A szlovák külügyminiszter szerint sosem volt olyan jó kapcsolatuk a magyarokkal, mint idén

„Szlovákia és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak még olyan jó szinten, mint a jelenlegi kormányok idején, ezért az ellenzék azon próbálkozásai, amelyek ezeknek a kapcsolatoknak a megzavarását célozzák, csak a »levegőbe lövöldözés« szintjén fognak maradni” – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek adott év végi interjújában, amelyet kedden tettek közzé.

Az interjúban a szlovák külügyminiszter a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokról beszélt, hangot adva azon nézetének, hogy a végéhez közeledő évben a bizonyos kérdésekben eltérő vélemény ellenére is minden szomszédos országgal sikerült tovább mélyíteni az együttműködést. 

Az ellenzékre fogná a kormány által megszavazott soviniszta jogszabályt

„Az ellenzék minden próbálkozása, amelyekkel meg szeretnék zavarni kapcsolatainkat Magyarországgal, például a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének formájában, és ennek a magyar kártyának a használatával, csak afféle üres pufogtatások, mert ma senkinek sem áll érdekében, hogy ilyen módon visszatérjünk a múltba” – jelentette ki Juraj Blanár, 

mintha az ellenzék fogadta volna el azt a jogszabályt, amely alapján visszamenőlegesen is alkalmazható a magyarellenes dekrétum, amennyiben magyar kisebbségi tulajdonában lévő földet kell kisajátítani. 

Blanár szerint a törekvés az, hogy a jövőbe nézzünk (miután a múlt soviniszta jogszabályát erősítik meg – a szerk.). Rámutatott, hogy a két ország összeköttetéseit növelő projektekről születnek megállapodások, például a kőolaj- és gázvezetékekről. A Benes-dekrétumokról azonban nem egyeztettek, vélelmezzük.

Mint az utóbbi napokban a híradásokban is szerepelt, a Robert Fico vezette szlovák kormány elfogadta a szlovák büntetőtörvénykönyv szigorítását, amely szerint a német- és magyarellenes Benes-dekrétumok érvényességének megkérdőjelezéséért, „tagadásásért” akár fél év börtön is kiszabható lesz büntetésként.

Kijelentette: azokon a területeken, ahol azonosak a nézetek, közös érdekvédelem zajlik, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy van több olyan dolog is, amelyekre Magyarországtól eltérő nézőpontból tekintenek. Ilyen kérdés lehet az őshonos magyar kisebbség jogainak a kérdése, tehetnénk hozzá.

A csehekkel javult a viszony

A szlovák külügyminiszter országa és Csehország kapcsolatai összefüggésében azt mondta: az, hogy az újonnan kinevezett cseh külügyminiszter, Petr Macinka a szomszédos országok közül elsőként Pozsonyba látogatott, azt jelzi, hogy a két ország közti kapcsolat erős, és azt semmilyen politikai vezetés nem tudja megzavarni. 

Blanár erről azzal összefüggésben beszélt, hogy az előző cseh kormányzat idején felfüggesztették Prága és Pozsony együttes kormányüléseinek gyakorlatát. Az ugyancsak szomszédos Lengyelországot jelentős regionális partnernek nevezve a szlovák külügyminiszter a politikai együttműködést emelte ki, illetve rámutatott a két ország között előkészületben lévő védelmi ipari megállapodásokra. 

Ausztria tranzitország lehet

Ausztriával kapcsolatban Blanár az együttműködés elmélyítése mellett emelt szót, kiemelve annak energetikai részét, és rámutatva, hogy Ausztria gázimport tekintetében tranzitországgá válhat Szlovákia számára, például Algéria irányából. A szlovák külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ukrajnával is fontos a jószomszédi kapcsolatok megszilárdítása, és ennek érdekében mindent meg is tesznek, amit az is mutat, hogy a két ország kormányai már három közös kabinetülést tartottak, amiről egyetlen másik európai uniós ország sem számolhat be. Blanár kijelentette: az ott zajló háború ellenére Szlovákiának fontos, hogy Ukrajna egy olyan stabil demokratikus ország legyen, amely egyenesbe tud kerülni a bajaival.