22.2 C
Budapest
2022. július 4., hétfő
Magyar Jelen
Belföld Gazdaság Hírek Kiemelt

Lezárások után háború- többezer magyar cég kerülhet padlóra

A magyar gazdaságnak és cégeknek már most fel kell készülniük a háború utáni helyzetre – erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar–Orosz Tagozatának elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők.

Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban – mutatott rá. Egyúttal jelezte, hogy az MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni. Vállalati oldalról az lenne lényeges, hogy főleg azok a kkv-k, amelyeknek ténylegesen az életük múlik ezen, vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak. „De ugyanilyen fontos, hogy megosszuk az erőforrásokat, és fennmaradjon egy jelentős rész a piacra való visszajutás segítésére.” Ehhez már inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség.

Emberileg és üzleti szempontból is abban érdekeltek a vállalkozások, hogy minél előbb béke legyen, és hogy a gazdasági tevékenység megtervezéséből kikerüljön a szankciós állapot. Hogy ez mikorra teljesülhet, azt jósolni sem lehet, éppen ezért kell ébernek lenni.

Az egymást érő céges kivonulások ellenére se legyen kétség:

egyetlen ország és vállalat sem fog lemondani sem az orosz, sem az ukrán piacról.

Ezért arra kell koncentrálni, sőt célként kell meghatározni, hogy egyszer oda vissza kell térni. Ebben a folyamatban pedig kulcskérdés, hogy a meglévő magyar piaci pozíciókat meg tudjuk védeni, egyúttal törekedni kell az újak megszerzésére.

Szekeres István szerint az „újranyitás” pillanata hasonló lesz a volt szovjet térség első körös meghódításához a 90-es évek legelején, vagy a Krím orosz annexióját követő időszakhoz, amikor például a német export tudott nagyon megerősödni. Ha a kormányzat segítségével a magyar szereplők képesek felkészülni, jobb esélyekkel állhatnak a startvonalhoz. A jelenlegi háborús válság minden gazdasági szektort sújt, a legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart.

Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál.

A Magyar–Orosz Tagozat napi kapcsolatban van a vállalkozások jelentős részével, ráadásul Szekeres István cégvezetőként orosz és ukrán leányokat is irányít. Naprakésznek lenni még így is nehéz, mert óráról órára változnak a körülmények.

Ukrajnában szinte teljes egészében leállt az üzleti élet, mivel nem adottak a piaci feltételek.

Gond van az energiaellátással, a közlekedéssel, nem működik a nagykereskedelem, az alapanyagok beszerzése, a logisztika, és a bankok sem teljesítenek külföldi utalásokat.

Az orosz megrendeléseknél a legfajsúlyosabb probléma a szállítmányozási lehetőségek és útvonalak drasztikus szűkülése és ennek következtében a fuvarárak emelkedése. A másik gond az orosz rubel drámai leértékelődése az euróval szemben, ami brutálisan megdrágította az importot, így annak értékesítése is nehézkessé vált. Szekeres István szerint az orosz állam által lebegtetett forgatókönyv, amely az oroszországi külföldi tulajdonú leányvállalatok államosítását helyezte kilátásba, inkább csak fenyegetés, remélhetőleg nem valósul meg. „Egy ilyen szcenárió a vészforgatókönyvek között is a leghorrorisztikusabb.”

Abban viszont komoly veszélyt lát, hogy az EU-s szankciókra adott orosz válaszok még nem ismertek. Pedig ezek hatása lehet a nagyobb a magyar érdekeltségekre. A krími válságkor sem az uniós embargó vitte padlóra az érintett hazai cégeket, hanem a Moszkva által reakcióként alkalmazott „ideiglenes beviteli korlátozások”, amelyek meggátolták a zöldség, a gyümölcs, a húsáruk és más készítmények bevitelét. Ez adott esetben azzal járhat, hogy a magyar kínálatot kínaival pótolja majd Oroszország.

(k.info)

További híreink

A leghidegebb órákban mínuszokra készülhetünk a tavasz első hétvégéjén

Varga Lilla

Fehér parlagi szamár született a debreceni állatkertben

Kiss Albert

Kommentár nélkül

Kemény János

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen