5.7 C
Budapest
2021. április 15., csütörtök
Magyar Jelen
Tudomány

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.

A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján.

A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag ritkán maradnak fenn megkövesedett állapotban, ezért is nehéz megállapítani, hogyan készítettek maguknak ezekből ágyat elődeink.

A Border-barlangbeli lelet azt mutatja, hogy az ott élő ősök hamurétegekre terítették rá a fűcsomókat, mivel a hamu megóvta őket a különféle kártevő bogaraktól, poloskáktól. A rovarok ugyanis nem tudtak keresztülférkőzni a hamun, mert az kiszárította őket és sem lélegezni, sem csípni nem tudtak tőle.

A kutatók kámforbokrok (Tarchonanthus camphoratus) maradványait is megtalálták a barlang egyik legrégebbi fűágyán. Ezt a növényt ma is használják Kelet-Afrika elzárt vidékein a rovarok elleni védekezésre.

A Science folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem régészprofesszora elmondta: meglepte őket, hogy ilyen jó állapotban maradtak fenn a fűcsomók, és ennek köszönhetően még az ágy készítéséhez használt fű fajtáját is meg tudták állapítani.

A hamu vizsgálatából kiderült, hogy részben a korábbi ágyak fűcsomóit égették el hozzá. Ez arra is utal, hogy tudatosan tisztították meg a barlangot és hálóhelyüket a lehetséges kártevőktől. A hamu rétegeiben a barlangban eltüzelt fák maradványait is felfedezték. A barlangban több tűzrakóhelyet is találtak, amelyek kora 38 ezer évestől 200 ezer évesig terjedt.

“A tűz birtoklása fontos technológiai alapot jelentett. A hamu és a gyógynövények rovarok elűzésére való használata azonban már azt mutatja, hogy rendelkeztek valamiféle farmakológiai tudással is” – mondta a tudós.

A barlang lakói vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, tehát gyakran indultak útnak, de a tűz és a hamu segítségével tisztántartott táboraik lehetővé tették, hogy hosszabb időt tölthessenek a barlangban. Miután felégették a régi ágyukat, friss fűcsomókkal vetették meg újból – mesélte Wadley, megjegyezve, hogy ezek szerint már megértették, hogy a kártevők veszélyesek az egészségükre, és megpróbálták távoltartani őket a táboruktól.

“Mindehhez szükség volt tervezésre, technológiai ismeretekre és a növények ismeretére is. A Border-barlangban elégetett kámforfa maradványait is megtaláltuk, lehet, hogy a gyógynövény füstjét használták a repülő rovarok elűzésére” – vélte a professzor.

(MTI)

További híreink

Élőben követhető a koronavírus terjedése (Térkép)

Szabó Norbert

Több mint 12 ezer ember akar asztronauta lenni

Szabó Norbert

Koronavírus vakcina: néhány rövidtávú mellékhatást már ismernek

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben