16.7 C
Budapest
2021. szeptember 19., vasárnap
Magyar Jelen
Kárpát-haza Kiemelt Kultúra

Húsvéti néphagyományok és konyhaművészet Palócföldön

Mint minden ünnepkörnek, így a húsvétnak is megvan a hagyományos étkei, melyet a nagyböjtöt lezárva húsvétvasárnap és húsvéthétfőn került az ünnepi asztalra. Az alábbiakban a Palócföldön étkezési szokásokra vettünk egy pillantást a Felvidék.ma cikkének tolmácsolásával.

A nagyböjti időszak húsvéttal zárul. Amíg nagypénteken szigorú böjt tartása volt kötelező, addig húsvétvasárnap már finom étkek kerültek a palóc háztartások ünnepi asztalára. A húsvétvasárnapi misén megszentelték az étkeket. A néphagyomány szerint ezt azért tartották fontosnak,hogy a hosszú böjtölés után ne ártson meg az újból megkezdett hús.

Palóc parasztház a balassagyarmati Palóc Múzeum udvarán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma,archív)

A palóc területen a sonka, hús, szalonna, kalács és a só szentelése volt szokásban, ám festett tojást, bort valamint tormát is vittek a templomba.

A megszentelt étkeket reggelire ették meg, ám számos helyen vasárnap délig böjtöltek.

Előző napon, nagyszombaton vizet szenteltek a templomban, és az Ipoly mentén egy-egy háziasszony húsvétvasárnap reggel az étkezés előtt saját maga szentelte ezzel a vízzel a kocsonyát, hogy senkinek sem ártson meg. Emellett szokás volt az ünnepi étkezés előtt inni a szenteltvízből.

A palócföldi ünnepi asztal elengedhetetlen étkei a sonka, tojás, torma. Mindezen étkeknek misztikus, gyógyító hatást tulajdonítottak.

Mint Hollókőn mondták: aki húsvétkor főtt tojást eszik, akárhol lefekszik, nem árt neki a kígyó. Tormát pedig, mint mondták azért eszik, hogy olyan egészségesek legyenek, mint a torma.

Honti szokás szerint a háziasszony húsvétvasárnap reggel megpucolt egy piros tojást, s annyi felé vágta, ahányan a házban laktak. A család minden tagja kapott egy darabot belőle. A hiedelem szerint mindezt azért, hogy ha eltéved, emlékezzen, kivel evett piros tojást húsvétkor és találja meg a helyes utat.

Számos helyen került az ünnepi asztalra kocsonya (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)

A húsvétvasárnapi menü a legtöbb helyen kocsonya volt kaláccsal. Egyes tehetősebb házaknál bárányt vágtak. Az étkeket már nagyszombat napján elkészítették, hiszen húsvétkor, az ünnepnapkor nem dolgoztak, így a gazdasszony sem főzött.

Bizonyos mértékben újragondolt formában megelevenednek egyes karácsonyhoz kapcsolódó szokások is. Így a húsvéti kalács (márványkalács) morzsáit a háztáji állatoknak adták, hogy azok is egészségesek legyenek, avagy a zöldséges kert talajára szórták, hogy ne legyen férges a leendő termés. A szentelt sonka csonkját a gyümölcsfára akasztották, hogy az sokat teremjen.

Karancsságon már húsvétvasárnap este megterítették locsolókat váró asztalt. Sonka, tojás, torma, főtt kolbász, sütemény, kalács került ilyenkor a vendégváró asztalra. Így várták a húsvéthétfőn kora reggeltől érkező locsoló legényeket.

Ha már locsolkodó legények. A leányok alapos meglocsolásáért különféle kedvességekkel ajándékozták meg a legényeket. A hímes és/vagy piros tojás mellett gyümölccsel, kis tortákkal, csokoládékból készült állatfigurákkal ajándékozták meg a fiúkat.

Felhasznált irodalom:
Lengyel Ágnes: Régi palóc konyha – Étkezési szokások, receptek

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)

További híreink

“Rontáslevétel” milliókért: amikor a takarítónőnek több esze van, mint a munkaadójának

Szabó Norbert

Cserbenhagyásos gázolás a B-A-Z megyei Újcsanálosnál

Dunai Tibor

Toroczkai László a bukott cigányintegrációról (videó)

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen