Polgár Judit visszalépett: Vajon melyik nő lehet Magyar Péter következő államfőjelöltje?

Polgár Judit sakkozónő közösségi oldalán bejelentette, hogy végül nem vállalja a köztársasági elnöki tisztségre vonatkozó felkérést. Indoklása szerint nem érzi magában azt az erőt, hogy magára vállalja „egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét”, ezért nem tud eleget tenni a felkérésnek. Vajon a véletlen műve, hogy Magyar Péter miniszterelnök fontos közjogi pozíciókra feltűnően sok nőt jelöl?

A döntéssel Magyar Péternek új jelölt után kell néznie, így egyelőre kérdéses, hogy kit kér fel a köztársasági elnöki tisztségre, ugyanis feltűnő mintázat rajzolódik ki a miniszterelnök fontos közjogi jelöléseiben: az utóbbi időszakban több meghatározó pozícióra is női jelöltekkel állt elő.

Mindez puszta egybeesés, a kiválasztott személyek szakmai alkalmasságának eredménye, vagy a női jelöltek előtérbe helyezése egy tudatos politikai kommunikációs stratégia része?

Azért veszi magát körül nőkkel, hogy „The Man”-nek tűnhessen?

Hosszú a lista, úgyhogy nézzünk meg egy párat ezekből a jelölésekből.

A Tisza Párt országos listáján Rost Andrea szerepelt a második helyen, Magyar Péter után közvetlenül. A miniszterelnök az Országgyűlés elnökének Forsthoffer Ágnest jelölte, miniszterelnök-helyettesnek – a külügyminiszteri kinevezés mellett – pedig Orbán Anitát nevezte ki. A kormánypárt frakcióvezetőjeként Bujdosó Andrea tevékenykedik. Az igazságügyi miniszteri pozícióra dr. Görög Mártát választotta, akit magával is vitt a Sulyok Tamás „letaszított” köztársasági elnökkel való utolsó találkozásra, hogy meggyőzzék a lemondásról. A kormányszóvivői szerepet szintén hölgyek töltik be: Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita. A hétfői nap híre pedig, hogy a köztársasági elnöki szerepre Polgár Juditot kérte fel (ő végül visszautasította a pozíciót).

Magyar Péter exfelesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszámolóiból arra is lehet következtetni, hogy Magyar Péter élvezheti, ha uralkodhat a nők felett. Erre utalhat az a hangnem is, amit az ellenzéki média női munkatársaival szemben megenged magának: például ahogyan az M1-nek adott interjúban Csete Beáta műsorvezetővel beszélt. A Parlamentben sem más a helyzet, a női képviselőkbe beleáll – például Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, vagy a fideszes Hegedűs Barbara esetén is.

Ahogy látható, nincsenek körülötte karakteres férfiak, akiknek szava lehetne, inkább igyekszik magát nőkkel körülvenni. Vajon ennek az lehet az oka, hogy az egyenlőség jegyében egy női kvótának próbál eleget tenni a kiosztott pozíciókkal? Vagy egész egyszerűen ettől érzi magát „The Man”-nek? Azért nem válaszol Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének kérdéseire sem, mert menekül a férfiakkal való harc elől?

Ráadásul a kormányfő még a közlekedési és beruházási minisztert is „Vitézy Dávid asszonynak” nevezte.

Ez nem sovinizmus, hanem józan ész

Mielőtt bárki azzal vádolna, hogy nőként a női szerepvállalás ellen beszélek, szeretném leszögezni, hogy erről szó sincs. Éppen nőként keltett gyanút számomra a mintázat. Nem hiszem, hogy a közéletet mesterséges kvóták vagy látványos gesztusok alapján kellene szervezni, hanem az alkalmasság és a teljesítmény alapján. Ettől még nem a nőkkel van problémám, hanem azzal, ha a politika a látszatot fontosabbnak tartja a valódi érdemeknél.

Kapcsolódó: