„Már úton Kijevbe” – valószínűleg bejutott Ukrajnába a magyar delegáció

Czepek Gábor a magyar–ukrán határról, Záhonyból bejelentkezve közölte: „Január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, Ukrajna leállította. Ez a vezeték kulcsfontosságú az ország szempontjából. Évi 5 millió tonna kőolaj érkezik az országba Ukrajna irányából, Oroszországból a Barátság vezetéken keresztül.”

Mint azt a lap megtudta, a miniszterhelyettes szerint két oka is van annak, hogy stratégiai értékű ez a kőolajvezeték:

• „Innen érkezik a kőolaj az ország szívébe, a Dunai Finomítóba. A Mol ebből készít üzemanyagot és látja el az egész országot.”
• „Az Ural-típusú orosz kőolaj lényegesen olcsóbb a nyugatinál. Ennek az árelőnye az elmúlt négy esztendőben 650 milliárd forint volt. Adó formájában a kormány kiveti, és 500 milliárd forintot a rezsivédelmi alapba tett, tehát nemcsak az üzemanyag, hanem a rezsivédelem alapja is az orosz kőolaj és a Barátság kőolajvezeték.”

Az Index információi szerint Czepek hangsúlyozta, a közel-keleti konfliktus emelte a tétet, a tengeri szállítás nehézkessé vált, Európa is kőolajkrízissel küzd. Stratégiai előny, ha egy ország csővezetéken keresztül is el tudja látni magát. Magyarország stratégiai helyzeti előnyét az adta, hogy az elmúlt négy évben nem engedték elzárni az országot a keleti erőforrásoktól.

Milyen feladattal utaznak Ukrajnába?

Czepek Gábor kifejtette:

„Magyarország nem fogadja el a kőolajvezeték leállítását, ezért a kormány létrehozta azt a küldöttséget, amely a Barátság kőolajvezeték tényfeltárását hivatott elvégezni. A feladatunk az, hogy meggyőződjünk a kőolajvezeték állapotáról, és megteremtsük az újraindítás feltételeit. Legyen világos mindenki számára, ez a kőolaj magyar tulajdon, nem érinti szankció, sem uniós, sem amerikai. Ez a kőolaj nekünk jár.”

A bizottságot Czepek Gábor vezeti, a miniszterhelyettes mellett tagja egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is. „Célunk, hogy megteremtsük a kőolajvezeték újranyitásának feltételeit. A közel-keleti válság emelte a tétet, ez oda vezetett, hogy a magyar kormány hozzányúlt a stratégiai készletekhez és védett árat vezetett be” – húzta alá a politikus.

Czepek Gábor kulcskérdésnek nevezte, hogy megnyissák a kőolajvezetéket, ami már nemcsak magyar, hanem európai dimenzió is. A küldöttség Pozsonyban tárgyalt szlovák energiapiaci szereplőkkel és az energetikai kormányzat képviselőivel. A bizottsághoz Szlovákia is csatlakozott, közösen írtak levelet az Európai Bizottságnak, amelyben elemezték a helyzetet, a földrajzi elhelyezkedést és az energiapiaci ellátottságot.

Czepek Gáborék levelet írtak az ukrán energiaüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek is arról, hogy nyissák meg a vezetéket, vagy tegyék lehetővé az állapotának vizsgálatát.

„Ma a küldöttségünk azért lépi át a határt, azért utazik Kijevbe, hogy tárgyaljon a levélről és érdemi párbeszédet folytassunk a tárgyalóasztalnál, amely elsősorban magyar, de már európai érdek is. Nemcsak a kijevi energetikai kormányzattal kívánunk tárgyalni, hanem a nagykövetekkel is arról, hogy az egyetlen megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása”

– árulta el a miniszterhelyettes, hozzátéve: „A misszió célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje és megnyíljon a Barátság kőolajvezeték. A magyar kormány – ellentétben a Tisza Párttal – abban hisz, hogy az olcsó keleti erőforrást kell biztosítani, és nem a keleti erőforrásról való leválást.”

Friss információ: 

A delegáció vélhetően bejutott Ukrajnába, Czepek Gábor 11:03-kor közölte: „Már úton Kijevbe”.

Kapcsolódó: