Amerikában a ’60-as évek négeremancipációja „felszabadította” a feketék és fehérek közötti szexuális és párkapcsolatokat is, amelyek korábban többé-kevésbé tabunak számítottak. Európát is a hippikorszakban érték el a földrészünk egyelőre még csak nyugati felét egyre jobban elárasztó „fekete tenger” első hullámai Afrika felől, így ma már a kívánatosnál sokkal nagyobb mértékben „színesítik” az utcaképet fekete-fehér – tízből kilenc esetben fekete férfi + fehér nő összetételű – vegyes párok. Szerencsére a helyzet távolról sem olyan rossz, mint amilyennek első pillantásra látszik, még magában Amerikában sem. G. I. véleménycikke.
Különböző felmérések és statisztikák szerint ugyanis a fehérek meglepően rezisztensnek mutatkoznak a fajkeveredést reklámozó hollywoodi propagandával szemben, és elsöprő többségük továbbra is a fajtársait részesíti előnyben párválasztása során. Szavakban persze a korszellemhez konformistán igazodva sokkal nagyobb nyitottságot tanúsítanak a fajilag vegyes párkapcsolatok iránt, mint korábban, de a gyakorlatban, „tettlegesen” teljesen más az ábra.
Úgy tűnik, messze még a Richard von Coudenhove-Kalergi által megálmodott „eurázsiai-negroid jövőfaj” (die eurasisch-negroide Zukunftsrasse) korszaka, amelynek élén reményei szerint a zsidóság mint „Európa szellemi vezérfaja” (geistigen Führerrasse Europas) fog állni. (Praktischer Idealismus, 1925, p. 22., 32.) Ha még élne, a betegesen filoszemita és félvér (Mischling) lévén tudat alatt nyilván öngyűlölő gróf csalódottan konstatálná, hogy a fehérek – legalábbis egyelőre – nem akarnak fajilag olyan ütemben degenerálódni, ahogyan azt a magafajták elvárják tőle, és szexuális téren még horribile dictu… rasszisták.
Van persze némi előre- vagy inkább visszalépés e tekintetben – nézőpont kérdése az egész –, de ez, ismétlem, sokkal inkább mentális, mintsem gyakorlati téren valósul meg. 1969-ben még csak az amerikai fehérek 17 százaléka támogatta az interrassziális házasságot, míg a 2021-es legfrissebb tematikus Gallup-felmérés szerint már a 93 százalékuk, viszont egy 2018-as Pew-felmérés szerint a feketékkel való házasságot továbbra is csak a 66 százalékuk nézi jó szemmel. 2017-ben már minden tizedik amerikai fehér vegyes házasságban élt, de legfeljebb csak a 46 százalékuk hajlandó elvileg más fajú partnerekkel randizni. 2015-ben a fehérek 92 százaléka és a feketék 86 százaléka a saját faji csoportján belül házasodott. Leginkább egyébként a feketék nyitottak a fajkeveredésre, noha éppen ők számítanak a legkevésbé kedvelt és választott partnernek ehhez. 2008-ban a nős fekete férfiak 8,5 százalékának és a férjezett fekete nők 3,9 százalékának volt fehér házastársa Amerikában.
A magyar szülők alig 12 százaléka adná áldását egy olyan házasságra, amelyet a gyerekük egy feketével köt, így az EU-ban leginkább a magyarok számítanak „szexuálisan rasszistának”
Általánosságban elmondható, hogy mindegyik faji csoport jelentős mértékben előnyben részesíti a sajátjaival való randizást, miközben az internetes társkeresés világában egy sajátos „faji preferencia” érvényesül, amely ugyancsak azt mutatja, hogy legkevésbé a fehérek hajlandóak a fajkeverő kapcsolatra, és ha mégis, akkor elsősorban a latin-amerikaiak (spanyol ajkúak) jöhetnek náluk szóba, majd az ázsiaiak, legkevésbé pedig a feketék.
„A kölcsönösségi folyamatban faji hierarchia alakul ki. A nők csak a hasonló vagy dominánsabb faji státuszú férfiaknak válaszolnak, míg a nem fekete férfiak mindenkinek válaszolnak, a fekete nőket kivéve. Jelentős (fejlemény), hogy az iskolai végzettség nem közvetíti a fehér férfiak és fehér nők körében megfigyelt faji preferenciákat. A főiskolai végzettséggel rendelkező fehér férfiak és fehér nők nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba főiskolai végzettséggel nem rendelkező fehér társkeresőkkel, mint főiskolai végzettséggel rendelkező fekete társkeresőkkel.” (1)
Az OK Cupid társkereső oldal 2014-es felmérése azt mutatja, hogy „a nem fekete férfiak büntetést alkalmaztak a fekete nőkkel szemben, míg a fekete férfiak alig mutattak faji preferenciát; minden nő a saját fajához tartozó férfiakat részesítette előnyben, de egyébként mind az ázsiai, mind a fekete férfiakat büntették”, vagyis többnyire negligálták. (2) Mivel ebből felmérésből az is kiderült, hogy az amerikai fekete férfiak és nők tízszer nagyobb valószínűséggel próbálnak kapcsolatot teremteni fehérekkel (legtöbbször sikertelenül), mint fordítva, egy egyetemi tanulmány a társkereső alkalmazások megváltoztatását szorgalmazza a „faji előítéletesség” csökkentése, vagyis a természetes faji in-group preferencia elnyomása érdekében, amint látható, kultúrmarxista társadalommérnökségi módszerekkel. (3)
„Randizz velünk, máskülönben rasszista vagy”: az egyetemeknek tanulmányozniuk kell a szexuális rasszizmus hatását
Online társkeresés során a fehér férfiak nagyobb valószínűséggel kapnak üzenetet fekete, ázsiai és latin-amerikai nőktől, mint a saját fajukhoz tartozó férfiak; amikor azonban a férfiak válaszolnak a nőknek, a fehér nők nem rendelkeznek ugyanezzel az előnnyel, vagyis őket nem preferálják egyik faji csoporthoz tartozó férfiak sem a saját faji csoportjukhoz tartozó nőkkel szemben. A fekete társkeresők és főleg a fekete nők különösen hátrányos helyzetben vannak az online társkeresésben. A fekete és ázsiai férfiak nagy arányban szembesülnek azzal, hogy a fehér nők elutasítják őket, míg a fehér férfiak a fehér nőknél nagyobb valószínűséggel zárják ki a feketéket, de egyébként hajlandóbbnak mutatkoznak az interrassziális randizásra (főleg latin-amerikai és ázsiai nőkkel). Az interneten randizó fehér nők egy kis része kizárólag a fekete férfiakat részesíti előnyben, ugyanakkor a fehér nők hétszer nagyobb valószínűséggel preferálnak kizárólag feketéket, mint a fehér férfiak, akik sokkal inkább a latin-amerikai és ázsiai nőkhöz vonzódnak.
„Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény az, hogy a magukat vékonynak, karcsúnak, sportosnak, fittnek vagy átlagosnak leíró fehér nők közel hétszer nagyobb valószínűséggel zárják ki a fekete férfiakat a randevúk közül, mint azok a nők, akik magukat vastagnak, érzékinek, az átlagnál néhány kilóval súlyosabbnak vagy nagydarabnak írják le. Ez az eredmény összhangban van a faji szépségcsere elméletekkel, miszerint azok a fehér nők, akik nem felelnek meg a hagyományos szépségnormáknak (a vékonyabb testalkat tekintetében), nyitottabbak az alacsonyabb státuszú csoportnak tekinthető fekete férfiakkal való randizásra.” (4) Lefordítva ez azt jelenti, hogy a fekete férfiaknak többnyire meg kell elégedniük a fehér férfiak által kikosarazott fehér debellákkal.
A tipikus fekete-fehér vegyes páros egy amerikai tévécsatorna műsorában. Amerikában az XXXL-es nők sem maradnak pártában
Ugyanakkor „azok a fekete nők, akik vegyes házasságot kötnek, a legvékonyabbak és a legtanultabbak a csoportjukban”, míg a vegyes házasságra vetemedő fehér nők a legkövérebbek és a legkevésbé tanultak. (5)
Az ázsiaiak, latin-amerikaiak és feketék nyitottabbak a fehérekkel való randizásra, mint fordítva. Azok között, akiknek van faji preferenciájuk, a fehér férfiak 97 százaléka kizárja a fekete nőket, ugyanígy a fehér nők 92 százaléka kizárja a fekete férfiakat. (6)
Egy több európai országban végzett, a fajok közötti online társkeresésről szóló 2015-ös tanulmány, amely az európaiak, arabok, afrikaiak, ázsiaiak és spanyol ajkúak társkeresési preferenciáit elemezte, megállapította, hogy összességében minden faji csoport az európaiakat tartotta a legkedveltebbnek, őket követték a spanyol ajkúak és az ázsiaiak mint közepesen kedveltek, az afrikaiak és az arabok lévén a legkevésbé kedveltek. (7)
A 24 év alattiak mindössze 5 százaléka randevúzott már más fajú személlyel – derül ki egy brit felmérésből, amely szerint a fehérek különösen vonakodnak ettől. A felmérés, amely a Channel 4 „Is Love Racist? The Dating Game” című dokumentumfilmjéhez készült, megállapította, hogy a fehéreknek csupán a 9,4 százaléka lenne hajlandó randizni más fajú személlyel, a feketéknek viszont a 46,4 százaléka. A fehérek 35 százaléka mondta azt, hogy soha nem randizna feketével, míg a feketék 10 százaléka mondta ugyanezt fehérek vonatkozásában. (8)
A nő tekintete elárulja, hogy nagyon is tisztában van vele, miért kapták lencsevégre
A progresszív politikai állásfoglalásaikról ismert legfiatalabb nemzedék tagjai (az ún. zoomerek) a randizás terén mégsem annyira progresszívek, mint az idősebb millenniumi nemzedék tagjai, ugyanis kisebb valószínűséggel randiznának más fajúakkal, mint az utóbbiak. (9)
Az online randizásban érvényesülő rasszista előítéleteket vizsgáló The Dating Divide: Race and Desire in the Era of Online Romance (2021) c. könyv szerzői szerint a fekete férfiakat és nőket különösen diszkriminálják a többi kisebbségi társkeresőhöz képest. A fehér nők kétszer nagyobb valószínűséggel válaszolnak fehér férfiaknak, mint fekete férfiaknak. A fehér férfiak négyszer nagyobb valószínűséggel küldenek üzenetet egy fehér nőnek, mint egy fekete nőnek, még akkor is, ha a két nő egyébként hasonló adottságokkal rendelkezik. A fekete nők ugyanolyan valószínűséggel válaszolnak a fehér férfiak üzeneteire, mint a fekete férfiak üzeneteire, ugyanakkor viszont az ázsiai, spanyol ajkú és fehér heteroszexuális férfiak és leszbikus nők nem hajlandók üzenetet küldeni fekete nőknek a társkereső alkalmazásokon. Emellett az ázsiai, spanyol ajkú és fehér nők többnyire elutasítják a fekete férfiak üzeneteit, míg az ázsiai, latin-amerikai és fehér homoszexuális férfiak nem szívesen küldenek üzenetet fekete férfiaknak. (10)
A Tinder társkereső applikáció adatai szerint a fekete nők és az ázsiai férfiak két olyan demográfiai csoportot alkotnak, amelyeket régóta megbélyegeznek mint nem ideális szexuális és romantikus partnereket. Az ázsiai nőket kivéve az összes többi faji csoporthoz tartozó nő kevesebbre értékeli az ázsiai férfiakat, mint általában a férfiakat, és a fekete és latin-amerikai (mesztic) férfiak is hasonló diszkriminációval szembesülnek, miközben a fehér férfiakat értékelik legtöbbre a nők, függetlenül a fajuktól. A férfiak szemében a fekete nők számítanak a legkevésbé vonzónak, a legvonzóbbaknak pedig az ázsiaiak és a latin-amerikaiak, majd némileg lemaradva a fehérek – nyilvánvalóan annak a ténynek rájuk nézve negatív visszahatásaként, hogy őket jobban megfertőzte a feminizmus, mint ázsiai és latin-amerikai konkurenseiket, és ez károsan érinti a vonzerejüket. (11)
Amint azt egy másik tanulmány is megerősíti, négy amerikai nagyvárosban (New York, Boston, Chicago és Seattle) az ázsiai nők és a fehér férfiak a legvonzóbb potenciális társak. (12)
Ez a dán srác a hozzá hasonló skandináv típusú lányokat preferálja, mire amerikaiak ezrei kikelnek magukból és neonácinak titulálják, ezzel egyrészt azt bizonyítva, hogy az antirasszista propaganda hatására mentálisan mennyire elfajzottak, másrészt pedig azt, hogy mennyire képmutatóak, mert a gyakorlatban ők is a saját fajtársaikat részesítik előnyben a párválasztásnál
Új-Zélandon a társkereső alkalmazásokon sok nő írja, hogy „fekete, ázsiai és indiai fickók kizárva”. A szexuális rasszizmussal – vagyis a szexuális vagy romantikus kontextusban történő megkülönböztetéssel – kapcsolatban rengeteg kutatás készült, amelyek azt mutatják, hogy ezek a férfiak nincsenek egyedül. A nyugati országokban élő etnikai kisebbségi férfiak esetében ez általában abban nyilvánul meg, hogy „nemkívánatosnak” érzik magukat, és az ázsiai férfiak a legrosszabbul érintettek közé tartoznak. Az ázsiai nőket egzotikusnak és nemi szempontból hagyományosnak sztereotipizálják, ezért „kívánatosak” mint potenciális társak, az ázsiai férfiakról azonban az a sztereotípia, hogy férfiatlanok, pancserek és „nemkívánatosak”. (13)
Jómódú brazil nők leggyakrabban ékszertónusú (tehát világos) szemű és szőke hajú fehér férfiak spermájára ácsingóznak, amelyet példátlan arányban importálnak Amerikából a többségében fekete és mulatt országukba. (14)
A jelenségről beszámoló The Wall Street Journal előbbi cikkére egy angol nyelvű brazil honlap, amely „faji perspektívából vizsgálja Brazíliát”, így reagál:
„Rögtön a lényegre térve, nem lehet egyszerre azt állítani, hogy egy ország „mindenkit egyenlőnek” tekint, de azt is tudni, hogy a legtöbb polgár valójában hisz az egyik faji csoport felsőbbrendűségében a másik felett. Hol van erre a bizonyíték? Mennyi kell? A fehér arcok hétről-hétre történő megjelenése a magazinokban bármelyik újságos standnál? A televízió, a reklám- vagy a filmipar fehérsége? Az elutasítás, amit oly sok brazil érez, amikor feketéket lát olyan helyeken, ahol nem számítanak rájuk? Mi a helyzet a nem fehér politikusok arányával? Vagy azzal a ténnyel, hogy a legtöbb prominens fekete brazil (férfi vagy nő) történetesen fehér partnert választ? Csak ezt a néhány tényt figyelembe véve nem kérdés, hogy Brazíliában melyik faji csoportot csodálják a legjobban.” (15)
Egyébként a tehetős és egyedülálló kínai nők szintén fehér férfiakat választanak donornak mesterséges megtermékenyítés céljára. (16) Az indiai nők pedig egyenesen „vadásznak” fehér donorokra, és a világos bőrű csecsemők iránti igényüket főleg spanyol és kelet-európai férfiak elégítik ki. (17)
Summa summarum, empirikus felmérések és szociológiai kutatások is egyértelművé teszik, ha egyáltalán bármennyire is kétséges lett volna, hogy minden faji és nemi kategória közül a fehér férfi számít a legvonzóbbnak – vagyis tényleg ő a teremtés koronája, még a múlt század harmincas éveihez képest kétségtelenül „leharcolt” jelenlegi állapotában is. Ha tehát regenerálódni akar, ebben a korszakban kell keresnie szellemi muníciót és lelkesítő példaképeket. Sapienti sat.
Források:
(1) Mate Selection in Cyberspace: The Intersection of Race, Gender and Education, uchicago.edu, 2013. július
(2) Race and Attraction, 2009–2014, gwern.net, 2014.09.10.
(3) Redesign Dating Apps to Lessen Racial Bias, Study Recommends, cornell.edu, 2018.09.27.
(4) Gendered Racial Exclusion Among White Internet Daters, populationassociation.org, 2008.03.05.
(5) Black-white Marital Matching: Race, Anthropometrics and Socioeconomics, cambridge.org, 2016.11.14.
(6) Patterns of Racial-ethnic Exclusion by Internet Daters, oup.com, 2011. március
(7) Racial Preferences in Online Dating Across European Countries, oup.com, 2015.01.05.
(8) Young People Look for Love Whitin their Own Race, thetimes.com, 2017.07.15.
(9) Gen Z Less Likely to Date Outside of Theire Race than Millennials, newsweek.com, 2024.08.08.
(10) Dating While Black: Online, but Invisible, ucpress.edu, 2021.02.14.
(11) How Tinder Accidentally Exposed Society’s Inherent Racism, inverse.com, 2017.09.13.
(12) Aspirational Pursuit of Mates in Online Dating Markets, sciencemag.org, 2018.08.08.
(13) Sexual Racism on New Zealand’s Dating Scene – and How Apps are Making it Worse, amren.com, 2021.07.18.
(14) Demand for American Sperm Is Skyrocketing in Brazil, wsj.com, 2018.03.22.
(15) Since 2011, Brazilian Purchases of American Sperm for Artificial Insemination has Increased by 3000%; 96% Chose White Male Donors, 51% Chose Men With Blue Eyes, blackbraziltoday.com, 2018.03.31.
(16) The Wealthy Single Chinese Women Choosing White Sperm Donors to Have a Baby – They Want a Family but Not a Chinese Husband, scmp.com, 2019.12.10.
(17) In Search of Fair Babies, Indians Chase Caucasian Donors for IVF, indiatimes.com, 2013.07.21.
G.I.
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
A feminizmus következménye történelmi és szexuálpszichológiai perspektívából
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
