A szaktárca szerint ingyenes az eddig nem regisztrált fúrt és ásott kutak bejelentése. Árnyalja a képet, hogy számos kivétel van, és az ezzel foglalkozó szakemberek szerint is lehetnek költségek egy ilyen eljáráskor – szúrta ki az Infostart.
Akár 300 ezer forintos bírságra is számíthat, aki december 31-ig nem jelenti be a telkén található fúrt és ásott kutakat. Nagy István agrárminiszter állítása szerint a bejelentési kötelezettséget követően továbbra is díjmentesen lehet majd üzemeltetni a kutakat.
A bejelentési kötelezettséget szankciómentesen december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz, továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját
– tette hozzá. Arról nem beszélt, ha nem akarják megadóztatni, mégis miért érzik szükségesnek a kutak listázását.
Nyugaton is így kezdődött
Mint ahogyan az a Nyílt Sisak műsorában is elhangzott, Nyugat-Európa számos országában a magyarhoz nagyon hasonló eljárással kezdték a kutak összeírását. Aztán pedig megadóztatták a vízkivitelt:
Belgiumban az évi 500 köbméternyi víz kiszivattyúzása fölött már áramlásmérő vízórát kell felszerelni, ami után újabb adókat fizetnek azok, akik például a saját földjükön maguk számára vételeznek vizet, vagy őstermelőként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Azon családok számára, akik kisfogyasztóknak számítanak, az alapján, hogy mire használják a fúrt kútjukat, vízszennyezési illetéket és külön szennyvízelvezetési díjat számolnak fel, továbbá különböző vízbevizsgálási költségeket írhatnak elő.
Nincs rá garancia, hogy ez Magyarországon nem ugyanígy zajlik majd le. Akkor viszont már azokat is érinteni fogja a kérdés, akiknek nincs is fúrt kútjuk, hiszen a megnövekedő kiadásokat a mezőgazdasági szereplők egészen biztosan beépítik majd áraikba, tehát végső soron az élelmiszer vásárlók fizetik majd meg a kormány újabb adóztatását.
A magyar bürokrácia útvesztőjében
Ha valami könnyen, egyszerűen működne, mindenféle értelmetlen kérdésektől és hasztalan procedúráktól mentesen, akkor az ember úgy érezhetné, nem is Magyarországon van. „Szerencsére” ez a fúrt kutak bejelentésénél fel sem merül, hiszen a hivatalban még olyan keresztkérdéseket is feltesznek, hogy mi a szomszédos telek helyrajzi száma?
Ezt mégis honnan kellene tudnom?
– tette fel a kérdést egy hölgy, aki egy örökölt telken lévő kutat próbált bejelenteni, ugyanis tart a 300 ezer forintos büntetéstől.
Aligha lesz mentes a költségektől a bejelentés
Az Infostart megkereste az egyik legkomolyabb kútfúró vállalkozást, akiktől elsősorban azt szerették volna megtudni, egy kút bejelentése milyen procedúrát vesz igénybe? A válaszból egyértelműen lehet következtetni arra, aligha lesz költségmentes a bejelentés, ugyanis aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt.
Ezt kell majd elküldeni az illetékes hatóságoknak, azaz a jegyzőnek vagy a katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Magánszemély esetén ezt meg lehet tenni papír alapon és elektronikusan is (ügyfélkapu, e-papír), jogi személy esetén kizárólag elektronikusan. A hatóság a dokumentáció benyújtása után adja ki a határozatot a kútról. A dokumentáció tartalmát rendelet szabályozza (41/2017. (XII. 29.) BM rendelet) így az mindig fix mennyiségű adminisztrációval jár.
A kút létesítésének idejétől, mélységétől, felhasználásától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült
– tették hozzá.
Az sem mentesül a bejelentési kötelezettség alól, aki úgy nyilatkozik, egyáltalán nem használja az ingatlanon található kutat. Ráadásul
a kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg, így nagy a szórás árak tekintetében.
Egy-egy ilyen felmérésnél számolnunk kell a kiszállási költséggel, a postai díjakkal, a munkadíjjal, illetve a vállalkozót terhelő adókkal is. Mindent összevetve
egy kút dokumentálása ma olyan 50-200 ezer forintba is kerülhet.
A lakossági (jegyzői hatáskörbe) eső kutaknál lehet alacsonyabb az összeg. Ami fontos, és erre külön kitérnek: „a jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes”.
Ez elsőre jól hangzik, ám a probléma ott kezdődik, hogy a nyomtatványon nem csak arra kíváncsiak, mi a telek földrajzi vagy EOV koordinátája, de olyanok felől is érdeklődnek, hogy mekkora a „szűrőzőtt szakasz mélysége”, és még sorolhatnánk. Ezeket pedig szakértő nélkül viszonylag kevés ember lenne képes megválaszolni. Így elvi síkon hiába nincs szükség szakértőre, a gyakorlat azt mutatja, hogy nélkülük még a bejelentéshez szükséges kérdéseket se tudjuk majd megválaszolni.
Ráadásul ha a szóban forgó kút érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, vagy ha a telekhatárhoz közel van, akkor a szomszéd telek helyrajzi számát is tudnunk kell. Arról már nem is beszélve, hogy „telekhatárhoz közeli kutak esetén a szomszéd telek tulajdonosának hozzájárulása is szükséges lehet a kút engedélyeztetéséhez” (ki tudja, miért?).
Megkaphatjuk az engedélyt, de nem lesz olcsó
Diós József kútfúró, az Öcsikút Kútfúrás vezetője szerint magánszemélyek jóeséllyel megkapják majd az engedélyt, de igencsak a zsebükbe kell nyúlniuk ehhez. Mint fogalmazott:
A 30 méter mély magánszemély tulajdonában lévő kutakra általában mindig kiadják az engedélyt. Az ellenőrzés körülbelül egy óra hosszát tart és mindenféle régi házi kútra vonatkozik. Az ára 70 és 100 ezer forint között mozog.
Ez Pest vármegyében lehet, hogy nem nagy összeg, de Kelet-Magyarországon, például Békés vármegyében, ahol rengetegen élnek nettó 150-200 ezerből, a procedúra akár egy havi fizetésbe is kerülhet.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
