A nyavalyás devizások perújítást mernek kezdeményezni, ezzel tönkreteszik a magyar jogrendszert

A Kúria elnöke, Varga Zs. András éves parlamenti beszámolójában súlyos kijelentéseket tett. Álláspontja szerint egybehangzó támadások érik a bírói függetlenséget, jogállamiságot, alkotmányt, folyamatos politikai nyomásgyakorlásnak van kitéve a Kúria.

Kárhoztatta azt az elsőfokú bírói – no, nem gyakorlatot, mert azt nemigen merik megtenni, de – szándékot, hogy a bírák nem hajtják végre a kúriai iránymutatást, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeznek valamely előttük lévő ügyben az Európai Unió Bíróságánál. „Ez a jogorvoslati hierarchia fejre állítása” – jelentette ki a Kúria elnöke.

Elmondta azt is, „olyan beadványok is érkeznek, hogy perújítási ok legyen a legújabb uniós ítélet értelmezése alapján. Ez a magyar jogrendszert azonnal tönkreteszi”.

– fejtette ki véleményét.

A tíz éve igazukért, kicsalt millióikért, no meg elveszített házukért, egzisztenciájukért egyszer már elhajtott ügyfelek tehát ismét a bírósághoz mernek fordulni egy új EU-bírósági döntés fényében. Ez skandalum a Kúria elnöke szerint. 

A legújabb uniós ítélet, a C-630/23-as EUB-ítélet a devizásokkal kapcsolatban azt a magyar bírósági gyakorlatot ítéli az EU fogyasztóvédelmi jogelvével ellentétesnek, amely szerint ha a devizás szerződés érvénytelen a tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztatás miatt, akkor az eredeti állapotot kell helyreállítani, és a bíróság nem helyettesíthet be valamely más feltételt (MNB-árfolyamot) a szerződésbe, hogy érvényessé tegye.

Meg kell állítani a devizás pereket – mondja a Kúria elnöke

Varga Zs. András a szuverenitás elvesztéseként értékelte a kialakult közjogi helyzetet. Kijelentése szerint: „Tudtuk, hogy vannak, mert mindig is voltak jogi anomáliák a tág értelemben vett jogi működésben, ideértve a jogtudományt, jogalkotást és jogalkalmazást is. Ezek pedig az elmúlt években annyira megszaporodtak, hogy 

az anomália zavarrá erősödött, mára pedig a zavar a jogrendszer összeomlásával fenyeget. 

Ez pedig nem egyszerűen jogi, ez szuverenitási kérdés. Ha nem sikerül ezeket a folyamatokat megállítani, lassítani, akkor a bíróságok lerombolása Magyarország szuverenitásának elvesztéséhez fog vezetni nagyon rövid időn belül.”

A kérdés már csak az, mi okozta ezeket az anomáliákat. A Kúria elnöke szerint elsősorban azok a bírók, akik igazságérzetüknél és jogtudásuknál fogva nem a Kúria kottájából énekelnek, aztán pedig a sok beadvány, amely megkérdőjelezi a bíróságok korábbi döntéseinek helyességét, és perújítást kezdeményez. Varga Zs. András kúriai elnök szerint ezekkel a jogi és társadalmi jelenségekkel „bezárul a kör, és a Kúria döntései, Magyarország jogszabályai, Magyarország Alaptörvénye elveszítik kötelező erejüket. Súlytalanná válnak, mint bármelyik civil testület véleménye.” 

A civilek véleménye tehát súlytalan a főbíró szerint (ez valami új, demokratikus jogelv lehet, nesze neked, népfelség!), de a Kúria elnöke jól érzékeli, hogy „helyzet van”, és ez nem is tetszik neki.

A devizások ismét erőre kaptak évtizedes küzdelmükben, és a bírósághoz fordulnak. 

Hiszen a fideszes többségű parlament is megmondta, hogy ők nem foglalkoznak többet a százezernyi devizakárosulttal. 2015-ben meghozták a DH-törvényeket, amellyel éppen ezt, a most jogellenesnek kimondott behelyettesítést tették lehetővé; ezzel részükről be van fejezve a devizások nyomorának, a harminchétezer kilakoltatott család sorsának, a végrehajtó maffia ténykedésének vizsgálata. Amely témákkal egyébként Magyar Péter és a Tisza sem foglalkozik.

„Akinek nem tetszik, menjen a bíróságra” – mondta tavasszal Orbán Viktor a Parlamentben. A legfőbb főbíró pedig éppen ezt sérelmezi, és a jogállamiság végét vizionálja miatta. 

A kör itt tényleg bezárul. A Kúria elnöke szerint a feladatuk pedig most annyi: lassítani ezt a sok arcátlan jogigényt, egy devizahitelezéssel tönkretett nemzedéknek járó igazságszolgáltatást, és erre orientálja az Országgyűlést is.

A Magyar Jelen megkérdezte az Országos Bírósági Hivatalt: hány devizás keresetet adtak be az ügyfelek a C-630/23-as EUB-ítélet megjelenése, április harmincadika óta. A hivatal válaszában közölte, hogy nem tudják, nem számolják. Ami azért elég különös hozzáállás a bírósági munkához, hiszen alapvető munkaszervezési kérdést érint. De valószínűleg tudják is, csak nem mondják meg. 

Mindenesetre a közösségi oldalakon megjelenő híradások szerint hatalmas tömegű az új ügyek száma. Egyszóval: mégis mozog a Föld. Kitartás, devizások!

(Kiemelt kép forrása: Vejkey Imre Facebook-oldala)