7.1 C
Budapest
2021. április 12., hétfő
Magyar Jelen
Jeles napok Kiemelt

25 éve jelent meg az Internet Explorer

Huszonöt éve, 1995. augusztus 16-án tette elérhetővé a Microsoft amerikai számítástechnikai óriásvállalat az Internet Explorert, amely sokáig a világ legelterjedtebb grafikus böngészőprogramja volt – nem kis részben azért, mert a Windows operációs rendszer része volt.

Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

A világháló (World Wide Web) feltalálója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozó Tim Berners-Lee 1991-ben mutatta be kollégáinak a NeXT számítógépre kifejlesztett első böngészőprogramot, amelynek nevét később Nexusra változtatták, hogy megszüntessék a szoftver és a világháló azonos elnevezéséből származó zavart. A CERN 1993. április 30-án tette mindenki számára szabadon és ingyen hozzáférhetővé a Nexus forráskódját.

Az első tömegesen használt böngésző, a Marc Andreessen által megalkotott Mosaic már jóval inkább felhasználóbarát volt, és együtt tudta kezelni a képeket a szövegekkel. A Mosaic licencét később a Spyglass cég vette meg, de a Spyglass Mosaic böngésző nem vonzotta a felhasználókat. Ők inkább az önállósult Andreessen fejlesztette Netscape Navigatort (1997-től Netscape Communicator) választották, amely 1994-es megjelenése után gyorsan domináns pozícióra tett szert, s 1996-ban a piac majdnem 80 százalékát uralta.

A Microsoft, a legnépszerűbb operációs rendszer, a Windows tulajdonosa megkésve nyitott a világháló felé. A redmondi óriás nem is önálló fejlesztéssel rukkolt elő, hanem a Spyglass Mosaic licencét vette meg és fejlesztette tovább. Az Internet Explorer 1.0 a Windows 95 operációs rendszer megjelenése után egy nappal, 1995. augusztus 16-án a Microsoft Plus! for Windows 95 csomag részeként (további 50 dollár megfizetése ellenében) vált hozzáférhetővé, ezzel megkezdődött a Netscape-pel vívott, úgynevezett böngészőháború.

A versenyben az Internet Explorer fejlesztésére évi százmillió dollárt költő Microsoft újabb és újabb újdonságokkal próbálta terméke népszerűségét növelni. Az IE második változatát már ingyen letölthetővé tették, a harmadik az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék-alkalmazásokkal bővült, támogatta a Netscape bővítményeit és a JavaScript Microsoft-féle változatát, a JScriptet. Ebben a verzióban jelent meg a kék e betűt formázó logó, a böngésző piaci részesedése 3-5 százalékról 20-30 százalékra nőtt.

A háborúban a döntő fordulatot az IE 4 hozta meg, amelyet a Microsoft a Windowsba integrált. A felhasználók így kéretlenül is megkapták, és többségük nem is keresett alternatív böngészőt (emiatt az Egyesült Államokban trösztellenes eljárás indult). A jóval kisebb anyagi erőforrásokkal rendelkező Netscape fokozatosan vesztett részesedéséből, az Internet Explorer 2002-ben egyeduralkodóként 96 százalékos részesedéssel bírt a böngészők piacán. Mindez nem jelentette azt, hogy a felhasználók kedvelték volna: a súlyos és csak nehézkesen orvosolt biztonsági hibák, a támogatás hiánya miatt minden idők legrosszabb szoftvereként emlegették. Az IE következő, külön már nem letölthető verzióit az operációs rendszerrel együtt fejlesztették, a frissítések a Windows frissítéseként jelentek meg.

Érdekesség, hogy az IE 6 “kinyírásában” a Youtube vállalt döntő szerepet. A Google által nem sokkal korábban felvásárolt videómegosztó fejlesztői 2009-ben megelégelték, hogy a felhasználók húsz százaléka még mindig az elavult, az új technológiákat rosszul kezelő, hibáktól hemzsegő és biztonsági fenyegetést jelentő böngészőt használja, különmunkára kényszerítve őket. A Google szabályzatát kijátszva, önhatalmúlag figyelmeztetést helyeztek el az oldalon, miszerint hamarosan felhagynak az IE 6 támogatásával. Szinte hetek alatt felhasználok tömegei tértek át modernebb és biztonságosabb programokra, az akciót a Google utólag helybenhagyta, sőt még a Microsoft is örömmel fogadta.

Az újabb böngészőháború 2004-ben kezdődött, amikor a közösségi finanszírozású Mozilla alapítvány a Netscape nyílttá tett forráskódját felhasználva közzétette a Firefox böngészőt, majd 2008-ban megjelent a Google által fejlesztett Chrome is. Ezek gyorsan terjedtek, az Internet Explorer piaci részesedése 2011-ben esett 50 százalék alá, és a következő évben előzte meg a Chrome. Ehhez az is hozzájárult, hogy az Európai Bizottság 2009-ben az uniós versenyjoggal ellentétesnek találta az IE integrációját a Windowsba, ezért a Microsoft vállalta, hogy 2014-ig az EU-ban forgalomba hozott operációs rendszereiben böngészőválasztást lehetővé tevő ablakot jelenít meg. Mivel ezt a kötelezettségét nem tartotta be, 2013-ban az Európai

Bizottság rekordösszegű, 561 millió euró büntetést szabott ki a vállalatra.

Az Internet Explorer utolsó, 11-es verzióját 2013. október 17-én, a Windows 8.1 operációs rendszerrel tették hozzáférhetővé, a vállalat ma már csak az IE ezen változatát támogatja. Az Internet Explorer utódja a Microsoft Edge böngésző lett, amelyet 2015. január 21-én mutattak be, az “e” logón a könnyű felismerhetőség érdekében csak kicsit változtattak. Az Edge sem lett igazán népszerű, piaci részesedése kevesebb mint tíz százalék, szemben a Chrome kétharmadával. A böngészőt idén a nyílt forráskódú Chromium motorra építve teljesen újraírták, így már a Chrome bővítményeit is kezeli. A Microsoft valamennyi Windows 10 operációs rendszert futtató gépen erre frissíti a böngészőt, így nem kizárt, hogy az Edge népszerűsége nőni fog.

Ami igazán meglepő, hogy egy 2019 decemberi felmérés alapján a felhasználók mintegy három százaléka még mindig kitart valamelyik Internet Explorer mellett, annak ellenére, hogy használatuk nemcsak nehézkes, de más böngészőszoftverekhez képest biztonságtechnikai szempontból sérülékenyebbek is.

MTI

További híreink

Olaszország: a világjárvány ellenére folytatódik a migránsok elosztása

Irányi Dániel

Már több mint 500 cég kérvényezte a munkahelyvédelmi bértámogatást

Dunai Tibor

Hétfőtől az érkezés után két tesztet kell végeztetniük a Nagy-Britanniába utazóknak

Varga Lilla

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben