7.6 C
Budapest
2022. november 26., szombat
Magyar Jelen
BelföldHírekKiemelt

Mit lehet ellenzékből kezdeni a kétharmaddal szemben? – Tanulságok az elmúlt félév alapján

A 2022-es országgyűlési választások után elterjedt az az álláspont, hogy a a törvényhozás épületébe nem érdemes bejárnia a megválasztott képviselőnek, mert a Fidesz kétharmadával szemben úgy sem fog tudni semmit elérni. A fő ideológus Hadházy Ákos volt, aki a Momentum tapasztalatlan újoncait kezdetben magával rántotta ebbe az utcába, így a pártnak a frakcióalapítás körül egyből nehézségei akadtak. Maga Hadházy (Zugló egyéni “képviselője”) a képviselői esküt a tavaszi ülésszakban le sem tudta tenni, erre októberben került sor. 

A képviselő azóta megkapta mandátumát, de az országgyűlés munkájába nem kapcsolódott be, helyette inkább a köztévé előtt vert sátrat tiltakozásképpen annak elfogultsága miatt.

A részt venni a parlamenti munkában, vagy inkább kívülről kritizálni az egészet dilemmájának állatorvosi lova a DK. Gyurcsány pártja már 2018-ban frakciót alakított, de ekkor azt mondták, hogy nem érdemes a parlamenti keretek között aktívan politizálni, inkább az “emberek között kell járni”. A párt az elmúlt ciklust sikeresen építette fel Dobrev Klárára, aki az EP és a miniszterelnökijelölti kampány után ma már az árnyékkormányt vezeti. A DK megerősödve már szemmel láthatóan nagyon fontosnak érzi az országgyűlést, aktív jelenléttel és az árnyékkormánnyal a kormányzóképesség látszatát igyekeznek magukról mutatni.

Az LMP láthatatlanságával, a Jobbik a belső konfliktusaival, az MSZP pedig saját magával küzd, nem csoda tehát, hogy sok javaslatot nem tudnak felmutatni, amit a Fidesz beépített volna a döntéshozatalába tőlük.

A Mi Hazánk eleve a konstruktív ellenzékiség ígéretével ütötte át az 5%-os határt, hogy aztán a patkóba kerülve a lehető legtöbb témában igyekezzen megszólalni, véleményt alkotni, ellenjavaslatot, módosító javaslatot készíteni. Ezek között akadtak olyanok, amelyeket a Fidesz megszívlelt és beépített politikájába. Ennek végtelen számú politikai olvasata lehet.

Az egyik, hogy a kormány így akarja kifogni a szelet a Mi Hazánk vitorlájából, ami kézenfekvő lenne tekintve, hogy a Fidesz de általában a kormányok nem először alkalmazzák ezt a mainstreamből nézve “szélsőséges pártok” ellen. Ide tartozik, hogy a választások óta a Mi Hazánk egyértelműen erősödött, a párt frakcióvezetője szerint már a voksolás másnapján több szavazója volt a nemzeti ellenzéknek, mert sokan a bejutásban való kételkedés miatt inkább a Fideszt választották a balliberális pártok ellen szavazva. Egy májusi felmérésből az derült ki, hogy a listán 5,8%-kal bejutott párt esetében a válaszadók 9%-a már “úgy emlékezett”, hogy április 3-án a Mi Hazánkra szavazott. Elemzők sokasága vélekedik úgy, hogy a választásokat megelőző hetek eseményei nem kedveztek a Mi Hazánk támogatottságának. A háború kitörése és a covid-intézkedések mérséklése jókora, már meglévő, vagy a véghajrában megszerezhető szavazótömeget tántorított el a pártra való szavazástól. Ha a fentiek közül mindkét állítás igaz, akkor nagy biztonsággal kijelenthető, hogy 2022-ben a Mi Hazánk éppen a szavazás napján, azaz április 3-án volt a leggyengébb.

Ellenzékből kormányozni?

Az ellenzékből való kormányzás retorikája nem ismeretlen a régi szavazóknak, akik a Fidesz ellenében nem bal, hanem inkább jobb oldalra sorolt ellenzéket támogattak a megelőző választásokon. Az ellenzékből való kormányzástól a Mi Hazánk egyelőre messze van, de az egyértelmű, hogy a parlamentbe jutás óta a legnagyobb sikert az ásotthalmi polgármester által vezetett párt érte el. A Mi Hazánk által javasolt elemek “befogadásának” előszeléül azt tekinthetjük, hogy Orbán Viktor a párt elnökének kijelentette, hogy: bizonyos kérdésekben akár még értelmesen is lehet egymással beszélni. A mozgalom azóta a kompetens ellenzéki szerepben tölti mindennapjait, amit már akkor lehetett látni, amikor a költségvetés júniusi vitájában Szabadi István a balliberálisok frázisai helyett nemes egyszerűséggel megtalálta azokat a költségvetési tételeket, amikből fedezni lehetne a tanárok béremelését az uniós forrásoktól függetlenül. Erről bővebben írtunk. 

Szívhang-rendelet

Pontosan az egymással való beszélgetés, a kommunikáció adta alapját a megszületett, sokat vitatott, de végül elfogadott szívhang-rendeletnek. A javaslat rövid lényege, hogy az abortusz elvégzése előtt az édesanya hallgassa meg (utolsó szó jogán) gyermeke szívhangját és ezt mérlegelve döntsön az élet kioltásáról. A javaslat vitája, utóélete vezette 2022 őszének első felének tematikáját, ezért ezekre most nem térünk ki, de tény, hogy Dúró Dóra javaslata egy régi követelés, amit az országgyűlés alelnöke még jobbikosként terjesztett be először, azóta pedig széles társadalmi, politikai vitát követően, talán a nemzetközi tendenciáknak is köszönhetően de beérett az ügy. A fideszes többség támogatta a rendeletet, ami még akkor is egyértelműen a Mi Hazánk (Dúró Dóra) sikere, ha a kormány sajátjaként tálalta és éjszaka a közlönyben jelentette be a lépést.

Rendszerhasználati díj

A nyár eleje óta beszél arról a Mi Hazánk, hogy a rendszerhasználati díjat el kell törölni, ezt a Fidesz ugyan nem tette meg, de mostanra legalább azt lehet tudni, hogy tovább már nem fog emelkedni ez a teher, 2023-ban sem. A kormány ennek fedezetét az extraprofit adóból kívánja előteremteni. Maga a gondolat, hogy a globális tech cégek, “disznófejű nagyurak” adózzanak és viseljék a koronavírus, valamint a háború árát a hétköznapi emberek helyett, szintén a Mi Hazánk alapvetése.

Végrehajtómaffia

A végrehajtások esetében az új tervezet szerint megemelnék a letiltástól mentes részt. A Mi Hazánk álláspontja az volt, hogy meg kell reformálni a letiltásokra és inkasszálásokra vonatkozó szabályokat, hogy az adósság rendezése ne kisemmizés legyen. A párt (dr. Fiszter Zsuzsanna) közleményeiből és nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy ezek az intézkedések közel sem elegendők és a végrehajtások körül továbbra is rengeteg visszaélés tapasztalható. A végrehajtómaffia leleplezése és a végrehajtásokról szóló közbeszéd megerősítése, a tematizáció kétségkívül a Mi Hazánkhoz köthető, a parlamentbe kerüléssel ez az ügy szintén új lendületet kapott.

Miért tüntetnek, ha teljesülnek a követeléseik?

A fenti ravasz kérdés a HírTV-ben hangzott el a Mi Hazánkkal kapcsolatban. A mozgalom országos tüntetéssorozatot hirdetetett azért, meg “a kormány nem hallgatta meg a javaslatait”, amely első ránézésre tartalmi ellentétben áll az eddig taglaltakkal. Ha csak a három konkrét példánál maradunk, akkor észrevehető, hogy a párt sikerei minden példánál részsikerek, olyanok amelyek az adott ügy elengedhetetlen részét képezik és kulcsot jelentenek a végleges megoldáshoz.

A szívhang-rendelet esetében még mindig nem beszélhetünk az abortusztörvény szigorításáról, hiszen ez csupán ez tájékoztató mechanizmus, amely mégis képes életek megmentésére.

A rendszerhasználati díjat a kormány nem törölte el, de a növekedést megállítják.

A végrehajtómaffia tagjait nem sikerült maradéktalanul leszerelni, de Schadl György mégiscsak börtönben ül. A sikernek sok gazdája szokott lenni, de itt jó megoldásból újra csak a Mi Hazánk van, ha hozzá kellene kötni valamelyik párthoz a korrupt végrehajtók leleplezését.

A részsikerekből számos esetben teljes sikerek, komplex rendeletek szoktak kialakulni, ennek könyvtárnyi irodalma van a rendszerváltás óta működő és parlamenti tevékenységet kifejtő nemzeti, radikális pártokat tekintve. Kifejező az az aprócska tény továbbá, hogy a rész az angolban a “part” kifejezésre feleltethető meg, de a pártoskodás alapelve megint csak innen jön. “Pars pro toto”, azaz “rész az egészért”.

A Mi Hazánk demonstrációit ebből a szempontból érdemes figyelni, hiszen a végrehajtások nonprofittá tétele, a multik közteherviselésbe bevonása, a tanárok bérének emelése, a Facebook megadóztatása, vagy a magyar feldolgozóiparra épített nemzetgazdaság kialakítása jó eséllyel olyan intézkedések, amelyek a kormánypárt szavazói körében is népszerűek lennének, ami pedig eléggé népszerű azt a Fidesz előbb-utóbb technokrata módjára megcsinálja. Ügyeknek népszerűséget történetesen éppen az ügyekről való beszéléssel, demonstrációval lehet szerezni.

(fotó:MTI, 24, Mérce)

Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További híreink

Végül minden a helyére kerül: már Újpesten sem állít adventi keresztet a Jobbik

Magyar Jelen

További 13,5 milliárd állami támogatást kap a debreceni BMW gyár

Irányi Dániel

„Nem fogjuk hagyni, hogy a hazánkban cigányterror uralkodjon!” (+VIDEÓ)

Magyar Jelen

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben