A Mi Hazánk Sportkabinetjének munkájáról már a korábbiakban többször beszámoltunk. A kabinet legfőbb célkitűzése, hogy Magyarországon visszaálljon a csapatsportok nemzeti jellege, ezért román mintára egy kvótarendszer bevezetését tartanák követendőnek annak érdekében, hogy minél több magyar játékos juthasson rendszeres lehetőséghez a hazai klubcsapatokban.
Alább a kabinet elemzése olvasható Büki Richárd gyűjtése alapján.
A Mi Hazánk Mozgalom Sportkabinetje újabb adatokat gyűjtött az NB1 légiós helyzetéről. Szúrópróba szerűen kiválasztottunk egy hétvégét (szeptember 30-október 03.) s ténylegesen dokumentáltuk a játékosok pályán töltött játékperceit az adott fordulóban. A magyar bajnokság számaival, a hatékony utánpótlásáról híres horvát, a piaci alapokon nyugvó szomszédos osztrák, és a friss kvótatörvénnyel rendelkező román liga adatait hasonlítottuk össze. Az adatokat az eredmenyek.com információi szerint gyűjtöttük. Mindhárom bajnokság előttünk áll az UEFA rangsorában, a legfrissebb listán a román Szuperliga megelőzte az NB1-et.
A négy nemzet jelenleg érvényes UEFA rangsora és a tényleges játékperc megoszlás hazai/külföldi játékosok között a szeptember 30-október 03. közt lejátszott bajnoki mérkőzéseken.
- Magyarország: légiósok aránya 43,8 %. Az NB1 9. fordulójában több kiállítás is volt ezért összesen 11848 játék percet töltöttek a játékosok a pályán. Külföldi labdarúgók a tényleges játékidő 46%-ban szerepeltek.
- Románia: légiósok aránya 31,6 %. A Szuperliga 12. fordulójában a tényleges játékpercek (15795), 39 %-ban külföldiek játszottak.
- Horvátország: légiósok aránya 39,1 %. A HNL1 11. fordulójában a tényleges játékpercek (9847), 36 %-ban külföldiek játszottak.
- Ausztria: légiósok aránya 38,4 %. A Bundesliga 10. fordulójában a tényleges játékpercek (11880), 43%-ban külföldiek játszottak.
Nem elégedtünk meg korábbi adatok elemzésével és közzétételével, mert a légiósok száma ugyan beszédes, azonban a tényleges alkalmazásuk (pályán töltött játékpercek) még jobban árnyalják a kialakult helyzetet. Magyarországon arányaiban a legmagasabb a külföldiek száma a keretekben, a tényleges játékidő tekintetében még dominánsabb a jelenlétük. Érdekesség, hogy a vizsgált bajnokságokban, egyedül Horvátországban csökkent az idegenlégiósok aránya a keretekben szereplő külföldiek/tényleges játékpercek tekintetében: 39,1%-ról 36%-ra.
A román kvóta-törvény kötelezi a klubokat, hogy minimum 40%-ban hazai játékosok töltsék ki a tényleges játék időket.
Tulajdonképpen a 40%-os arányszámot minden vizsgált liga tartotta volna az adott időszakban. Azonban voltak klubok, ahol felborult ez az arány.
Ferencváros: légiósok aránya 85 %;
Mezőkövesd: 73 %;
Kisvárda: 72 %;
Honvéd: 64 %;
Puskás: 62 %;
Vidi: 60 %.
A kedvező összesített eredményt (54%/46%) a Vasas és a Paks (100%-ban magyar játékosok), és a KTE (90 %-ban magyar játékosok), hozzák létre. A DVSC (70% a magyarok aránya), és a ZTE (60%) és az UTE (41%) a középmezőny ezen a listán. Szembeötlő, hogy a mezőny több, mint fele (hét klub) a külföldi játékosok szerepeltetését preferálta.
Romániában a csapatok nagy része tartja a kvótatörvényt, a vizsgált 12. fordulóban a CFR Kolozsvár a tényleges játékidő 68 százalékában, a Voluntari 82 százalékában játszatott külföldi játékosokat. Horvátországban mindenféle szabályozás nélkül minden klub tartotta a 40 %-os határt, sőt a Gorica (45 százalékban voltak horvát játékosok a pályán) kivételével, minden csapat zömében hazai játékosokat szerepeltetett. A Chelsea-t legyőző Dinamo a játék perceinek 32 százalékában játszott idegenlégiós a HNL1 11. fordulójában. Az adott hétvégén Ausztriában csak a Salzburg (18%-ban osztrák játékosok szerepeltek), és a Sturm (38%) csúszott ki a 40%-os határból. A teljesen piaci alapon működő Bundesliga 12 csapatában kilencben 50% felett szerepeltek osztrák játékosok, az újonc Lustenau az egyedüli kivétel ahol 41/59 % volt az arány a vizsgát 10. fordulóban.
Összességében megállapítható, hogy a szomszédos országok a magyarnál magasabban jegyzett bajnokságaiban összesen (három liga), öt csapat lépte túl a 40 %-os (Romániában érvényes) kvóta határt a vizsgált hétvégén. Ugyanakkor az NB1-ben hét klub (a mezőny fele), zömében külföldi játékosokkal töltötte ki játékidőt és ebből öt (ugyanannyi, mint Ausztriában, Romániában és Horvátországban összesen!) nem tudta tartani a 40%-os határt.
A párt szerint elvárható, hogy a közpénzen működő csapatokat szabályozzák
„A Mi Hazánk Mozgalom Sportkabinetje elfogadhatatlannak tartja a kialakult helyzetet.
A tények érzékelhetők a hétköznapokban is! Hazugság, hogy eredményes sport klubszinten csak külföldi játékosokkal érhető el – hazai példa a Kecskemét FTC elleni sikere (2:0), ami pont a vizsgált forduló egyik szenzációját szolgáltatta. A velünk szomszédos országokban az erőforrásokat a hazai játékosok menedzselésére, a minőségi játékpercek biztosítására fordítják, közben Magyarországon (néhány klub kivételével) kiszorulnak a magyarok élvonalbeli klubjainkból. Véleményünk az, hogy tenni kell, szabályozni szükséges a közpénzen fenntartott klubok működését, segíteni kell a hazai játékosok menedzselését”- kommentálta lapunknak Nagy Attila a kabinet megfigyelését.
A sportkabinet vezetője hozzátette: a balliberális világnézet zászlóshajónak használja a sportot az elfogadás terén. A világ legjobb európai csapatainak gátlástalan átformálása a legfiatalabb generáció gondolkodásmódját fogja negatív irányba mozdítani, hiszen ezek a fiatalok példaképet és identitást merítenek a labdarúgásból.
(nyitókép: Paks FC)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
