Az eddig is köztudott volt, hogy a kormányok, döntéshozó szervek rendszeresen élnek a tömegmanipuláció eszközével annak érdekében, hogy a közvéleményt, vagy az azt meghatározó tényezők megítélését a számukra kedves irányba tereljék.
A covid jelenléte óta már a legkifinomultabb módszereket használják és alig észrevehető módon, lágy formában igyekeznek elérni a kívánt hatást– írja a Financial Timesban megjelent cikkében Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa.
A módszer célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk.
A viselkedéskutató műhelyek és a szakmában használatos definició már önmagukban is érdekesek, ezekről bővebben itt érdemes olvasni.
A „noszogatáson” (nudge) alapuló módszerre a Financial Times az alábbi példákkal világít rá:
- a nyugdíjazásoknál számos kormány automatikussá teszi az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével,
- vagy amikor az adóelkerülőknek vélt embereknek általánosságban fogalmazva küldenek arról levelet, hogy össztársadalmi szinten milyen jó dolog hozzájárulni a közöshöz.
A koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – írja a szerző.
A politikusok, közszereplők és a média is szüntelenül arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltás beadásán túl is változtassunk a megszokott életritmusunkon. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.
A fejlett országokban a covid-kampányoknak köszönhetően a kézmosás fontossága túl nagy hangsúlyt kapott a távolságtartás és a maszkviselés rovására. Olyanra is visszaemlékezhetünk, amikor főműsoridőben adásokat szakítottak meg, hogy elmagyarázzák, hogyan kell külön zsákba tenni az aznap viselt ruháinkat, miután azonnal meztelenre vetkőzünk hazaértünkkor. Az ilyen szakmaiatlan, manipulatív eszközöknek is köszönhető, hogy emberek tömegei hitték azt, ha elégszer kezet mosnak akkor semmilyen bajuk nem lehet.
És valóban: évekkel a vírus megjelenése után ma már eléggé szürreálisnak tűnik, hogy egy levegőben terjedő vírus ellen kézmosással és ruháink elszeparálásával igyekeztek rávenni a „helyes magatartásra”.
Akkor fordultak viselkedéstudományi szakemberekhez a kormányok, amikor kiderült, hogy alapos változásokra van szükség, mégpedig gyorsan. Attól tartottak, hogy az emberek nem viselnek el tartósan semmilyen korlátozást – ezt nevezik viselkedési fáradtságnak.
Ez a vélemény azonban nem a viselkedéstudományi szakemberektől származik, mert ők úgy teszik fel a kérdést: mit kell változtatni az emberek tevékenységén, és milyen hosszú időre? Ennek szellemében a BIT tudományos alapossággal látott munkához. Például ötven online üzenettel tesztelték, mivel lehet rávenni az embereket a járványt fékező viselkedésre, továbbá kétmillió SMS-sel vizsgálták, melyik az az üzenet, amellyel a leginkább rá lehet venni az embereket arra, hogy oltassák be magukat – jegyzi meg az index.
Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra. A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését. A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.
Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is. A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre. Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.
(Financial Times-Index-Magyar Jelen)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
