„Életünk értelme a megvilágosodás” – Bakos Attila az Upanisadok és a magyar őstörténet útján

Bakos Attila évtizedek óta kutatja a magyar és az egyetemes őstörténetet, miközben az indiai Upanisadok bölcsességében is otthonra lelt. Legutóbbi előadása után arról mesélt nekem, hogy miként fonódik össze filozófiai és spirituális munkássága a könyveiben, előadásaiban, a MantraSOUND zenei projektjeiben, és miért tartja ma is nélkülözhetetlennek az ősi tanítások gyakorlati alkalmazását a modern életben. Temesvári Márta interjúja.

– Miért vonz téged ennyire az Upanisadok és az őstörténet kutatása és hogyan kapcsolódik mindez munkásságodhoz, előadásaidhoz és könyveidhez?

– Elsődlegesen a magyar őstörténet vonzott. Később azonban észrevettem, hogy olyan alapvető szellemi bölcsességek hordozója, melyek az egyetemes őstörténetet is jellemzik. Feltűnő, hogy az autentikus őstörténetek a transzcendencia felé mutatnak, vitathatatlan szakrális tartalommal és céllal. Érdekelni kezdett a bennük megfogalmazódó megvilágosodás lehetősége, ezért olyan őskultúrát kerestem, ahol ennek az elérhetősége máig fennmaradt. Ez pedig az indiai őskultúra. A Védánta Szútrában ez áll: 

sásztra-jónitvát

Mivel a Brahman az írások (Sásztra) forrása (Jónitvát), ezért azokon keresztül ismerhető meg. Védánta Szútra 1.1.3.

Szellemileg veszélyesen hanyatló korunkban már-már lehetetlen, mi több elvárhatatlan, hogy az összezavarodott emberek közvetlen (Pratjaksa) tudásra vagy tapasztalásra tegyenek szert az Abszolút Igazságot (Brahman) illetően. Ebben az Írások (Sásztra) segítenek, így érkeztem el az Upanisadok világába.

– Több évtizede foglalkozol jógával, védikus filozófiával és bölcselettel, és többször tettél hosszabb tanulmányutakat Indiában. Milyen élmények vagy fordulópontok alakították leginkább a pályádat és az életutadat?

– Az első ihletőm Kőrösi Csoma Sándor élete és példája volt. Később magam is eljutottam Indiába, de hamar kiderült, hogy ez az ország finoman szólva sem az „ezeregy éjszaka” világa. Nem volt könnyű az anyagilag és szellemileg egyaránt örvénylő hatalmas országban szilárd lelki táplálékhoz jutni. Mai végkövetkeztetésem az, amit Jung is állított. Nevezetesen minden országnak, sőt minden embernek el kell jutnia a saját jógájához. Nekünk magunknak kell gondolkodnunk és kutatnunk a bennünk rejlő igazság után.

– A kommunikáció és a médiatudományok területén végeztél egyetemi tanulmányokat. Hogyan találtad meg az utadat a filozófiai és a spirituális tanítások világában?

– Évtizedek óta foglalkozom írással és könyvkiadással. Ezért nagyon fontosnak tartottam valamiképpen kialakítani a módot e csodálatos és hatékony filozófia továbbadására. Ebben segítettek sokat az egyetemi tanulmányok.

– Több fontos könyvet is publikáltál, például az Ég a Szívben, a Védánta Szútra és a Csakra pszichológia című műveket. Melyikhez fűződnek a legemlékezetesebb élményeid és miért?

– Valamennyien szellemi gyerekek, mégis mások. Az Ég a szívben egy nélkülözhetetlen üzenet arról, hogy akit keresünk, az Abszolút, benne él a szívünkben. A Védánta Szútra a legfontosabb Upanisadok esszenciája, a megvilágosodás tudománya. A Csakra pszichológia, melyet a feleségemmel dr. Bakos Judit Eszterrel írtam, azt tárgyalja, melyek a tapasztalás benső rangsorai.

– A filozófiai és a spirituális tanítások gyakorlati átültetése sokak számára igen nagy kihívás lehet. Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik először találkoznak ezekkel az ősi tanításokkal?

– A legfontosabb tanácsom az, hogy nem az a fontos mennyire ősi egy tanítás. Kellő nyitottsággal, azt kell megérteni, hogy örök! Nem fog rajta az idő. Igaz volt a múltban, igaz a jelenben és ez így lesz a jövőben is.

– Kutatásaidban szerepel a magyar őskultúra és az őstörténet feltárása is az óind hagyományokkal párhuzamba állítva. Mit tartasz a legfontosabb felfedezésednek e téren?

– Hagyományaink messze túl mutatnak az egyoldalú és napjainkban idejétmúltan erőltetett finnugor felfogáson. A magyar őskultúra egy csodálatos távoli valóságba, az emberi civilizáció bölcsőihez vezet. Nem vagyunk görbelábú nomád műveletlen senkik. Mi folyamatosan adtunk a világnak, nem mi vagyunk a kultúra és a nyelv kölcsönzői. Ellenkezőleg: mi vagyunk a forráskultúra.

– Szerinted miként válhat a rideg történelmi tények és az ősi spirituális bölcsesség találkozása élő, belső iránytűvé a modern ember számára?

– Nincs más út. Ha továbbra is materialista, gyakorlatilag marxista-liberális történelmet tanulnak az európai fiatalok, a katasztrófa elkerülhetetlen. Ha a modern ember számára a spiritualitás, az Abszolút Igazság és annak helyhez kötött aspektusa, a lélek nem aktuális, akkor egy szellemileg borús napon kiderülhet, hogy nélkülük az emberi élet sem az!

– Alkotói közösségetek feleségeddel, dr. Bakos Judit Eszter, jógatanárral, mantraénekessel és zenésszel a MantraSOUND zenés-filozófiai projektjeiben ölt testet. Hogyan fonódik össze kettőtök sorsa és művészete ezen a különleges, belső harmóniát kereső úton?

– Az élet különleges adománya, amikor a házastársak egyazon dologgal foglalkozhatnak. Megszokott dolog, hogy ha jön a reggel, akkor az egyik erre, a másik arra indul, hogy kenyeret keressen. Esetünkben valóságos kegy az élettől, hogy szép, előremutató dolgokkal foglalkozhatunk, annak minden küzdelmével és örömével együtt.

– Hogyan hat egymásra a te filozófiai tanításod és Judit zenei világa? Miként inspiráljátok, támogatjátok egymást a közös munka során?

– A válasz erre egyetlen szó: szimbiózis. Nálunk a gondolat és az alkotás folytonos áramlásban van; a filozófiai felismerésekből zenei harmónia sarjad, a hangok rezgése pedig versekké lényegül át.

– Évtizedek óta járod az országot, hogy megoszd gondolataidat. Az idő távlatából tekintve, milyen hangsúlyeltolódásokat érzel a közönség szellemi szomjában és keresésében? Hogyan változott a hallgatóság belső igénye az elmúlt évek során?

– Eleinte maga volt a csoda, mert az embereket mindig nagyon érdekelte miként teremthetnek rendet a külső és belső világban, éppen az indiai filozófiák által. Kezdetben könnyebb volt, mert az emberek alig ismerték ezeket az utakat. Ma viszont minden szebb és tartalmasabb, mert mélyebb és szebb igazságokról beszélhetünk. Nagyon komoly a fejlődés a keleti filozófiák világában. Ami újkeletű jelenség az a személytelenség. Úgy értem a Covid-járvány óta az emberek kissé beragadtak. Sokkal nehezebb társulásra bírni őket, nem értik igazán, hogy a személyességet, az empátiát, a szeretetet semmi nem pótolja.

– Ha egy olyan embert kellene megszólítanod, aki semmit sem tud a jógáról vagy a védikus filozófiáról, mit mondanál neki arról, hogyan segíthetik ezek a tanítások mindennapi életét?

– A kulcskérdés mindig a boldogság. A legtöbb ember természetesnek veszi, hogy folyamatosan szenved. Ebbe nem szabad beletörődni. Amint lehet tudatosítani kell, hogy minden szenvedés forrása az anyagi testtel és a hozzá kapcsolódó egóval való hibás önazonosítás. Nincs valódi anyagi boldogság. Ez nem pusztán teológiai kérdés, amiről azt hiszi a modern ember, hogy meghaladta. A boldogság értelmezhetetlen a halhatatlanság hiányában. Ezt el lehet érni, ezt nevezik keleten megvilágosodásnak.

– Milyen egyszerű gyakorlatokat vagy megközelítéseket ajánlanál azoknak, akik szeretnének elkezdeni meditálni, mantrázni vagy jógázni?

– Az első lépés inkább némi önismeret. A második egy személyes tudáskészlet, némi filozófiai bölcsesség elsajátítása. Ezek azért szükségesek, hogy ne csak tétlen követők vagy utánzók legyünk, ha ezek megvannak, már tudni fogjuk melyik lelkigyakorlat számunkra a leghatásosabb.

– Milyen témákat vagy projekteket tervezel a következő években? Könyvet, zenei albumot, képzést vagy új előadássorozatot?

– Szeretnénk tovább fejleszteni a Nárada Akadémiát, a filozófiai iskolánkat, hogy a komoly érdeklődők módszeresen haladhassanak. Folytatjuk a legkomolyabb, már-már beavató erővel rendelkező könyvek megjelentetését. Zenei elképzelésünk pedig ennek a komoly világnak a másik oldalát célozza. Ez pedig a szépség és a harmónia.

– Ha egyetlen gondolatot küldhetnél most az olvasóknak az élet értelméről vagy az önismeret útjáról, mi lenne az?

– Az a véleményem, hogy életünk értelme, sorsunk és emberi küldetésünk a megvilágosodás. Nincs ennél nagyobb és izgalmasabb kaland. A Bhagavad-gítá véleménye a következő:

„A Jógában (a megvilágosodás útján) még egy parányi fejlődés sem hiábavaló, nincs veszteség vagy csökkenés, s már egy kis előrehaladás is e Dharmában, megvédi az embert a félelem legveszélyesebb fajtájától.” Bhagavad-gítá 2.40.

Temesvári Márta

Kapcsolódó: