Nincs elég pénz a magyar oktatásban – ez egy olyan közhely, amit érdemes ezredszer is megemlíteni, főleg, ha részletes adatokkal támaszthatjuk alá. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) tavaszi kiadványa számos mutatóval ábrázolja a magyar iskolák helyzetét, például azt, hogy nemzetközi összehasonlításban milyen keveset költünk oktatásra – írja a Telex.
A nagy állami rendszerek szinte bármennyi pénzt el tudnak költeni. Egy kórházban a vacsora lehet vizes zsömle egy pohár kefirrel, de akár fene dining szintű is – az utóbbi drágább, de a beteg felépülését nem igazán befolyásolja. Svájc megengedheti magának a luxus kórházi étkezést, de az ő költségvetésüket nem érdemes a magyar vagy a román kórházakéval összehasonlítani, hiszen sokkal többet költenek az egészségügyre és az oktatásra.
Mire megy el az adónk?
Érdemes azt vizsgálni, hogy egy állam a lehetőségeihez képest arányosan mennyit költ a nagy rendszereire. A KRTK KTI kutatói az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékában mérték, ami reálisabb összevetést tesz lehetővé, mint az azonos pénznemre átszámított kiadások. Így elkerülhetők a gazdagabb országok kiugróan magas költései okozta torzítások, és kiszűrhetők a magasabb tanbérek jelentette plusz költségek is.
A végeredmény így azt fogja mutatni, hogy egy ország mennyire kezeli prioritásként az adott rendszert a saját lehetőségein belül.
A mutató hiánya, hogy a GDP ingadozásai, például a gazdasági válságok, erősen befolyásolják, ezért az egyes évek kiugró adatait óvatosan kell értelmezni.
Alsó és középfokú oktatásra jutó összeg az egy főre jutó GDP százalékában – Forrás: KRTK KTI – A közoktatás indikátorrendszere 2023
Az ábra az alsó és felső oktatásra fordított összeget mutatja az egy főre jutó GDP százalékában. A KRTK kiadványa szerint az általános iskolák felső tagozatának és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2014 után lényegében változatlanok maradtak (a 2016-os kiugró értéket leszámítva).
2020-ban Kelet-Európában Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb érték, csak Észtországban és Litvániában volt alacsonyabb.
Ha külön vizsgáljuk az alsó és felső tagozatokat, valamint a középfokú oktatást, látható egy pozitív trend is: 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőttek az alsó tagozat kiadásai Magyarországon, így az alacsony szintről sikerült közepes szintre felzárkózni a többi volt szocialista országgal összehasonlítva.
Forrás: KRTK KTI
Míg néhány volt szocialista ország közeledik a nyugat-európai átlaghoz, mások, köztük Magyarország, lemaradnak. A grafikon szerint Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Észtország iskolai kiadásainak GDP-n belüli aránya közel áll a nyugat-európai átlaghoz. Ezzel szemben Lettországban, Magyarországon és Litvániában a ráfordítások jóval alacsonyabbak, és ha Litvánia folytatja az emelkedő tendenciát, hamarosan még jobban lemaradunk mögöttük.
2020-ban ez az eredmény az uniós összehasonlításban messze elmaradtunk az átlagtól, s csak három ország „büszkélkedhetett” nálunk is rosszabb mutatókkal.
Forrás: KRTK KTI / Telex
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
