A Mi Hazánk jobbító javaslataira volt fogadókészség, a baloldal kivonult arról a szakmai egyeztetésről, amit a mai nap hívtak össze a Belügyminisztérium és Pintér Sándor kezdeményezésére a státusztörvénnyel kapcsolatban.
A tervezet politikai életét hetek óta tartó kordontánc tarkítja, elsősorban a Momentum részéről, de hozzá kell tenni, hogy sok diák és sok tanár megmozdult, felemelte hangját a státusztörvény ellen. A parlamenti ülésteremben Dúró Dóra (Mi Hazánk) elmondta, hogy teljes mértékben a tanárok és a diákok mellett áll, de továbbra sem tudja támogatni a szakmai kérdések pártpolitikai síkra való terelését.
Szerinte a tiltakozásokra rátelepedtek a baloldali pártok és politikai színezete lett az egyébként teljesen jogos követeléseknek.
A státusztörtvény nyilvánosságra került tervezetével a kormány olajat öntött a tűzre, ez a terv minden elemében képtelen és elfogadhatatlan
-írta le.
A Momentum részéről a kordonozást a Mi Hazánk pótcselekvésnek tartja, annak ellenére is, hogy az utcai politizálás a képviselő szerint fontos elem, de ha ez nem párosul szakpolitikai javaslatokkal (a Momentum nem vesz részt a parlamenti viták többségében hetek óta), akkor hiteltelenné és üressé válik.
Az országgyűlés alelnöke úgy látja, hogy a kormány részéről szintén hiteltelen, hogy Brüsszelre mutogat és rájuk fogja a pedagógusok béremelésének elmaradását, de ettől függetlenül a pénzek járnak Magyarországnak mindenféle kitétel nélkül -szögezte le akkor.
Megtörtént az egyeztetés
Az egyeztetésre tehát ilyen előzmények után került sor, arról ellentétes beszámolók jelentek meg, ezért utána jártunk, mi lehet az igazság.
A Telex tandemben hazudik a Momentummal
Nehéz a szövegkörnyezetből megállapítani, hogy a Telex, vagy a Momentum mondta, de a legnagyobb balliberális lapban szó szerint ez olvasható:
„Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház, mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a státusztörvényről szóló szerdai egyeztetés után, amit Pintér Sándor belügyminiszter hívott össze fél órával a múlt hét pénteki diáktüntés előtt. A meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire a Mi Hazánkot kivéve végül az összes ellenzéki párt elment.”
Kíváncsiak voltunk, hogy a magát konstruktív ellenzéki pártként jellemző Mi Hazánk miért „nem ment el” (legalábbis egyesek szerint) az egyeztetésre- kiváltképp az eddigi nyilatkozataik tükrében.
Dúró Dórát és a Belügyminisztériumot is kerestük, hogy értékeljék az eseményt. A Mi Hazánk országgyűlési képviselője elmondta,
valójában ő volt az egyetlen ellenzéki politikus, aki végig ott volt a megbeszélésen és képviselte pártja szakmai álláspontját a napirenden lévő kérdésekben.
Dúró arról számolt be, hogy éppen a balliberális pártok képviselői hagyták el az egyeztetést, bevallva, hogy a szakmai párbeszéd igazából nem volt céljuk. A BM egyébként egy fotót is közölt lapunkkal az egyeztetésről, ezen (természetesen a jobb felén) ott van a Mi Hazánk elnökhelyettese:
„A bohózatba illő baloldali hozzáállást magunk mögött hagyva szó esett a Mi Hazánk konkrét szakmai javaslatairól, melyek iránt a döntéshozók részéről volt nyitottság, előrelépés volt a mai nap, nem a politikusoknak, hanem elsősorban az oktatásnak” – mondta a Magyar Jelennek Dúró Dóra.
A javaslatok
A Mi Hazánk fő javaslatai között az szerepelt, hogy a jelenlegi katasztrofális helyzetben már az is nagy előrelépés lenne, ha az évtizedekkel ezelőtti GDP-arányos ráfordítás lenne az érvényes az egész közoktatási rendszerre, mert jelenleg ez csak 4,7 százalék a korábbi 5,4 helyett, ráadásul az első Orbán-kormány óta nőtt a GDP.
De nem ez az egyetlen probléma, a jobboldali ellenzéki erő azt is javasolta, hogy a pedagógusok 20 százalékos béremeléséről maga az igazgató dönthessen úgy, hogy az esetleges személyi jellegű, részrehajló döntések ellen a tanárnak legyen meg a jogorvoslati lehetősége és tehessen panaszt.
A státusztörvényben az szerepel, hogy azok az iskolák, ahol a speciális igényű tanulók száma nem teszi ki a „szükséges arányt”, ott csökkenteni kell a támogatások összegét 10 százalékkal. A Mi Hazánk szerint ez elfogadhatatlan, morálisan rossz üzenete van, mert például egy nagyvárosi iskolában ugyanúgy hatalmas épületet kell karbantartani, nagyságrendjében nem csökkennek a költségek. Itt megint felmerül a régi vita, a szegregáció kérdése. Dúró Dóra megismételte, hogy a Mi Hazánknak semennyit nem változott az álláspontja: a végletekig nem lehet erőltetni az integrált oktatást.
Az ellenzéki párt politikusa és a tárgyaláson szintén résztvevő szakértője kifejtette, hogy a végeláthatatlan, sokszor duplán megíratott pedagógusi portfóliók rendszere aránytalan teher, miként az sem normális, hogy havonta 4 alkalommal készenlétben kell lenniük munkaidőn kívül a tanároknak és bármikor berendelhetőnek kell lenniük.
A státusztörvény másik sarkalatos pontja, hogy a tankerület bármikor áthelyezhetné a határain belül lévő pedagógust másik intézménybe, ez sokszor akár 90 kilométer is lehet. A Mi Hazánk szerint tekintettel lenni a kisgyermeket nevelő dolgozókra, ők a párt javaslata alapján nem lehetnének akaratuk ellenére mozgathatók ebben a formában.
„A Mi Hazánk emellett nyilván nem ért, nem is érthet egyet a telefonok átnézésével, a kiszámíthatatlan előmeneteli rendszerrel és azzal sem, hogy a kormány a béremelésnél Brüsszelre mutogat, ezt fontos leszögezni. Ugyanilyen fontos viszont, hogy mi önállóan, önerőből és saját listán az országgyűlésbe jutott pártként továbbra sem engedhetjük meg magunknak, hogy hisztiellenzékként viselkedjünk és bojkottáljuk az egyeztetéseket”
– zárul a párt delegációjának állásfoglalása.
(nyitókép: Koszticsák Szilárd, MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
