Novák Katalin köztársasági elnökké választása előtt családokért felelős miniszterként is inkább a mindenféle kisebbségek képviseletét részesítette előnyben, és ez megválasztása után sem változott.
Hivatalba lépése után szinte azonnal elzarándokolt a vidéki cigánysorokra, hogy meghallgassa a “magyarok” problémáit, majd augusztus másodikán a sokadik holokauszt emléknapon megemlékezett a “Pharrajimosról”, mely “veszteség közös”, s melynek “felelőssége örök”.
A második bécsi döntés
1940-ben izzott a levegő Magyarország és Románia között, egyedül a német diplomáciának köszönhető, hogy nem robbant ki fegyveres konfliktus. Noha Románia – míg erősnek látta – gátlástalanul dörgölőzött a Harmadik Birodalomhoz, a németek és az olaszok mégis kitartottak azon elhatározásuk mellett,
a gyűlöletes Párizs környéki békéket (így a trianonit is) darabjaira kell zúzni, és az Új Európában egy jóval igazságosabb, etnikai arányokat is figyelembe vevő határrendezést kell foganatosítani a békés együttélés jegyében.
Ebből pedig egyenesen következett, hogy Erdély ügyét is rendezni kell. Így született meg 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés, mely keretében Észak-Erdély hazatért Magyarországhoz.
Novák Katalin korábban azt állította, a magyarokat is szeretné képviselni, határon innen és túl, így joggal várhattuk tőle, hogy legalább augusztus 30-án pár sorban megemlékezik a második bécsi döntésről, mely során észak-erdélyi nemzettestvéreink szenvedései – ha csak néhány évre, de – véget értek. De nem,
a “magyar” köztársasági elnök nem hogy egy bejegyzést, vagy egy fotót, még csak egy elejtett mondatot sem szentelt ennek a jeles eseménynek.
Így továbbra is a Mi Hazánk az egyetlen párt, mely nem csak megemlékezik Észak-Erdély visszatéréséről, de követeli annak állami ünneppé nyilvánítását.
A két torony ledől
Mint az szeptember 11-én kiderült, csak a magyar eseményekkel szemben tűnik közönyösnek Novák Katalin, ugyanis még az amerikai World Trade Center tragédiája is jobban megérintette, mint Észak-Erdély visszatérése.
Lesokkolva ültünk a televízió elé, és próbáltuk értelmezni a felfoghatatlant. Ott és akkor valami ismét véget ért. Véget ért a béke és a nyugalom korszaka, a világ megváltozott
– írta Facebook-oldalán. Hogy Magyarországon ezáltal hogyan ért véget a béke és nyugalom korszaka, az jó kérdés? Egyáltalán milyen békéről és nyugalomról beszélhetünk egy olyan országban, ahol már 1993-ban felbőszült hordák karókkal vernek agyon fényes nappal 16 éves fiatalokat? Amiért kapnak nevetséges három és fél évet a bíróságon? És ez csak egy eset a sok közül.
Vagy a nemzetközi “béke és nyugalom” korszaka ért volna véget? Amerikáé? Azé az országé, mely a második világháború lezárása óta folyamatosan lerohan és megszállás alatt tart más országokat?
Egy biztos,
ha Novák Katalinon és a Fideszen múlik, szeptember 11 előbb lesz magyar állami ünnep, mint Észak-Erdély hazatérése.
Irányi Dániel
Kiemelt kép: BBC