Trump az Afganisztánban elesett NATO-katonákon köszörüli a nyelvét

Trump ismét lekicsinylően nyilatkozott Amerika NATO-szövetségeseiről, azt állítva, hogy a szövetséges országok katonái „egy kicsit hátrébb maradtak, távol a frontvonalaktól” az afganisztáni harcok során, miközben az Egyesült Államok tálibellenes hadműveletét támogatták. A Fox Newsnak nyilatkozva Trump azt mondta, „nem biztos” abban, hogy a NATO képes lenne megfelelni az Egyesült Államok védelmének „végső próbáján”, ha az veszélybe kerülne. G. I. írása. 

„Sosem volt szükségünk rájuk… Azt mondják, küldtek néhány katonát Afganisztánba… és tényleg, de egy kicsit hátrébb maradtak, távol a frontvonalaktól” – mondta, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok „nagyon jót tett Európának és sok más országnak. Ennek kölcsönösnek kell lennie.”

Trump kiemelte Dániát, amely Grönlandot irányítja és „hálátlannak” nevezte az Egyesült Államok második világháborús védelme miatt. Dánia összesen 44 katonát veszített az afganisztáni háború során, ami a lakosság számához viszonyítva a legmagasabb veszteségarány az Amerikai Egyesült Államokon kívüli koalíciós partnerek között.

Összesen 3486 NATO-katona halt meg a húszéves konfliktus során, a többségük, 2461 fő amerikai volt. Más országok polgárai, akik az amerikai erőket támogató harcban veszítették életüket Afganisztánban: Egyesült Királyság 457, Kanada 159, Franciaország 90, Olaszország 53, Lengyelország 44, Dánia 44, Spanyolország 35, Románia 27, Hollandia 25, Törökország 15, Csehország 14, Norvégia 10, Észtország 9, Magyarország 7, Svédország 5, Lettország 4, Szlovákia 3, Finnország 2, Portugália 2, Belgium, Bulgária, Horvátország, Litvánia, Albánia és Montenegró 1–1. A kis országok általában kis elitcsapatokat küldenek különleges műveletekre az USA kérésére.

Amerika hivatalos háborús célja Oszáma bin Láden elfogása volt a 2001. szeptember 7-i támadásért, amellyel kapcsolatos hivatalos narratíva egyre több sebből vérzik, és nemrég Tucker Carlson is megkérdőjelezte a hitelességét.  Egyébként pedig Oszáma bin Láden elfogásához nem kellett volna húsz évig megszállni Afganisztánt, akit végül nem is ott öltek meg. 

Afganisztán megszállása nem érte el egyetlen 2001-ben meghatározott célját sem, mert ezek a célok a közvélemény befolyásolására szolgáló háborús propaganda hazugságai voltak. Afganisztán megszállásának tényleges eredménye a kínai, orosz és indiai kereskedelmi útvonalak szorongatása és az ópiumtermelés biztosítása volt, amely az amerikai heroinválsághoz és több százezer amerikai halálához vezetett, miközben busás nyereséghez juttatott egy csomó hadiipari beszállítót, üzletembert és politikust. 

Miután a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból, a szovjetbarát kormány még három évig meg tudta tartani hatalmát. Az Amerika-barát bábkormány hadserege húszévnyi amerikai kiképzés után hét nap alatt összeomlott. Mégis hogyan történhetett ez? Minden amerikai filmben azt látjuk, hogy az amerikai kiképzők legjobbak a világon.  

Apropó, hány katonát veszített Amerika „legnagyobb szövetségese”, Izrael Afganisztánban? Ja, igen. Egyetlen katonát sem küldött oda, ahogyan Amerika egyetlen másik háborújába sem.

Ami pedig magát Trumpot illeti, neki ötször sikerült elbliccelnie a sorozást a vietnámi háború alatt, történetesen egy Larry Braunstein nevű zsidó orvos segítségével, aki Trump apjával szó szerint „lebizniszelte” Trump hamis orvosi igazolását a rendelője bérleti díjának csökkenetése fejében, amelyet a Trump család egyik New York-i ingatlanában működtetett.

Egy magafajta részéről meglehetősen obszcén dolog másokat cikizni azért, mert állítólag nem fűlött a foguk a frontszolgálathoz. 

 G. I.

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Kapcsolódó: