Mégis megérte! - Körbezárt Idealizmus Konferencia 2026

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének. Az idei már a második  alkalom volt, hogy a Légió Hungária és a Betyársereg közös rendezvénnyel tisztelgett Budapest védői és az 1945. február 11-én este megindult Kitörés hősei előtt – írták a rendezvényről a Körbezárt Idealizmus Konferencia szervezői.

„Javasoljuk kövessétek be a konferencia Facebook-oldalát, mely az év során hadtörténelmi és kulturális magazinként fog üzemelni, illetve a frissen indult YouTube-csatornát, ahová az eseményen elhangzott előadások fognak felkerülni” – tették hozzá.

Magyar fejlesztésű hadieszközök a II. világháborúban

Mint arról beszámoltak, „a tavalyi évhez hasonlóan ismét Vári-Kovács Péter színművész volt a rendezvény házigazdája. Rövid megnyitó beszéde után a világháborús fegyverek szakértője, Gál Attila fegyverműszerész lépett a színpadra. Teltházas előadásában olyan hadieszközöket mutatott be, amelyeket magyar mérnökök terveztek és a II. világháborúban használták őket”.

„Az első ilyen fegyver a Király Pál által fejlesztett, korszakában egyedülálló 39M Király-géppisztoly volt. Az érdekfeszítő előadásban részletesen ismertette a fegyver működési elvét és különleges tulajdonságai. Ezt követően a magyar fejlesztésű gránátok kerültek sorra a prezentációban. Ezek közül a Vécsey-gránátról beszélt hosszabban az előadó, kiemelve, hogy ez a hadieszköz kisebb módosításokkal 2009-ig használatban volt a Magyar Honvédségnél. Részletesen bemutatta a 44M buzogányvetőt, melyet a köznyelvben Szálasi-röppentyűként ismernek a téma iránt érdeklődők. Gál Attila kiemelte, hogy ez az egyszerű, de rendkívül hatékony páncéltörő eszköz a legvastagabb, akár 300 mm-es homlokpáncélzatú szovjet harckocsit is képes volt ártalmatlanítani. A közönség számára is kiderült a magas szakmai színvonalú, ugyanakkor érdekes előadás végére, hogy a magyar hadmérnökök sokszor korukat megelőző megoldásokra és teljesítményre voltak képesek, de eszközeik erősen korlátozott mennyisége okán nem tudták érdemben befolyásolni a harcokat” – tették hozzá.

Feltörni az Enigmát - a német titkosító gép igazi története

„A következő előadás címe alapján talán száraznak tűnhet, hiszen a legendákkal övezett német Enigma kódgép feltöréséről szólt Teleki Sándor programfejlesztő informatikus prezentációja. Ígéretéhez híven azonban – bár a bemutatott képek között több matematikai egyenlet is megbújt – mégis élvezhető, könnyen befogadható előadást hallhatott a zsúfolásig megtelt teremben a közönség. Az előadó röviden, de érthetően vezette be hallgatóságát a kódolás és kódfejtés alapvetői tudnivalóiba. Ezután az így felvértezett nézőközönséget egyszerre precíz és humoros előadásmóddal vezette végig az eredetileg bankok által használt kódgép valódi történetén” – írták a szerzők.

Majd így folytatták: „Végigkísérte a különböző típusokat, valamint azok kódolási folyamatait és feltörését, az előadás végére pedig mindenki számára szertefoszlott az a sokszor hangoztatott, de hamis hiedelem, amely Alan Turing angol matematikus nevéhez köti az Enigma feltörését. Az előadás konklúziója szerint az Enigma feltörése a lengyeleknek és az amerikaiaknak sikerült, míg a britek – a jelentős erőforrás-ráfordítás ellenére – nem jutottak döntő eredményre”. 

Joggal szerepelt tehát a prezentáció egyik diáján a következő mondat:

Akkor mit tett Turing? Semmit.

Hősök? Áldozatok? Bűnösök? Budapest védői és a Kitörés megítélése napjainkban

„Széles témaspektrumot felölelő, heves érzelmektől sem mentes kerekasztal-beszélgetés következett. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője foglaltak helyet a korabeli fegyverekkel dekorált asztaloknál” – árulják a konferencia szervezői, hozzátéve, hogy a beszélgetés résztvevői az aktualitásoktól indultak el, hiszen egy olyan történelmi eseményt jártak körbe, mely 81 év távlatából is heves közéleti vitákat vált ki.

„A Magyarságkutató Intézet konferenciájától a Mazsihisz Kitörés túra elleni támadásáig több olyan aktuális történést boncolgattak, melyek szorosan kapcsolódtak a Körbezárt Idealizmus konferencia témájához. A beszélgetés leghosszabb szakaszát az a blokk tette ki, melyben a beszélgetők a budavári kitörést övező, jellemzően dehonesztáló történelmi legendákat járták körül és cáfolták meg. A rendkívüli érdeklődés mellett lezajlott kerekasztalt-beszélgetés a nézők kérdéseivel zárult” – derül ki beszámolójukból.

„Mégis megérte!” – kegyeleti megemlékezés a konferencián

Mint írták, „az egész napos konferencia legfelemelőbb pillanatait egyértelműen a kegyeleti megemlékezés jelentette, melynek keretei közt a Nemzetek Európájának szellemisége értelmében egy görög, egy spanyol és egy német nacionalista mozgalom küldöttjének a beszéde is elhangzott”.

Őket Incze Béla a Légió Hungária vezetőségi tagja követte, aki beszédének keretes szerkezetét egy mikszáthi képpel alakította ki. Az író Új Zrínyiász című regényét hívta segítségül, majd ezt ültette át egy névtelen magyar hősi halott katona történetére, aki a budai hegyek erdeiben immár 81 éve alussza álmát, de egyetlen napra mégis visszatérhet, hogy megnézze milyen világ sarjadt bajtársai és az ő személyes áldozathozatalából. A kiábrándító szituációkat követően minden alkalommal feltette a kérdést a történet főszereplője:

Hát, ezért?

Azonban végül eljut a megemlékezés helyszínére, ahol látja, hogy tömött sorokban állnak azok, akik tisztelegnek előttük, így végül kijelenti:

Megérte!

Incze beszédét koszorúzás követte, ahol a két főszervező, a Betyársereg és a Légió Hungária tagjai helyezték el az emlékezés virágait. A hősök sírját szimbolizáló ikonikus kereszt mellett hagyományőrző katonák és a két mozgalom egy-egy tagja állt díszőrséget a megemlékezés során.

„A hagyományosnak számító katonai Vagyunk-rítust a Betyársereg képviseletében Halász Géza vezényelte le. Beszédében arra mutatott rá, hogy a hősökre való emlékezéssel nem ideológiákat és embereket kell követni, hanem az Istentől adott emelkedett létszemlélet útját. Ezt az utat járva a győzelem és a vereség is csak egy-egy szükségszerű állomás” – ismertetik a szervezők. 

A beszéd végén háromszor hívta fel a közönséget a…

Budapest védői

 felkiáltással.

Háromszor zengett többszáz torokból az ősi válasz:

Vagyunk!

A kegyeleti megemlékezés lélekemelő hangulatára Vári-Kovács Péter dala, a Védőrség tette fel a koronát.

Rémhír – betiltott rövidfilmek 1944-’45

„A tavalyi Becsület napi dokumentumfilm bemutatójához hasonlóan idén is szerepelt filmvetítés a rendezvény programjai között. Hat olyan zenés rövidfilmet láthattak a konferencia résztvevői, melyek 1942 és ’44 között készültek. A válogatást záró alkotás, mely a „Rémhír” címet viseli, a már hungarista irányítás alatt álló Hunnia filmstúdióban készült. Érdekessége, hogy 1944. december 22-én került a mozikba, tehát Budapest körülzárása előtt két nappal. Nem meglepő, hogy ezeket a rövidfilmeket a háború vége után nem tűzte műsorára szinte egyetlen televízió sem. A konferencia hivatalos programjait záró egyórás vetítés egy eltűnt kor keserédes hangulatát varázsolta a félhomályban ülő nézők szívébe” – derül ki a szövegből. 

Zárszó

Mint írták, „a Körbezárt Idealizmus Konferencia második alkalommal tett hitet amellett, hogy a magyar történelem eseményeire a magyar hazafiaknak joguk van akkor és úgy emlékezni, amikor és ahogyan ők akarnak. A teltházas rendezvény sikere azt mutatja, hogy a Budapest védőinek kitartására az utókor nemcsak hálás köszönettel, hanem példakövető elszántsággal fog évről évre emlékezni, immár e konferencia keretei között is.

Többen feltették a nagy kérdést a helyszínen, melyre ott és immár az online tér nyilvánossága előtt is ugyanazt az egyöntetű választ adják a szervezők: 2027-ben is lesz Körbezárt Idealizmus Konferencia”.

A beszámoló teljes egészében a Légió Hungária, illetve a Betyársereg oldalán olvasható.