Nemrégiben vette kezdetét a Mi Hazánk által alapított Fekete István Szabadegyetem (FISZ), mégpedig nem akármilyen sikerrel, ugyanis a párt Bartók Béla úti irodájában egy gombostűt sem lehetett leejteni. Sőt, sokaknak haza is kellett menniük, egész egyszerűen nem fértek be a terembe, így közel 300 fő hallgatta Szakács Árpád előadását. Úgy tűnik, a szabadegyetem már most terjeszkedik, hiszen immáron nem csak Budapesten, hanem olyan ősi magyar királyi városban is megveti lábát, mint Esztergom. Erről kérdeztük a Mi Hazánk helyi elnökét, Lantos Jánost.
– Honnan jött az elgondolás, hogy Esztergomban is szervezzenek előadásokat a szabadegyetem égisze alatt? A hatalmas érdeklődés ihlette?
Természetesen magam is rendkívül örvendetesnek tartom, hogy ilyen nagy sikerrel rajtolt a szabadegyetem, ez nyilván ad számunkra plusz lökést, de az igazsághoz hozzátartozik, az ötletet már akkor felvetettem Novák Elődnek és a FISZ igazgatójának, Dr. Popély Gyulának, mikor még csupán kezdeti szakaszban volt a projekt. Fontosnak tartom hangsúlyozni, az esztergomi előadások önmagukban is megállják a helyüket, senki ne gondolja, ez kvázi csak azok számára van, akik ilyen-olyan okokból nem tudnak felutazni a fővárosba. Ugyanis nem azonos témákról lesz szó. Éppen ezért biztatok mindenkit, amennyiben teheti, látogassa a budai előadásokat éppúgy, mint a mieinket, ugyanis arra is hangsúlyt fektettünk, ne azonos időpontokban legyenek.
Persze, természetszerűleg elsősorban helyieket és környékbeliekre számítunk. Az indok pedig roppant egyszerű, égetően szükségünk van a nemzetfelvilágosító munkára. Nem utolsó sorban pedig szeretnénk Esztergomban bejáratni egy mindenki által jól ismert és elismert előadássorozatot, melynek mentén reményeink szerint egy bővebb nemzeti gondolkodású közösség is kialakul.
– Mikor lesz az első előadás és ki tartja, mi lesz a téma?
Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis történetesen esztergomi alapszervezetünk megbecsült és igen nagy tiszteletnek örvendő tagja Dr. Popély Gyula történész, az MTA doktori fokozatának birtokosa, és a Fekete István Szabadegyetem igazgatója.
Úgyhogy nála alkalmasabbat el sem tudtam volna képzelni. Rögvest egy előadássorozattal indítunk, a téma pedig igen aktuális a trianoni békediktátum aláírásának 100. esztendejében.
- Az első alkalom március 26-án 6 óra kezdettel lesz, Esztergomban a Tár-Lak Szalonban (Simor János út 10.), a téma pedig a Trianonhoz vezető út.
- Majd rá egy hónappal később, április 30-án azonos időben és helyszínen maga a trianoni békediktátum kitárgyalása lesz terítéken.
- Hogy aztán május 30-án elérkezzünk a befejező részhez, ahol is a két világháború közötti revíziós törekvéseket vesszük sorra, majd pedig a jövőt latolgatjuk, vajon orvosolható-e Trianon, ezt járjuk körül.
– Miben lesz ez más, mint a többi előadás, melyet vélhetően szerte az országban tartanak Trianon kapcsán?
Nyilván lehet mondani, hazabeszélek, de azt gondolom, Popély Gyulánál felkészültebbet nehezebben tudnánk találni, főként Trianon, Felvidéket érintő hatásait illetően. Az északi elszakított nemzetrész történelméről és helyi viszonyairól nála jártasabbat valóban nem hívhattunk volna meg, hiszen fő kutatási területe a felvidéki magyarság XX. századi története. Másrészt viszont nem önmagában az emlékezés és a múlt ismertetése motivál bennünket, az esztergomi előadássorozat szervesen illeszkedik a párt által meghirdetett, 2020-as év elé kiadott jelszó szellemiségébe, mely úgy hangzik: Igazságot Magyarországnak!
Az a célunk, a múltból tanulva, tanulságait levonva, de mindenki úgy mehessen haza, egy percig se tekintsen úgy a Kárpát-medence szétszakított állapotára, mint egy lezárt folyamatra.
Van rajtunk kívül elég párt, mely elfogadja a status quo-t, lényegében az összes. Mi pont nem ilyenek vagyunk.
– De mit lehet tenni, egyáltalán mi az, ami reális?
Természetesen mi évek óta azért küzdünk, hogy az, ami ma még irreálisnak tűnik, az néhány év múltán realitássá váljon. 20-30 évvel ezelőtt nem sokan adtak volna egy lyukast garast azért, hogy a trianoni békediktátumról megemlékezni elfogadott, s nem valamiféle megbélyegzett szélsőség lesz. Mégis így lett. És nagyon sok ilyen, elsőre apróságnak tűnő példát tudnék sorolni, valójában egyik sem volt az. Mindjárt itt is az első kérdés, vajon a magyar állam miért tartja érvényben a trianoni békediktátumot ratifikáló törvényt? Az 1921. évi XXXIII-as törvény értelmében, mely jelenleg is hatályos, Sopron nem is Magyarország része. A Mi Hazánk országgyűlési képviselői el is készítették azt a törvénytervezetet, mely hatályon kívül helyezi. A harminc napos időkorlát leteltével fog majd dönteni arról a Bizottság, hogy ezt javasolja-e tárgysorozatba vételre.
De mindezeken túlmenően személy szerint úgy tartom, elengedhetetlen középtávú célként kel kitűzni és elérni az elszakított területeken élők autonómiatörekvéseinek felerősítését, támogatását. Illetve azt megértetni a környező népekkel, ettől ők nem lesznek kevesebbek, de továbbmegyek, a Kárpát-medence szétszabdaltsága nem kizárólag magyar érdekeket sért, hanem éppúgy a több kárpáti népét is, az elmúlt történelmi korszakokban rendre gyengének bizonyult a térség akár a nyugati, akár a keleti gyarmatosító törekvésekkel szemben, de ez már egy másik téma, és messzire vezet…
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
