Kinek a háborúja? Minden, amit tudni akartál az energiahelyzetről (+VIDEÓ)

A Kinek a háborúja? című műsor legújabb részében Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgetett Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezető.

A műsorban egyebek mellett azokra az igencsak aktuális kérdésekre keresték a válaszokat, hogy:

• Miért adunk még mindig energiát, elektromos áramot Ukrajnának, miközben ez az ország szakadatlanul fenyeget bennünket?
• Megtehetnénk, hogy elzárjuk a csapot?
• Mi lehet ennek a mögöttes pénzügyi oka, amiért ez megéri az Európai Unió vezető politikusainak?
• Vajon ezek a politikusok ingyen „hülyék" vagy máshol kell keressük a valódi okokat?

A beszélgetésben kiemelték, hogy Ukrajna háború elején tett kijelentése ellenére, miszerint ők azonnal függetlenné váltak az orosz gáztól, valójában közvetetten azóta is számottevő orosz földgázt kapnak. Toldi Ottó ezzel kapcsolatban kiemelte: 

„Rajtunk keresztül és az oroszok hallgatólagos beleegyezésével, Ukrajna ma is kap orosz gázt.” 

A szakértő rámutatott, a kőolajpiacon a cégek diktálnak, de ha a kormány elszánt és van erre politikai akarat, akkor meg tudják szorongatni/fenyíteni ezeket a társaságokat. Emlékeztetett, nálunk is volt erre példa a közelmúltban. Hazánk kőolajfogyasztásának nagyjából a 90 százalékát importálja, 10 százalék pedig – az egyre növekvő –  hazai kitermelés aránya. Az import 60 százaléka érkezik a Barátság kőolajvezetéken, Ukrajnán át Oroszországból, 40 százaléka pedig az Adria-kőolajvezetéken át elsősorban Észak-Afrikából, tengeri szállítással.

Európa eszi az orosz olajat

Szóba került, milyen „morális hátrányai” vannak az orosz energiahordozók használatának. Ugyanis a globalista erők szerint, az Európai Uniónak teljesen le kell válnia az orosz energiáról, mivel Oroszország ezen bevételéből finanszírozza az ukrajnai háborút. Ennek ellenére Európa valójában „eszi az orosz olajat.” 

Toldi Ottó elmondta azt is, bejelentettek egy olyan tervet, hogy ötven darab új földgáztüzelésű erőművi blokkot akarnak építeni Németországban. A beszélgetésből kiderült, a németek eddig sem bővelkedtek földgázban, de ez a projekt huszonötmilliárd köbméterrel növeli meg az ország éves földgázimportját. 

„Mi van a háttérben, mi a gazdasági háttere ennek a »rituális öngyilkosságnak«?” – tette fel a kérdést Virághalmy Sarolta. A Klímapolitikai Intézet kutatója a kérdésre válaszolva rávilágított, az Európai Unió jelenlegi vezetése, azt szeretné elérni, hogy a mielőbbi zöldítés megvalósulhasson. Ez egyrészt egyfajta doktriner ideológiai küldetéstudat. Valójában azonban színtiszta biznisz: a szén-dioxid kvótaárak tudatos manipulálásával a nagy nemzetközi befektetési alapok (például a BlackRock) betegre keresik magukat. 

A beszélgetés végén szó esett az orosz–ukrán háború várható lezárásáról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről és üzleti érdekeltségekről a szankciók feloldásával kapcsolatban, valamint hazánk jövőbeni lehetséges regionális szerepéről.   

„Ha béke lesz, akkor mi árulhatjuk az orosz földgázt” 

– állította Toldi Ottó. Magyarországnak hatalmas földgáztároló kapacitása van – a magyar fogyasztással is számolva –, kiválóan alkalmas kereskedelmi célokra – zárta gondolatait a szakértő.