A Telegram elérte 900 millió felhasználót, és a titkosításáról híres üzenetküldő alkalmazás tulajdonosa szerint hamarosan eléri, hogy profitot is termeljen. Eközben a vállalat egyre közelebb kerül ahhoz, hogy várhatóan óriási sikerrel betörjön a tőzsdére.
Pavel Durov a Financial Timesnak elmondta, hogy a dubaji székhelyű Telegram a világ egyik legnépszerűbb közösségi média alkalmazásává nőtte ki magát, miközben „több százmillió dolláros” bevételt termel annak következtében, hogy két évvel ezelőtt bevezette a hirdetéseket és a prémium előfizetési szolgáltatásokat.
„Reméljük, hogy ha nem is idén, de jövőre nyereségesek leszünk” – nyilatkozta az orosz származású alapító első nyilvános interjújában 2017 óta. Hozzátette, hogy a platformnak 900 millió aktív havi felhasználója van, szemben a 2021 eleji 500 millióval.
Durov, aki a Telegram kizárólagos tulajdonosa, elmondta, hogy a vállalatnak „több mint 30 milliárd dolláros értékeléseket is ajánlottak” potenciális befektetők, köztük „globális, késői befektetési fázisú technológiai pénzalapok”, de kizárta a közösségi felület eladását, főleg így, hogy a potenciális jövőbeni tőzsdei bevezetést fontolgatják.
„A fő ok, amiért monetizálásba kezdtünk, az az, hogy függetlenek akartunk maradni. Úgy látjuk, hogy a Telegram tőzsdei bevezetésének értelme valójában az, hogy megtartsuk legfőbb értékét, azaz demokratikus jellegét”
– mondta.
Előzmények
Az egykor nagyrészt a szabadúszó kriptovaluta-közösségnek otthont adó vállalat, amely mindössze mintegy 50 főállású alkalmazottat foglalkoztat, az elmúlt néhány évben robbanásszerű népszerűség-növekedésen ment keresztül, és világszerte a kormányok és tisztségviselők létfontosságú kommunikációs eszközévé vált, valamint mentőövként szolgál a háborús övezetekben élő embereknek is.
Bizonyos kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a csekély mértékben moderált felület továbbra is a bűnözés, valamint a szélsőséges, illetve terrorista tartalmak és a félretájékoztatás melegágya. Kritikusok feltételezései szerint a Kremlnek köze lehet a Telegramhoz, sőt mi több, befolyása lehet rá, de ezeket a vádakat Durov ”tévesnek” nevezte.
Durovot „Oroszország Mark Zuckerbergjének” titulálták, miután 2007-ben Szentpéterváron társalapítója volt az ország legnépszerűbb közösségi médiahálózatának, a VKontakténak.
A szólásszabadság szószólója 2013-ban testvérével együtt alapította meg a Telegramot. Durov állítása szerint egy évre rá elmenekült Oroszországból, miután megtagadta, hogy a VK bizonyos ukrán felhasználóinak adatait megossza az orosz hírszerzéssel. Azt állítja, hogy a VK-ban való részesedését kényszer hatására, 300 millió dollárért adta el Kreml-barát oligarcháknak.
Tervek a jövőre
Két, az ügyhöz közel álló személy szerint a Telegram valószínűleg az amerikai tőzsdére való belépésre törekszik, amint a vállalat elérte a nyereségességet és a piaci feltételek kedvezőek lesznek. A tulajdonos nem kívánt nyilatkozni az időzítésről vagy a potenciális kereskedési helyről, de elmondta, hogy a Telegram „több lehetőséget is megvizsgált”.
A Telegram eddig mintegy 2 milliárd dollárnyi adósságfinanszírozást vett fel, egy 2021-es 1 milliárd dolláros kötvénykibocsátásból, valamint további 750 millió dolláros részvénykibocsátásokból szintén ’21-ben illetve 270 millió dollárnyit tavalyi kibocsátásokból is.
Ezek a kötvénytulajdonosok a Telegram tőzsdei bevezetési árához képest 10 és 20 százalék közötti kedvezménnyel válthatják majd át az előzetes biztosíték nélküli tartozásukat részvényekre, ha a bevezetésre 2026. március vége előtt kerül sor – ezzel ösztönözve a vállalatot arra, hogy még az említett időpont előtt a tőzsdére kerüljön.
Durov szerint a Telegram a tőzsdei bevezetés során megfontolná, hogy részvényeik egy részét hűséges felhasználóinak adja el, a Reddit példáját követve, amely nemrég bejelentette, hogy részvényei egy részét lakossági befektetők között osztja szét a márciusi New York-i tőzsdei bevezetés előtt.
Durov elmondta, hogy érdeklődés mutatkozott egy kisebb részvénykibocsátás lebonyolítása iránt is. „Ez továbbra sem kizárható opció, főleg akkor, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ambícióinkat szeretnénk finanszírozni” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat egy AI-alapú chatbot létrehozását is vizsgálja.
Az éves kiadás kevesebb, mint 70 cent volt havi felhasználónként, mondta Durov. A bevételszerzésre irányuló erőfeszítések részeként a Telegram bizonyos régiókban reklámokat tesztel, és hirdetőnként 1 és 10 millió euró közötti kötelező minimális költést ír elő. Idén az a terv, hogy a lehetőséget globálisan, illetve kisebb hirdetőkre is kiterjeszti, automatizált rendszerek segítségével.
A vállalat ebben a hónapban fogja bevezetni a csatornáit működtető alkotókkal való bevételmegosztást, miszerint a marketingdollárok felét ezentúl ők kapják majd meg. Emellett üzleti fiókokat és egy „a közösség felfedezése” jellegű funkciót is bevezet, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a közelükben tartózkodó emberekkel találkozzanak vagy randevúzzanak.
A Telegram hirdetési pénzekkel kapcsolatos intézkedése egyébként ellentétben áll azzal a korábbi jellegzetességével, hogy a moderálással kapcsolatban nem túl szigorú a megközelítése.
Nemrégiben például azért került a figyelem középpontjába, mert engedélyezte, hogy a Hamászhoz kapcsolódó tartalmak továbbra is megjelenjenek a felületen.
Durov elmondta, hogy a Telegram még idén fejleszteni szeretné moderálási módszereit, mivel több fontos választás is zajlik majd nemzetközi szinten, ezért „mesterséges intelligenciával kapcsolatos eljárásokat tervez használni a felmerülő problémák megoldására”.
De „hacsak nem lépnek át egy bizonyos vörös vonalat, nem hiszem, hogy az emberek véleménynyilvánítási módját ellenőrizni kellene” – mondta Durov.
„Hiszek az ötletek versenyében. Hiszem, hogy minden elképzelést meg kell vitatni… Ellenkező esetben gyorsan autokratákká degradálódhatunk”.
Forrás: Financial Times
Kiemelt képünkön Pavel Valerjevics Durov / Forrás: Corbis / Getty Images
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
