8.8 C
Budapest
2021. március 8., hétfő
Magyar Jelen
Környezetvédelem

Hálórendszerrel védik a ragadozóktól a rákosi viperát a Kiskunságban

Nagy kiterjedésű hálórendszerrel védik a ragadozóktól a rákosi viperát (Vipera ursinii rakosiensis) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik vipera-élőhelyén – közölte az intézmény az MTI-vel csütörtökön.

A Kiskunságban megfelelő nagyságú élőhelyek vannak a rákosi vipera számára, amelyek elvileg képesek életképes populációt fenntartani. Egyelőre viszont keveset lehet tudni ennek a kistermetű, rejtőzködő életet élő kígyófajnak a pontos állománynagyságáról és annak változásairól, így nehéz objektíven megítélni, hosszú távon is fent tud-e maradni a mindössze néhány ezer körüli példányra becsült faj.     

A minél pontosabb és hatékonyabb állománybecslés érdekében hozta létre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a rákosi vipera-kereső kutyás egységet még 2020 őszén.

Egy kígyó megtalálása akár 10-12 órányi folyamatos keresést igényel a kutatást végző személyek részéről. Reményeik szerint a keresőkutya segítségével ez az idő jelentősen lecsökkenthető.

A kiképzés során Tomi, a német juhászkutya megtanulta azonosítani különböző korú és nemű viperák és azok vedléseinek szagát. Magabiztosan megtalál egy több ezer négyzetméteres élőhelyfoltban levedlett viperabőr darabkát is és nem ad téves jelzést más fajra, például vízisiklóra vagy rézsiklóra sem.     

A rákosi vipera kiskunsági állományának fennmaradását feltételezhetően jelenleg a ragadozók veszélyeztetik a leginkább. A borz- és rókaürülék-minták, valamint a ragadozómadarak köpetvizsgálatai ugyanis kimutatták, hogy ezek a ragadozók előszeretettel vadásznak erre a hüllőre.

A rákosivipera-védelmi LIFE projekt keretében a vadászható ragadozók, a róka, a borz és a dolmányos varjú állományszabályozási célú gyérítése a területileg illetékes vadásztársaságokkal együttműködésben zajlik, de a védett és fokozottan védett ragadozómadarak távoltartására más megoldást kellett keresni.

A kunpeszéri Rákosi Vipera-védelmi Központ szomszédságában található rekonstruált gyep az egyik legfontosabb visszatelepítési helyszíne a fajnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által végzett visszatelepítések azt a célt szolgálják, hogy a helyi viperaállományok megerősödjenek, és elérjenek egy olyan populációméretet, amely már hosszútávon életképesnek tekinthető.

Ezért szükséges, hogy a visszatelepítési terület egy részéről hálórendszer segítségével teljesen kizárják a ragadozókat, beleértve a madarakat is. A 40 ezer négyzetméteres hálórendszert úgy tervezték meg, hogy alatta elférjenek a legelő marhák, és a kisebb termetű állatok, így a kígyók is ki-be tudjanak közlekedni.

A szakemberek bíznak benne, hogy a ragadozóktól mentes élőhelyen a rákosi vipera állománya jelentősen növekedik majd. Így nem csak a lehálózott területen lesz több egyed, de annak közvetlen szomszédságában található viperaállományok is megerősödhetnek, hozzájárulva e ritka kígyó hosszú távú fennmaradásához – olvasható a közleményben.

(Fotók: mme.hu)

További híreink

Nyomkövetőt kapott a világ utolsó ismert fehér zsiráfja Kenyában

Varga Lilla

Elpusztult a mókusbébi, akit a mályi madármentők gondoztak

Szabó Norbert

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

Dunai Tibor

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben