Nem fogod elhinni, hogy mi mindent tett már a Mi Hazánk – ezért fognak sokan rá szavazni

A Mi Hazánk Mozgalom az elmúlt években látványos növekedést mutatott a magyar politikai palettán: országos szinten parlamenti képviseletet szerzett, helyi szinten közösségi programokat indított, és több olyan ügyet vitt sikerre, amely a közvélemény széles körében visszhangra talált. A párt kezdeményezései érintették a gazdasági élet szereplőit, a kis- és középvállalkozásokat, a kulturális és természeti értékek védelmét, valamint a mindennapi élet olyan sarkalatos kérdéseit, mint a közbiztonság, a készpénzhasználat, a vízgazdálkodás vagy a devizahitelesek problémája. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a párt nem csupán ellenzéki hangként van jelen, hanem képes konkrét, kézzelfogható változásokat is elérni. De mit is jelent mindez a gyakorlatban? Vegyük sorra a párt eddigi lépéseit és sikereit.

Bűnvadászok

A Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) közös programja a közbiztonsági problémákra reagált civil kezdeményezéssel, az idei év egyik legismertebb akciója. Többek között lakásfoglalók ellen léptek fel, de gyermekbántalmazás gyanújával kapcsolatban is intézkedtek, felhívva a nyilvánosság figyelmét az ügyekre.

A tevékenység 2025 elejétől Bűnvadászok néven tovább erősödött, és nagy népszerűségre tett szert. A csapat vissza próbálja szerezni azon tulajdonosoknak a lakáshasználati jogát, akiknek birtokán jogellenesen tartózkodnak (volt) bérlők, vagy nem szívesen látott „vendégek”. A folyamatosan tartó túlbürokratizált jogi huzavona alatt az eredeti, jogos tulajdonos tovább károsul – akár anyagilag, akár a tulajdonának lelakásával. A Bűnvadászoknak viszont rövid időn belül teljesen törvényes eszközökkel sok esetben sikerül elérniük azt, amit a hatóságoknak évekig nem sikerült – már ha nem szólnak le fentről, és nem őket viszik el a rendőrök az élősködők helyett.

Például a főváros nyolcadik kerületében zajló ügyben kért segítséget a Bűnvadászok csapatától egy idős házaspár. Tóthné Islai Mária és férje, Csajbók József arról számoltak be, hogy a Leonardo da Vinci utcai lakásukat már egy éve három ember használja jogtalanul. A bérlők tavaly május óta sem lakbért, sem rezsit nem fizetnek, ezért a tulajdonos felbontotta a szerződést, és felszólította őket a távozásra.

A lakásban élők azonban nem költöztek ki, sőt figyelmen kívül hagyták a felszólítást. Az ügy bíróság elé került, amely idén januárban jogerős ítéletében kimondta: a bérlőknek 45 napon belül, február végéig el kell hagyniuk az ingatlant. Ennek ellenére áprilisig sem történt meg a kiköltözés, így a tulajdonosok továbbra is kiszolgáltatott helyzetben voltak. A fenti videóban látható, hogyan sikerült visszaszerezni a lakást.

A Bűnvadászok másik kiemelkedő akciója a gyermekbántalmazók felkutatására irányult. Orosházán és Hódmezővásárhelyen két férfit kerestek fel, akik ellen súlyos vádak merültek fel. Az egyik gyanúsított tanárként dolgozott, a másik pedig Lázár Jánostól nem messze élt. Bár a férfiak nem tanúsítottak megbánást, a nyilvánosság ereje és a civil fellépés nagy visszhangot keltett. A párt törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a pedofil bűncselekmények esetén szigorúbb intézkedéseket lehessen alkalmazni.

Hungulf Expó és Konferencia: a magyar gazdaság új kapuja

A Hungulf Expó és Konferencia a Mi Hazánk Mozgalom egy másik olyan kezdeményezése, aminek jelentős pozitív visszhangja van. A rendezvény célja, hogy hidat képezzen a magyar gazdaság és az Öböl-menti országok között, elősegítve a két régió közötti gazdasági együttműködést. Az esemény során magyar termelők, vállalkozók és kutatók mutathatják be termékeiket és innovációikat az Öböl-menti országok üzletembereinek és diplomáciai képviselőinek.

Hangsúlyos szerepet kapnak a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ásványvizek, gyógyvizek, valamint az informatikai és innovációs szektor képviselői is.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy elősegítse a magyar termelők és vállalkozók exportlehetőségeit az Öböl-menti országok piacain.

A rendezvényre ingyenes belépést biztosítanak a látogatók számára, és lehetőséget adnak a magyar termékek közvetlen megvásárlására is. A program óriási sikert aratott, és jelentős visszhangot keltett mind a gazdasági szereplők, mind a nagyközönség körében, bizonyítva, hogy a Mi Hazánk Mozgalom képes kézzelfogható eredményeket felmutatni a magyar gazdaság nemzetközi megerősítésében.

(Forrás: Hungulf Expó és Konferencia Facebook-eseménye)

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel a Mi Hazánk Mozgalom idén megtartja a második felvonást: a II. Hungulf Expó és Konferencia ezúttal szeptember 27-én lesz a Hungexpo területén.

Pajtárs Mozgalom

A Mi Hazánk az egyetlen olyan párt, ami gyermekmozgalmat hozott létre: a Pajtárs Mozgalmat, melynek célja, hogy a fiatalokat hazaszeretetre, közösségépítésre és hagyományőrzésre nevelje. Az egyik legfontosabb tevékenysége a táborok szervezése, melyek során a gyermekek offline, közösségi élményeket szerezhetnek – ezzel ellensúlyozzák a digitális világ káros hatásait, és valódi közösségi élményeket nyújtanak a fiataloknak.

(Forrás: pajtars.hu)

A hatalmas érdeklődés miatt idén két turnusban zajlott a tábor, ami teljesen ingyenes volt a 9–14 éves gyermekek, valamint a 15 éves korábbi táborozók számára. 2025-ben Sarud adott otthont a rendezvénynek, amin végül mintegy 200 gyermek részt vett.

Hazai Vásár

A Hazai Vásárt a Mi Hazánk Mozgalom az ország minden részére elviszi, hogy a helyi termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatba kerülhessenek egymással.

A rendezvénysorozat során a magyar termelők és kézművesek mutatják be termékeiket, lehetőséget adva a közvetlen vásárlásra, elkerülve a közvetítőket.

Először Csongrádon tartották 2024 októberében, azóta minden hónapban más-más település ad otthont az eseménynek.

(Forrás: hazaivasar.hu)

A program elősegíti a helyi gazdaság fejlődését, ellensúlyozza a multinacionális cégek dominanciáját, és erősíti a közösségi összetartást. A látogatók nemcsak vásárolhatnak, hanem kulturális programokon, előadásokon és közösségi eseményeken is részt vehetnek.

A Hazai Vásár óriási sikert aratott, több ezer érdeklődőt vonzott az egyes helyszíneken, és számos pozitív visszajelzést kaptak a résztvevők és árusok egyaránt. A Mi Hazánk elkötelezett a rendezvénysorozat folytatása és bővítése mellett, hogy minél több magyar településre eljusson ez a lehetőség.

Készpénzhasználat: a Mi Hazánk alkotmányos joggá emelte a készpénzes fizetést

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelkedő eredménye, hogy sikeresen küzdött a készpénzhasználat alkotmányos jogként való elismeréséért. A párt 2023-ban indította el aláírásgyűjtését, amelynek célja az volt, hogy a készpénzes fizetést alapvető szabadságjogként rögzítsék az Alaptörvényben.

A folyamatos nyomásgyakorlás hatására 2025-ben a Parlament megszavazta a készpénzhasználat alkotmányos jogként való elismerését.

Érdekes módon a Fidesz korábban elutasította, amikor ugyanezt a javaslatot a Mi Hazánk benyújtotta. Ez a lépés a kormány kétszínűségét mutatja, ugyanakkor a Mi Hazánk és a magyar emberek számára mégis sikernek számít.

A párt továbbra is elkötelezett a készpénzhasználat védelme mellett, és folytatja küzdelmét a digitális megfigyelés és az állami kontroll csökkentéséért. A készpénzes fizetés ugyanis nemcsak gazdasági, hanem szabadságjogi kérdés is, amelynek megvédése alapvető fontosságú a jövőben.

Győzelem a vidéki családoknak: nem kell fizetni a kutak után

A Mi Hazánk Mozgalom sikeresen küzdött a fúrt és ásott kutak adóztatása ellen, ezzel megvédve a vidéki emberek jogait és megélhetését. A kormány tervei szerint a felszínközeli fúrt kutak regisztrációja szükséges lett volna, ami jelentős anyagi terhet rótt volna a tulajdonosokra, különösen a mezőgazdasági termelőkre. A Mi Hazánk Mozgalom arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a regisztráció megtörtént volna, könnyen adóztatás következhetett volna, mint ahogy az más országokban is történt. A párt ezért indított aláírásgyűjtést a kutak regisztrációjának elhalasztásáért.

A Mi Hazánk álláspontja szerint

az államnak először teljesítenie kell vízgazdálkodási kötelezettségeit, mint például a csatornahálózatok és víztározók kiépítését, mielőtt a kutak tulajdonosait próbálná megsarcolni.

A párt továbbra is elkötelezett a vidéki emberek jogainak védelme mellett, és folytatja küzdelmét a fúrt és ásott kutak adóztatásának megakadályozásáért.

A végrehajtó maffia leleplezése – az emberek oldalára állt az igazság

A Mi Hazánk Mozgalom egyik legnagyobb sikerét a végrehajtó maffia leleplezésében érte el. A párt politikusai több hónapon keresztül gyűjtöttek bizonyítékokat és információkat a végrehajtók és a hozzájuk köthető bűnszervezetek működéséről.

Nyilvánosság elé tártak olyan titkos hangfelvételeket, amelyek szerint a végrehajtó maffia tagjai kormányzati szintű védelmet élveztek, és magas rangú politikusok is érintettek voltak az ügyben.

A Mi Hazánk politikusai nemcsak a nyilvánosság előtt leplezték le a bűnszervezetet, hanem feljelentést is tettek az ügyészségen. A parlamenti viták során is felszólaltak a végrehajtó maffia ügyében, és kérdéseket tettek fel a kormánynak a bűnszervezet működésével és annak védelmével kapcsolatban.

Mivel az ügyben a mai napig újabb és újabb fejlemények látnak napvilágot, így a párt továbbra is elkötelezett a végrehajtó maffia felszámolása mellett, és folytatja küzdelmét a jogállamiság és az igazságosság helyreállításáért Magyarországon.

Prioritást a hazai vállalkozásoknak: új esély a kkv-knak

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelt figyelmet fordít a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására, mivel ezek a gazdaság gerincét képezik. A párt célja, hogy a globális multinacionális cégekkel szemben a hazai vállalkozások számára biztosítson versenyképes környezetet.

A párt rendszeresen hangsúlyozza a magyar termelők és dolgozók fontosságát, és arra törekszik, hogy a magyar gazdaság ne a multinacionális cégek érdekeit szolgálja, hanem a hazai vállalkozásokét – hiszen

az igazi befektetés a magyar jövőbe a magyar termelő és dolgozó támogatása.

Ennek érdekében a Mi Hazánk olyan piacokat keresett és talált a magyar kkv-k számára, amelyek elősegítik azok növekedését és versenyképességét. A korábban említett Hazai Vásár és a Hungulf Expó és Konferencia is ezekről tanúskodik.

A Mi Hazánk még 2024-ben szorgalmazta, hogy az infláció hatásának ellensúlyozására emeljék meg az alanyi adómentesség felső határát – bár a kormány csak 18 millió forintra emelte meg, a párt által szükségesnek tartott 20 millió forint helyett.

A multinacionális cégek, mint például a nagy kereskedelmi láncok, gyakran önkiszolgáló kasszák bevezetésével csökkentik a munkaerő költségeit, miközben növelik profitjukat. A Mi Hazánk kezdeményezi ezen extraprofit megadóztatását, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt a hazai vállalkozások számára.

A magyar dolgozó az első – védelem a vendégmunkások áradata ellen

A Mi Hazánk Mozgalom következetesen képviseli a magyar munkavállalók érdekeit, és határozottan ellenzi a vendégmunkások beáramlását, amelyet a hazai munkaerőpiac és közbiztonság veszélyeztetésének tart.

A párt 2025 augusztusában ősszel induló országos kampányt jelentett be „STOP vendégmunkások, megbecsülést a magyar dolgozóknak!” címmel. A kampány felhívja a figyelmet a vendégmunkások beáramlásának negatív hatásaira, és hangsúlyozza a magyar dolgozók megbecsülésének fontosságát. A bejelentő sajtótájékoztató napján a Mi Hazánk tagjai figyelemfelhívó molinókat helyeztek ki Szombathelyen és Sárváron. Ősztől hasonló akciókra lehet majd számítani, továbbá aláírást gyűjtenek, fórumokat tartanák, és terjesztik a kapcsolódó kiadványt is.

Továbbá a Mi Hazánk tárta fel azt is, hogy a kormány Vitnyéden migránsszállót építtet. A párt aktívan hangoztatta ellenvetését erre vonatkozóan. Végül a kormány meghátrált a vendégmunkásszálló építésétől, vélhetően a negatív visszhang és a tüntetések következményeként.

Kulturális és természeti kincsek védelme

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelt figyelmet fordít Magyarország kulturális és természeti értékeinek védelmére. Kovács Gergely, a XII. kerület szélsőbaloldali polgármestere lebontással fenyegette a hegyvidéki Turul-szobrot. Október 23-án a Mi Hazánk Mozgalom az '56-os forradalom és szabadságharc hősei tiszteletére tartott megemlékezését összekötötte egy demonstrációval a Turul-szobor megtartása érdekében – több ezer fő állt ki a védelme mellett. A Mi Hazánk törvényjavaslatot nyújtott be a szobor és más emlékművek, nemzeti szimbólumok megőrzésére, azonban ezt leszavazták. Később ideiglenes műemlékké nyilvánította a kormány a szobrot. A státusz lejártának végén újra benyújtotta a párt a javaslatát, azonban egyetlen más párt sem támogatta azt.

A nyomásgyakorlás azonban nem volt hiábavaló, hiszen a hegyvidéki Turul-szobor júliusban nemzeti emléknek minősülő műemlék lett.

A parajdi sóbánya tragédiája esetében a párt már a visszafordíthatatlanság beállta előtt próbálta felhívni a figyelmet a megelőzés hiányának súlyos következményeire. A Korond-patak elárasztotta a település fő turisztikai látványosságát, ami a helyiek gazdaságát is veszélybe sodorta. A Mi Hazánk még a beázás alatt szakértőkből álló csapatot küldött a sóbányához, később a párt kezdeményezésére a tizennyolcadik kerületi önkormányzat ötmillió forint támogatást nyújtott Parajdnak, valamint aktívan felhívta a figyelmet a bajba jutott község kisegítésére.

Felelős vízgazdálkodás a vízforrások megőrzéséért

A felelős vízgazdálkodás szüksége szintén olyan probléma, amire a Mi Hazánk évek óta kiemelt figyelmet fordít. A párt gazdatüntetést is szervezett, aminek célja elsősorban az volt, hogy rávilágítson a kormány vízgazdálkodással kapcsolatos mulasztásaira.

A Mi Hazánk Mozgalom vonatkozó petícióját Csongrád-Csanád vármegye főispánja is átvette – a dokumentum tartalmazza a párt javaslatait a vízproblémák megoldására. A párt politikusai úgy tartják, hogy a folyóink vízfeleslegét fel kellene használni, és azonnali, hatékony és gyökeres változást sürgetnek a vízkormányzás területén.

Fellépés a devizahitel-károsultakért

A devizahitelesek a 2008-as pénzügyi válság és a korábbi kormányzati döntések következtében jelentős anyagi nehézségekkel küzdenek. A Mi Hazánk Mozgalom rendszeresen kampányol a felelős bankok tisztességes elszámoltatásáért, a félrevezető szerződések érvénytelenítéséért, a kapcsolódó végrehajtások felfüggesztéséért és az árfolyamkockázat miatt keletkező károk mérsékléséért.

Idén áprilisban egy uniós ítélet értelmében érvénytelenné válhatnak a tisztességtelen devizahiteles szerződések. A Mi Hazánk az érintettek kártalanításáért aláírásgyűjtésbe kezdett, azonban a Kúria csak nehezen hozta meg azt a döntést, miszerint érvénytelenek azok a devizahiteles szerződések, melyeknél nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet az árfolyamkockázatokról.

Ezzel azonban még nincs vége a nyomásgyakorlásnak, ugyanis a bankok sorra bújnának ki a felelősség alól.

A párt azonban nem szeretne kiskapukat hagyni a devizahitel-csalás felelőseinek, így saját népszavazási kezdeményezést nyújtott be az ügyben.

Intézkedések a közbiztonságban

A kormány valamilyen oknál fogva szemet huny a magyarországi közbiztonsági problémák felett, és magasba emeli a „pintéri rendet”. A szórakozóhelyek szétverése, a lincselési kísérletek, az adománygyűjtő ládák eltulajdonítása, a brutális verések, a rejtélyes halálesetek azonban mind arról árulkodnak, hogy igenis baj van a magyarországi közbiztonsággal.

A Mi Hazánk valódi közbiztonságot akar, így a mozgalom politikusai aktívan tevékenykednek, hogy ilyen téren is nyomást gyakoroljanak a kormányra. A felmerülő problémákra nemcsak nyílt levélben, hanem demonstrációkon is felhívják a figyelmet – utóbbira példa a Sopronban  megtartott tüntetés.

Mindemellett a Mi Hazánk Mozgalom már kétszer is törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a lincselés és annak kísérlete, külön büntetési tétel és szigorúbban büntethető legyen.

Küzdelem a WHO diktatúrája és az észszerűtlen Covid-intézkedések ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan pandémiaszerződést próbált rákényszeríteni az államokra, amely megfosztaná azokat a szuverenitásuktól egészségügyi kérdésekben. Az így kialakuló rendszer teljes mértékben átadná a WHO-nak az irányítást olyan döntésekben, mint például hogy legyenek-e lezárások vagy oltások. A Mi Hazánk volt az egyetlen olyan párt, amely élesen tiltakozott ennek bevezetése ellen. Az Országgyűlésben is csak mi hazánkos politikusok szavaztak nemmel a WHO további beavatkozásának engedélyezése ellen.

Korábban a koronavírus-járvány idején pedig a Mi Hazánk Mozgalom több tüntetést is szervezett a kötelező oltásokkal, valamint az oltatlanok hátrányos megkülönböztetésével szemben, továbbá polgári engedetlenséget gyakorolt az észszerűtlen Covid-lezárásokkal kapcsolatban is. Tevékenységükkel azonban itt nem álltak meg – kártérítést követelnek azok számára, akiket azért rúgtak ki, mert nem voltak beoltva.

A napelemesek ügye – siker a megújuló energiahasználat védelmében

2023 augusztusában a kormány jelentősen meg akarta nehezíteni a háztartási és kisvállalkozói napelemes rendszerek tulajdonosainak életét. A kormány korábban azt ígérte, hogy aki év végéig csatlakozik a napelemes rendszerhez, tíz évig az éves elszámolási rendszerben marad, vagyis évente egyszer olvassák le a mérőjét. Azonban 2024. január 1-jétől teljesen meg akarták szüntetni az éves elszámolást, függetlenül a csatlakozás idejétől.

A rezsiköltségek növekedése miatt sokan befektettek napelembe, mert nem bírták fizetni a hétszeres árú gázt. Ők így tudtak árammal fűteni – viszont így a téli időszakban a fogyasztásuk jóval nagyobb, mint amit a tavaszi-nyári időszakban visszatermelnek. Éves elszámolás esetén a két időszak valamennyire ellensúlyozza egymást, azonban havi elszámolás mellett a téli időszakban jelentősen megnőnek a költségeik.

A Mi Hazánk pertársaságot hirdetett meg az állam beperelésére bíztatási kár jogcímén.

A nyomásgyakorlást végül siker koronázta, és a százezres nagyságrendű ügyfélkör számára maradhatott tíz évig az éves elszámolás.

Magyar kvóta a futballban: kiállás a hazai tehetségekért

A Mi Hazánk Mozgalom évek óta hangoztatja, hogy vissza kell állítani a csapatsport-bajnokságaink nemzeti jellegét, hiszen például a labdarúgásban kiemelten magas a vendégmunkások aránya. A Mi Hazánk Sportkabinetje régóta azt szeretné elérni, hogy bevezessenek egy kvótarendszert, amely szerint a sportcsapatok egy bizonyos százalékának magyarnak kell lennie.

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke még levélben is felkereste a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkárát.

A párt a nyomásgyakorlását sikeresnek könyvelheti el az ügyben, ugyanis az MLSZ a 2025 és 2030 közötti stratégiájában bevezet egy „ötmagyaros” támogatási rendszert.

Ennek következtében például azok az NB I-es csapatok, amelyek nem játszatnak legalább öt magyar játékost, 500 millió forinttól eshetnek el.

Virradat – A Mi Hazánk átfogó politikai víziója

A Virradat program a Mi Hazánk Mozgalom átfogó politikai alapdokumentuma, amely részletesen bemutatja a párt javaslatait többek között a gazdaság, társadalom, oktatás, közbiztonság és környezetvédelem területén.

Egyedülálló a magyar politikai palettán, mivel más pártoknál gyakran hiányzik egy ilyen jól strukturált és konkrét lépéseket tartalmazó stratégia.

Egy iránytűt biztosít a polgároknak, hogy átlátható módon ismerjék meg a Mi Hazánk elképzeléseit, és felelős döntést hozhassanak a választásokon. A Virradat bemutatása a párt politikai érettségét és hosszú távú vízióját is tükrözi, bizonyítva, hogy a Mi Hazánk komolyan veszi a kormányzásra való felkészülést.

(Kiemelt kép forrása: Dúró Dóra/Facebook)