Érthető módon nagy port kavart a nemzetközi politikában Emmanuel Macron francia elnök hétfő esti kijelentése, miszerint a múlt heti, 20 ország részvételével megrendezett találkozó során nem zárták ki szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét. Íme, hogyan reagált néhány katonai és politikai vezető.
Hollandia számára „még nem időszerű” arról beszélni, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – mondta Onno Eichelsheim tábornok, Hollandia védelmi főnöke.
„Úgy gondolom, hogy minden lehetőséget nyitva kell hagyni, hogy kiderüljön, hogyan tudjuk a legjobban támogatni Ukrajnát” – húzta alá.
A holland fegyveres erők parancsnoka Emmanuel Macron francia elnököt idézte, aki arról beszélt, hogy csapatokat küldhetnek a kelet-európai országba. De azt is megjegyezte, hogy
a NATO és más nemzetközi vezetők szerint az időzítés nem megfelelő.
A tábornok úgy gondolja, hogy az elnök minden lehetséges opciót beszédtémává akart tenni. Katonák küldése viszont egy ’’távoli lehetőség’’ Eichelsheim szerint. A parancsnok hozzátette, ez az első alkalom, hogy ezt nyilvánosan kimondják, így még nem vizsgálták felül az opciót. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez egyelőre nem kérdés, mivel Hollandiát nem kérték fel csapatok küldésére.
„Ha nyugati katonák mennének Ukrajnába, akkor koalícióban kellene menniük”
– mondta Eichelsheim, aki szerint ez vagy a NATO-n, vagy 10-15 ország szövetségén keresztül történne.
„Nagyon furcsa lenne, ha csak egy vagy két ország tenné”– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a csapatok küldése politikai döntés is.
A holland védelmi főnök úgy gondolja, hogy vannak más módok is az ukránok támogatására, például több fegyver küldése.
„Vannak még más lehetőségek is, mint azon gondolkozni, hogy NATO-egyenruhás katonák járkáljanak ott”
– húzta alá a holland tábornok.
Eichelsheim kedden Csehországba látogatott, hogy megnézze az ottani fegyvergyárakat. Sternberkben meglátogatott egy gyárat, ahol -Hollandia által finanszírozva- T-72-es harckocsikat modernizálnak, majd szállítanak Ukrajnába.
A NATO és több európai ország visszafogottan reagált Macron keddi kijelentésére, amikor azt mondta, a nyugati vezetők nem zárták ki a katonai támogatást az európai vezetők párizsi találkozóján. Macron elismerte, hogy
nem sikerült konszenzusra jutni egy katonai személyzet küldésével kapcsolatos hivatalos nyilatkozat megtételéhez.
Ugyanakkor a találkozó után újságíróknak azt mondta: „Mindent megteszünk, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút”.
Hivatalos NATO-álláspont
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár válaszában azt mondta, hogy a szövetségébe tartozó országok „korábban nem látott mértékű támogatással segítik Ukrajnát”, egészen 2014 óta, amikor Oroszország először megtámadta a Krím félszigetet és Kelet-Ukrajnát.
„De nincsen tervben NATO harci csapatok bevetése ukrán földön’’
– hangsúlyozta.
Mark Rutte holland miniszterelnök, aki szintén Párizsban tartózkodott, a tárgyalások után visszafogottan nyilatkozott. Azt mondta, hogy más kérdések állnak az európai vezetők megbeszéléseinek középpontjában. Rutte a legesélyesebb arra, hogy még ebben az évben Stoltenberg utódja legyen a NATO élén.
Tagállami reakciók
Néhány NATO-ország már a kezdetektől fogva figyelmeztetett arra, hogy maga a szövetség is háborúban találhatja magát Oroszországgal, ha katonákat küld Ukrajnába. Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Németország, Magyarország, Svédország, Lengyelország és Csehország Macron kijelentései után mind világossá tették, hogy
egyelőre nem fontolgatnak ilyen lépéseket.
Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, hogy általános egyetértés van abban, hogy egyelőre nem küldenek szárazföldi csapatokat Ukrajnába. Omid Nouripour, a német kormánykoalíción belüli Zöldek vezetője szintén azt mondta, hogy még nem gondolkodnak katonák bevetésén.
„Egyelőre nem fog megtörténni”
– reagált Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az SVT televíziónak. „Most azzal vagyunk elfoglalva, hogy korszerű felszerelést küldjünk Ukrajnába”.
Svédország ebben a hónapban jelentette be, hogy több mint
7 milliárd koronát – 626 millió eurónak megfelelő összeget – különít el egy Ukrajnának szánt katonai segélycsomagra, amely tüzérségi lövedékeket és más lőszereket tartalmaz.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, országa álláspontja „egyértelmű és sziklaszilárd: nem akarunk fegyvereket és csapatokat küldeni Ukrajnába”. Petr Fiala cseh miniszterelnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is azt mondta, jelenleg nem fontolgatják csapatok küldését.
A brit kormány közölte, hogy nem tervezi csapatok „nagyszabású bevetését”.
„Az Egyesült Királyság már most is nagyszámú ukrán katonát képez ki, és természetesen támogatjuk az ukrán csapatokat felszerelésekkel és ellátmánnyal is’’ – mondta Rishi Sunak miniszterelnök szóvivője.
Kiemelt képünkön: Emmanuel Macron (fotó: MICHEL EULER/AFP/Getty Images)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
