Trump most Iránt kóstolgatja, miután a fél világot már bekóstolta

Amióta Donald Trump megkezdte második ámokfutó periódusát a Fehér Házban, amely borítékolhatóan ugyanolyan burleszkben fog végződni, mint az első, alig maradt jelentős ország a Földön, amellyel még nem kezdett el kekeckedni. Legutóbb Netanjahu személyes megbízására Irán került sorra, amely szerinte „érdekes napok előtt áll”. (X, 2025.03.07.) Nehéz értelmezni, hogy Trump mit ért ez alatt, de valószínűleg közös amerikai–izraeli csapást tervez Irán ellen. Ehhez európai csatlósai készítik elő a terepet „békementő” akciónak álcázva aknamunkájukat.

G. I. véleménycikke.

Britannia, Franciaország és Németország tárgyalásokat folytatott Iránnal Teherán nukleáris programjáról, miután novemberben titkos találkozókra került sor minden nyilvánosság nélkül. Decemberben a három európai főváros „rendkívüli aggodalmát” fejezte ki Irán dúsítási kapacitása miatt. Párizs szerint az urándúsítás közeledik ahhoz a ponthoz, „ahonnan már nincs visszaút”. A kritikusok azzal érvelnek, hogy Irán az Obama-kormányzat alatt aláírt 2015-ös atomalku után illegális olajeladások révén pénzhez jutott, és dollármilliókat pumpált fegyverekbe, valamint a proxijai finanszírozásába és kiképzésébe az egész régióban.

Bár Biden közvetlenül hivatalba lépése után enyhített az Egyesült Államok Iránnal szembeni álláspontján, és inkább az Öböl menti szövetségesekkel, köztük Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel „keménykedett”, a hónapokig tartó közvetett tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A Biden-kormányzat nem szüntette meg az Iránnal szembeni szankciókat, hanem továbbiakat vezetett be, amelyeket azonban nem hajtottak végre olyan szigorúan, ahogyan azt előírták. Elemzők és diplomaták úgy vélik, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni közvetlen amerikai vagy izraeli katonai akció valószínűsége most nagyobb, mint valaha, miközben a diplomáciai megoldás kilátásai továbbra is csekélyek.

Választási győzelme óta Trump nem volt hajlandó kizárni az Irán elleni katonai fellépést, amikor a témáról kérdezték. A jelek szerint csapásokat fontolgat annak megakadályozására, hogy Irán atombombához jusson, és arra készül, hogy újraindítsa az első ciklusa alatt folytatott maximális nyomásgyakorlási kampányát. Így most egy Irán elleni közvetlen amerikai támadás valószínűbb, mint az iráni atomkérdés történetének bármely más időszakában.

Bár Trump a háborúk befejezésével kampányolt, mégis támogathat egy izraeli csapást a szükséges katonai támogatás biztosításával, és az USA légvédelmi szerepet vállalhat iráni megtorlás esetén, hasonlóan ahhoz a válaszhoz, amelyet Irán két Izrael elleni támadása során adott 2024-ben. Egy olyan izraeli támadás, amely képes lenne az iráni atomprogram teljes megsemmisítésére, nem lenne lehetséges amerikai támogatás nélkül.
Irán a gázai háború óta példátlan veszteségeket szenvedett el. Izrael megtizedelte a Hamászt, a Hezbollah drasztikusan meggyengült, az Aszad-rezsim összeomlása pedig elszakította Irán „ellenállási tengelyének” egyik kulcsfontosságú láncszemét. Irán több magas rangú katonai parancsnokot is elvesztett a konfliktusban. Ezek a kudarcok arra késztethetik, hogy felgyorsítsa nukleáris ambícióit, hogy kompenzálja újonnan felfedezett sebezhetőségét. Ez növeli a nyomást Trumpra, hogy fontolja meg a katonai fellépést, mivel nem akar majd az az elnök lenni, aki alatt Irán atomfegyverre tesz szert.

Az amerikai hírszerzés úgy értékeli, hogy Iránnak elegendő hasadóanyag áll rendelkezésére ahhoz, hogy heteken belül atomfegyvert fejlesszen ki, de úgy véli, hogy a döntés még nem született meg. Egy tényleges nukleáris robbanófej kifejlesztése még több hónapot venne igénybe. Izrael, amely az iráni atomprogramot egzisztenciális fenyegetésnek tekinti, láthatóan fokozza a nyomást az USA-ra, hogy cselekedjen Irán meggyengült helyzetének kihasználása érdekében.

Elemzők szkeptikusak a diplomáciai megoldással kapcsolatban Trump személyiségére, kormányának Iránnal szembeni agresszív álláspontjára és Teheránnak a jelentős engedmények, vagyis a kapituláció iránti vonakodására hivatkozva. Trump követelései között szerepelhet az iráni atomprogram kulcsfontosságú aspektusainak visszavonása, a regionális milíciák támogatásának megszüntetése és esetleg még a ballisztikus rakétaprogramjának korlátozása is, de ezek az engedmények valószínűleg nem lesznek elfogadhatóak Teherán számára. Egyesek úgy vélik, hogy Trump valószínűleg szankciókat és a gazdasági kényszer más formáit fogja alkalmazni, mielőtt a katonai csapást mellett dönt. A Teheránból érkező jelzések ellenére, amelyek szerint hajlandó tárgyalásokat folytatni, egyes szakértők továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy Irán érdemi kompromisszumokat fog kötni.

Az NBC Newsnak adott interjújában Maszúd Peszeskján iráni elnök tagadta az atomfegyverek kifejlesztésére irányuló törekvéseket, és reményét fejezte ki, hogy Trump hozzájárul a térség és a világ békéjéhez. Teherán kompromisszumot kötne, ha úgy vélné, hogy Washington komolyan gondolja a csapások megindítását. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz szerint „Irán gyenge, és a légvédelmét felszámolták. A következő hónapban meghatározó döntéseket hozunk Iránnal kapcsolatban”.

Vannak tehát arra utaló jelek, hogy a cionista rezsim és az USA cionista megszálló kormánya (ZOG) azt tervezi, hogy a közeljövőben megtámadja Irán nukleáris létesítményeit. Ha ez megtörténik, Irán a Perzsa-öbölben és a Kaszpi-tengeren (az azerbajdzsáni cionista rezsimhez kapcsolódóan) minden egyes olaj-/gázfúrótornyot és terminált a földdel tesz egyenlővé, és teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, ami az olajárat hordónként 250 dollár fölé repíti, és ezzel a világgazdaság összeomlik. Minden egyes nyugat-ázsiai amerikai támaszpont célponttá válik, akárcsak a Perzsa-öbölben tartózkodó összes amerikai hadihajó és minden ország, amely segíti a cionista rezsimet vagy az USA cionista megszálló kormányát. Izraelre súlyos rakétacsapások várnak, sokkal nagyobbak, mint az Igazi Ígéret 2. hadművelet során, és ezúttal az összes kritikus izraeli infrastruktúra sem számíthat kíméletre. Irán kilép az atomsorompó szerződésből és atombombát fog kifejleszteni/tesztelni, amint a támadás megkezdődik. Ezt kockáztatja Trump a felelőtlen kalandorpolitikájával.

G.I.

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.