnek tovább az árak.
Ángyán József elemzésében rámutat, a tényleges helyzet megismeréséhez a földértékesítési eljárás hátterét kellene vizsgálni, ám a Nemzeti Földügyi Központ (az NFA utóda) nem hajlandó hozzáférhetővé tenni az adásvételi szerződéseket, de még azok összegzett listáját sem.
Így munkatársaival csupán a közzétett árverési eredményeket tudják elemezni, de ezek is jól mutatják a kormány szándékát, birtokpolitikáját.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
