Durván megütötte a magyar családokat a járvány: tömegek ajtaján kopoghatnak a behajtók

Az Intrum, Európa és Magyarországi vezető credit management szolgáltatója és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a közelmúltban két felmérésben is vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetének alakulását. Az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat május elején. A két kutatás alapján készült, most közzétett jelentés tehát az egyik legelső kimutatás a COVID-19 járvány országos gazdasági hatásairól.

Egy hónap alatt -22 pont

Az Intrum és a GKI kutatói mindkét alkalommal a lakosság úgynevezett fizetőképességi indexét készítették el. Ezt a mérőszámot (Intrum fizetőképességi index – IFI) negyedévente számítják ki olyan adatok alapján, mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei. Az Index így árnyalt képet ad az átlagos magyar háztartások pénzügyi helyzetéről, anyagi biztonságáról. A márciusi és májusi adatok közti különbség jól mutatja, milyen hatással volt eddig a veszélyhelyzet a lakosság anyagi jólétére:

Az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott. A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a lakosság fizetőképességi indexe. A friss gazdasági sokk ellenére azonban még távol vagyunk a 2008-as világválság utáni mélyponttól: 2012-re visszavetítve az index értéke a negatív tartományban mozgott, az év első felében a -55-öt is megközelítette.

Kritikus kérdés a munkanélküliség

„A fizetőképesség mostani, drasztikus visszaesése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható” –

mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Csak márciusában mindegy 56 ezer fő veszítette el az állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhetett, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest.”

A magyar lakosság hitelkitettsége az elmúlt években rendkívül alacsony volt az európai átlaghoz képest, és az adósságok egyelőre kevéssé befolyásolják a fizetőképességet, részben a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően. A moratórium azonban csak fizetési haladékot jelent és ennek lejártával a hitelfelvevőknek továbbra is törleszteniük kell a hiteleiket.

A korábbi évek tapasztalatai alapján az IFI értéke gyakran előrejelzi a GDP alakulását is. 2019 utolsó negyedévében még 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az egyes iparágak termelékenységének és a belső keresletnek köszönhetően. Az idei első negyedév végére már csak 2,2 százalékos volt a növekedés, és az Intrum indexe alapján az április havi GDP 15 százalékkal mérséklődhetett. Májusban már javulás várható a korlátozások enyhítése miatt, azt azonban még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az év végéig hogyan alakul majd a nemzeti össztermék. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy az IMF és a kormány 3, az Európai Bizottság 7 százalékos visszaesést vár, míg az MNB növekedésre számít 2020 végére.

Deszpot Károly szerint most minden azon múlik, milyen válságkezelő lépéseket tesz a kormány és az EU a következő néhány hónapban, különös tekintettel a munkanélküliség és a bércsökkenés elleni fellépésre.

„A legnagyobb gazdasági kockázatot Magyarországon a növekvő munkanélküliség jelenti. A gazdasági növekedést a közelmúltban jelentős részben a belső kereslet erősödése hajtotta, és a munkavállalók jó részének nincs komoly megtakarítása, amiből munka nélkül is hónapokig vásárolhatnának” – mondta.

– mondta.

Forrás: penzcentrum.hu