Szabó Mónika | Kép forrása: Szabó Mónika weboldala
Június harmadik vasárnapján az édesapákat ünnepeljük. Ez a nap tökéletes alkalom arra, hogy a gyerekek megköszönjék azt a biztonságot és támogatást, amit a családot óvó édesapák nyújtanak. Az ünnep az anyák napja mintájára született meg, hiszen a férfiak szülői gondoskodása éppúgy elismerést érdemel.Ebből az alkalomból Szabó Mónikával, a hagyományos értékeket bemutató Varázslatos erdei mesék szerzőjével beszélgettünk.
– Mit érdemes tudnunk Önöről, mint a könyv szerzőjéről?
– Polgári foglalkozásom szerint az egészségügyben dolgozom fizikai állapotjavítóként, a családomban pedig a férjemmel két gyermekünket neveljük a hagyományos értékrend elvei szerint. A párom biztatására fogtam bele a könyv megírásába, mert úgy éreztem, a benne foglalt gondolatokat érdemes minél több emberhez eljuttatni.
A saját családi életemben is akadtak olyan nehézségek a gyerekekkel, amikkel először nem tudtam mit kezdeni, és csak később találtam meg rájuk a megoldást. A tapasztalataimmal más szülőknek is szerettem volna támaszt nyújtani, hiszen az ő támogatásuk a gyermekek számára is rendkívül hasznos.
A könyvem kereskedelmi forgalomban nem kapható, magánkiadásban jelent meg. Közvetlenül a weboldalamon lehet megrendelni, ahonnan postai úton juttatjuk el a vásárlókhoz.
Bár könyvesboltokban nem értékesítjük, így is már több mint 1400 kötet kelt el. A megrendelőink között nemcsak magánemberek, hanem óvodák és iskolák is szerepelnek, ahol a pedagógusok foglalkozások keretében dolgozzák fel a meséket.
Örömmel osztom meg, hogy a következő könyvem is hamarosan elkészül, annak a témája az egészségtudatosság lesz.
– Melyik korosztálynak ajánlja ezt a mesekönyvet?
– Háromtól tizennégy éves korig ajánlom a könyvet. A kicsiknek természetesen még a szülők olvassák fel a történeteket, a nagyobbak viszont már önállóan is befogadhatják azokat. A visszajelzések rendkívül meghatóak: a mesék hatására például egy autista gyermek kommunikációja sokat javult, és olyan, korábban zárkózottabb gyerekek is megnyíltak otthon, akik eddig alig beszélgettek a szüleikkel.
Jóllehet a könyv nyelvezete kifejezetten egyszerű, előfordulhatnak benne olyan kifejezések vagy ritkább szavak, amelyeket a gyerekek még nem feltétlenül értenek. Ezekhez a kötet végén külön magyarázatot adunk, így az olvasás egyúttal a szókincsüket is hatékonyan bővíti.
– A könyv különálló mesékből áll össze. Hol játszódnak ezek a történetek?
– A kötet felépítése tudatos: a rövid mesék végén egy-egy olyan kérdés található, amely segít elindítani a beszélgetést. A szülő és gyermek közötti kommunikáció a mai világban is kulcsfontosságú, ám sajnos ez egyre több családból hiányzik.
A gyermek – és sokszor a szülő is – csak leül a laptop vagy a telefon elé, így a szülők nem tudják, mit érez a kicsi, milyen örömei vagy problémái vannak. A beszélgetés hiánya miatt sajnos a szülő sokszor nem ismeri igazán a saját gyermekét sem.
A könyvhöz készítettem egy kiegészítő csomagot is, amely beszélgetőkártyákat tartalmaz. Ezek segítségével játékos formában gyűlhet össze a család: a közös beszélgetések és nevetések közben a szülők és a gyermekek sokkal jobban megismerhetik egymást.
A történetek egy erdőben játszódnak, ahol az ott élő kisállatok a főszereplők. Az ő kalandjaikon keresztül hívjuk fel a figyelmet a legfontosabb emberi értékekre. A követendő példákra indirekt módon, a mesékbe ágyazva mutatunk rá – megmutatva például azt is, hogy milyen következményekkel járhat a hazugság.
– Említette, hogy a gyerekeknek hazaérkezés után szinte az az első dolguk, hogy az okoseszközökhöz nyúlnak. Hogyan tud egy mesekönyv versenybe szállni ezzel a vonzó digitális világgal?
– Valójában a szülő feladata, hogy esténként megteremtsen egy olyan kis rituálét, amely során a család minden tagja leülhet egy meghitt beszélgetésre, ahol valóban egymásra figyelnek. Ebben a biztonságos körben a gyermek is sokkal könnyebben megnyugszik, mintha a telefonját nyomkodná.
Ilyenkor mindenki újra átélheti az együttlét örömét, és szűk körben oszthatja meg a boldogságát, bánatát, gondjait vagy gondolatait. A kérdéseire pedig nem a mesterséges intelligenciától kapja meg a választ, hanem a hozzá legközelebb állóktól.
A tartalmas közös időtöltés, a folyamatos kommunikáció és a klasszikus családmodellben való felnövekedés óriási élményt és életre szóló előnyt jelent a gyermekek számára.
Szabó Mónika családjával | Kép forrása: Szabó Mónika weboldala
– Hogyan kapcsolódik az Ön mesekönyve az apasághoz és az apák napjához?
– Mesekönyvem az emberi értékekről szól: a történeteken keresztül a gyermekek azokat a hagyományos alapokat ismerhetik meg, amelyekre az egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükségük van. Ebbe természetesen az apai szerep is beletartozik, hiszen az édesapáknak meghatározó szerepük van a család lelki egyensúlyának alakításában.
Úgy gondolom, a két szülőnek egyenrangú elismerés jár a családban, hiszen mindketten egyformán fontosak. A mindennapokban azonban a legtöbb helyen az a valóság, hogy az édesanyák maradnak otthon a gyermekkel, míg az édesapák keményen dolgoznak: korán reggel elindulnak, és csak este érnek haza. Ilyenkor a fáradtság miatt már kevesebb a türelmük, így keveset foglalkoznak a kicsikkel – pedig az apai jelenlét is elengedhetetlen lenne.
A legtöbb gyermek szemében az édesapja egy hős, akire fel lehet nézni. Általa működik jól a család: ő adja át a követendő értékrendet, és mutatja meg azt az utat, amelyen a gyermekek később elindulnak. Az apa szabja meg a határokat, és fekteti le azokat a szabályokat, amelyek aztán egy életen át elkísérik a gyermeket.
Az apa minden mozdulatával példát mutat, és ez határozza meg azt is, hogy a gyermek később mit tekint majd értéknek. Sajnos, ha ez a minta rossz, a gyermek éppúgy követheti, mint a jót.
A családban az anyára a gyengédség, az elnéző kényeztetés és az erős empátia jellemző, míg az apa a határozottságot, a példamutatást és a család életének fő irányvonalát képviseli. A fontos kérdésekben ő hozza meg a döntéseket, az ő vállát nyomja a felelősség, és ezt a felelősségvállalást mintaként adja tovább a gyermekeknek.
Mindkét nem számára egyformán fontos az apakép: a fiúgyermek ugyanis egyszer majd maga is apává és családfővé válik, a lánygyermek párválasztását pedig alapvetően meghatározza az édesapjáról kialakult belső mintája.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Szabó Mónika | Kép forrása: Szabó Mónika weboldala
