A Mi Hazánknak van megvalósítható ötlete a lakáskérdés megoldására

A kormány elképzelése az volt, hogy a kedvező háromszázalékos hitelkonstrukcióval sikeresen megoldja a magyar lakosság – elsősorban a fiatalok – lakáshoz jutásának gondját. Az intézkedés bevezetése óta közel három hónap telt el, így dr. Fiszter Zsuzsannát arról kérdeztük, mennyire váltotta – illetve nem váltotta – be ez a kormányzati intézkedés a hozzá fűzött reményeket.

– Aki figyeli a lakáspiacot, az látja, hogy ott szinte „boom” van – ellentétben a kormány várakozásával –, elszabadultak a négyzetméterárak. Mivel magyarázható ez a fejlemény?

– A kormány annak idején azt kommunikálta, hogy a kedvező háromszázalékos hitelfelvételi lehetőség hatására a négyzetméterárak nem fognak változni, csupán a lakásbérleti díjak fognak jelentősen csökkenni. Ezzel szemben – ahogy ezt a Mi Hazánk előre megjósolta – az ingatlanárak iszonyúan megemelkedtek, a lakásbérleti díjak pedig gyakorlatilag alig változtak.

Az ok pedig nagyon egyszerű, nem kell ahhoz közgazdaságtan-professzornak lennie senkinek, hogy belássa: ha valami iránt nő a kereslet, viszont a kínálat nem változik, akkor az árak fognak emelkedni.

Jelen esetben ezt a keresletet azok jelentik, akik felveszik a hitelt, a kínálat viszont állandónak tekinthető, hiszen nem épülnek új lakások, így várható volt a drágulás.

Sőt, ehhez még az is hozzájárult, hogy voltak, akik a hitelek életbelépése előtt vásároltak fel lakásokat, most pedig – a meglévő keresletet kihasználva – felárral szeretnék azokat értékesíteni.

– Mit kellene tennie jelen esetben az államnak?

– Szerintem érdemes lenne a lengyel példát követni. A lengyelek is belecsúsztak abba a hibába pár évvel ezelőtt, hogy hasonló kedvezményes hitelek nyújtásával próbálták enyhíteni a lakosság körében meglévő lakáskrízist. De mivel ott is elszabadultak az árak, ők visszavonták ezt az intézkedésüket.

Az egyetlen megoldása ennek a lakáskrízisnek hosszú távon, hogy a kínálatot kell növelni, vagyis lakásprogram keretében lakásokat kell építtetnie az államnak.

Mert ami most zajlik, az csak a bankok zsebének tömése, hiszen a kedvezményes százalék és a valós százalék – amiért a bank ténylegesen adja a hitelt – közötti különbözetet most az állami költségvetésből finanszírozzák. Vagyis mindenki pénzéből egészítik ki a bankok igényét, pedig ezt az állami pénzt lehetne sokkal fontosabb dolgokra is fordítani.

Ami tehát előremutató lenne, az az állam lakásépítő programja. Persze itt is figyelni kellene, hogy ne csak a közpénzek kijátszása történjen meg, hanem valós, hatásos programot tűzzenek ki, s azt hajtsák is végre.

– Lakásépítések most is zajlanak, hiszen hatalmas lakóparkok épülnek sokfelé.

– Igen, valóban így van, bár ezek a lakások nemcsak drágák, de sajnos ezeknél is nagyon sokan válnak csalások áldozatává. Elindul a lakópark építése, a beruházók beszedik a lakásokra a pénzeket, majd az építkezés abbamarad. Vácott volt konkrétan egy ilyen ügy, ahová el is mentünk. Ott egyszerűen nem tudták birtokba venni a lakásukat azok, akik pedig már átadták a pénzt a befektetőknek. Jogilag ugyanis ilyenkor a vevő még nem tulajdonosa az ingatlannak, most ott állnak félkészen a lakások, a befektető pedig lenyelte a pénzt, csődöt jelentett, és eltűnt. A céget ugyan felszámolják, de tulajdonosain semmit nem tudnak már behajtani, a rendőrség képtelen bármit is lépni. Polgári pert indíthatnának ellenük, de annak sincs sok értelme, mert nincs már pénz, érték a cégben. Most pedig ott áll több száz ember – akik lehet, hogy kölcsönt vagy csokot is felvettek a vásárláshoz –, nekik már sem pénzük, sem lakásuk nincs egy ilyen szélhámosság miatt.

– Nem válik tulajdonossá valaki attól, hogy befizeti a pénzt a lakásra, a kivitelezőnek?

– Sajnos attól még nem, és ez nagyon nem jó így, nem véletlen, hogy

a Mi Hazánk már másfél éve kritizálja ezt az állapotot. Talán részben ennek hatására a kormány most bevezette – néhány hete, éppen az Otthon Start hitelprogram keretével párhuzamosan –, ha valaki egy ilyen befektetővel szeretne lakást építtetni, akkor az a szerződés tulajdonjogot is keletkeztessen az ingatlanra vonatkozóan.

De visszamenőleg sajnos a törvény ezt nem szankcionálja, a régebben kötött szerződések esetében nem mond semmit erről a tulajdonjogról.

– Mi lenne tehát a megoldás a mostani lakáshelyzetre?

– A fentiek miatt is – mint már mondtam – mindenképpen egy állami bérlakásprogram megvalósulása lenne a megoldás, ez lenne célravezető hosszú távon a lakásárak letörésére.

Persze ezeknek a bérlakásoknak megfizethető áron kellene épülniük, így a bérleti díjuk – mert ez is cél kell, hogy maradjon – is megfizethető szinten maradna.

Álláspontunk szerint a lakáspiacot ilyen formában kellene megfognia és bővítenie az államnak. De úgy, hogy itt tényleg az legyen az államnak a haszna ebből az egészből, hogy az ingatlanárak lejjebb menjenek, a fiatalok lakhatáshoz jussanak, ezáltal pedig az emberek életszínvonala növekedni tudjon.