Az óraállítás utáni napokban mindig előkerül a vita: kell-e ez nekünk?
A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával való takarékoskodás céljával született meg.
Bár a nyári időszámítást alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete jóval messzebbre nyúlik vissza. 1784-ben Benjamin Franklin érvelt a nyári időszámítás gazdasági haszna mellett; 1895-ben pedig egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel az óraátállítás ötletét. Eszerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt – ötletét nem valósították meg. 1905-ben William Willett indítványozta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat.
A nyári időszámítást/óraátállítást elsőként az első világháború alatt alkalmazták Németországban, este 11 órakor: célja az volt, kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. Ezt később más országok is bevezették.
Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország csinálja minden év márciusában és októberében. Az EU tagállamaiban a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: márciusban éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani. Magyarországon 1980 óta rendszeresen állítjuk át évente kétszer az órákat.
Az utóbbi években egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon tényleg szükség van-e ma még az óraátállításokra. Vitatják, hogy az áramon olyan jelentős lenne a spórolás – köszönhetően a megváltozott lakossági energia-fogyasztásnak –, mint bevezetésének idején. Egyre többen és egyre hangosabban állnak ki az ellen, hogy ezt a – a közlekedésben nehézségeket okozó – „szokást” a továbbiakban is megtartsák.
Az lépésről már évek óta vita van, többek között az Európai Unióban is. Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az európai időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát. A brüsszeli döntést megelőzően európai konzultációt indítottak a kérdésről, amelyben a
4,6 millió válaszoló 84 százaléka az óraátállítás megszüntetésére szavazott.
A problémák ellenére az óraátállítás energiatakarékossági szempontból kedvező, legalább is a Mavir szerint. Évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezek alapján az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórol meg Magyarország. Általánosnak mondható az a közvélekedés, hogy a nyári időszámítást „kellene meghagyni”, mivel az energiafelhasználás tekintetében jóval kedvezőbb, hogy délután tovább van világos.
Az Európai Parlament 2019 márciusában döntött úgy, hogy eltörli az óraátállítást, mégpedig úgy, hogy 2021-ben kelljen utoljára állítgatni. Hogy ez ne forgassa fel az egységes piac működését, egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot a kérdésről.
A koronavírus-járvány, majd pedig az ukrajnai háború háttérbe szorította a kérdést, a várt döntések azóta sem születtek meg. Jelen állás szerint 2024-ben, vagyis jövőre kellene végső döntést hoznia a tagállamoknak.
Több mint hatvan országban működik több-kevesebb sikerrel óraátállítás, és mindenhol azon gondolkoznak, hogy törölhetnék el, viszont az még mindig nem eldöntött kérdés, hogy a téli vagy a nyári maradjon.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
