1.9 C
Budapest
2021. december 6., hétfő
Magyar Jelen
Kiemelt Tudomány Vélemény

Kiszúrtak velünk?! – Dr. Téglásy Imre megdöbbentő észrevételei

A hónapok óta tartó vakcinakérdésről, a gyártók hozáállásáról, de önmagáról az egész koronavírus-bizniszről számos írás jelent már meg a magyar nyilvánosságban. Az alábbiakban mi is közzétesszük

Dr. Téglásy Imre életvédő megdöbbentően részletes észrevételeit, következtetéseit.

Az Alfa Szövetség alapító elnökének írása a legolvasottabb, de a Facebook cenzúrája által továbbra is sújtott hírportálon is megjelent. 

Alább Téglásy írása.

Március óta repesek. Akkor kaptam ugyanis egy Szputnyik V. típusú oltást. Aztán az amerikai Charlotte Lozier Intézet vakcinaelemző közleményéből megtudtam, hogy bizony ezt is magzati sejtvonalak felhasználásával állították elő, kísérletezték ki és ellenőrizték.

Abortusztúlélőként, az élet- és családvédelem elkötelezett képviselőjeként és édesapai felelősségem jegyében is levélben kértem az oltópontot működtető budakeszi Korányi Kórház főigazgatóját: szíveskedjék megnyugtatni háborgó lelkiismeretemet afelől, hogy nem abortált magzatok sejtvonalait használták ahhoz, hogy sok millió ember testi egészsége felett őrködve (lelkünket ugyanakkor semmibe véve) az én testemet is megmentsék a divatos dögvésztől. Nehezményeztem, hogy a „szuri” előtt semmiféle tájékoztatást nem kaptam az oltóhelyen se az oltóanyag összetételéről, se a beadást követő kockázatokról és mellékhatásokról, ami pedig a tájékozott beleegyezés Magyarországon is kötelező része a betegjogvédelmi eljárásnak. Ennek híján úgy nyomták belém az injekcióstűt, hogy az égvilágon semmiről sem tájékoztattak, és így persze nem is írathattak alá velem (se sok millió magyar állampolgárral együtt) semmiféle, tájékozott beleegyezést tanúsító okiratot.

A kórház főigazgató asszonya panaszlevelem nyomán megküldte az orosz gyártó három mondatos „tájékoztatóját” az oltónyag általuk fontosnak tartott összetevőiről. Abban azonban szó sem volt semmiféle magzati sejtvonalról, se arról, hogy mi ellen is ad védettséget az oltóanyag. Az „itt a piros-hol a piros” (értsd: itt a szuri, hol a szuri) kategóriába sorolható levéllel a főorvos asszony – az oltóanyag gyártójának tájékoztatására utalva – igyekezett megnyugtatni, hogy lelkiismereti aggályaim teljesen alaptalanok. Arra a kérésemre pedig, hogy milyen alternatív oltóanyagot ajánl a magzati sejtvonalakat használó vakcinák kiváltására, azt válaszolta, hogy majd megkérdezi erről az ebben tájékozottabb felügyeleti intézményt. Nem tudom, hogy milyen intézményre utalt, és hogy tényleg kérdezte-e, de az általam követelt tájékoztatást 6 hónapja még mindig nem kaptam meg.

A minap azonban kaptam választ arra, miért szegik meg világszerte a kormányok a betegjogok alapját jelentő tájékozott beleegyezés kötelezettségét. David McLoone közleményéből kiderül, miféle zsarolással készített csapdába kerültek azok a kormányzatok, amelyek esetleg szeretnék megvédeni választóikat a Covid-19 néven ismertté vált dögvész pusztításától, de ezt csak akkor tehetik, ha lemondanak a védelmet és veszélyt is rejtő (mérget és gyógyszert is jelentő) oltóanyag előállítóinak felelősségre vonásától, vagyis miközben meg akarják menteni, egyszersmind el is árulják a választópolgárok millióit. Az oltónyaggyártók egy része ugyanis csak akkor ad el (mégpedig jó vaskos áron) oltóanyagot, ha annak kockázatairól és mellékhatásáról (melyeket ők maguk sem ismernek) nem tájékoztatják a betegeket az egészségügyi hatóságok, illetve ha a gyártók teljes védettséget (immunitást) kapnak minden esetlegesen ellenük irányuló jogi eljárással szemben. Az ebből következő jelszó tehát így hangzik: A kockázatrokról és mellékhatásokról NE kérdezze meg orvosát és gyógyszerészét!

Tegyük hozzá azért, ezeket sajnos ők sem ismerik. A leleplező történet ugyan a dél-amerikai Kolumbiából származik, de nem nagy képzelőerő ahhoz, hogy ezt a gyógyszergyáraknak jól fialó, egyedül tőketulajdonosainak teljesen biztonságos képletet világszerte, így Magyarországon is alkalmazhatják…

Kolumbiai kormánytisztviselők véletlenül nyilvánosságra hozták a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca szerződéseit, amelyek részletezik a dél-amerikai ország és a gyógyszeripari óriások között létrejött, sok milliárd dolláros ügyletet és azokat a kártalanítási megállapodásokat, amelyek a mintegy 25 millió kombinált Covid-19 elleni dózis importálásával kapcsolatosak.

Egyszerű gyámügyi kezdeményezés során kellett volna bizalmas információkat megosztani egy regionális bírósággal, de – mint most kiderült – a kolumbiai államtanács, mint az ország legfőbb igazságügyi hatósága, véletlenül nyilvánosságra hozta a kolumbiai kormány és a gyógyszergyártók között aláírt szerződéseket a maga nyilvánosság számára is elérhető igazságügyi információs rendszerében.

A szerződés angol és spanyol eredetije:

Az így kiszivárgott anyagot aztán „az átláthatóság és a nyilvános információkhoz való hozzáférés alapvető jogának védelme mellett” érvelve közzé is tette a saját honlapján.

A 132 oldalas dokumentum teljes részletességgel tárja föl a kolumbiai kormány és a két gyógyszeripari vállalat között létrejött szerződéses megállapodást, amelyet az AstraZeneca 2020. december 16-án, a Pfizer pedig 2021. február 2-án írt alá.

A Pfizer 12 dollárért kért mRNS-adagonként, amiből 15 000 570 egységet adott el a kolumbiaiaknak összesen 180 006 840 dollárért (átszámítva 52 808 606 651 forintnyi összegért). Összességében elmondható, hogy a kolumbiai kormány tetemes összeget, vagyis 239 910 840 dollárt fizetett ki a 24 984 570 dózisnyi Covid-19 elleni oltásért, ami 12 492 285 állampolgárnak (a lakosságnak mindössze csak 25 százalékának) teszi lehetővé, hogy a vírus ellen „teljes körűen” be legyen oltva.

Eközben a Gyermekegészségügy Védelmezői elnevezésű, oltóanyag-ellenőrző cég nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államoktól a Pfizer dózisonként egészen vaskos összeget, vagyis 19,50 dollárt követelt.

A kísérleti oltóanyagok importálásáért vállalt hatalmas költségek mellett Kolumbia azt is vállalta, hogy előzetes jogi felmentesítést ad a gyártóknak, ha a termékeik használata során bekövetkező szövődmények és mellékhatások eredményeként ellenük peres eljárás indulna.

A Pfizerrel kötött szerződés feketén-fehéren elismeri, hogy „a Pfizer és a BioNTech a vakcina kifejlesztésére és gyártására irányuló tevékenysége kísérleti jellegű, így ezzel összefüggésben jelentős kockázatokra és bizonytalanságokra kell számítani”. Kolumbia tehát „ennek teljes tudatában teljes mértékben magára vállalja az oltóanyag beszerzésével, felhasználatával és alkalmazásával járó összes, lehetséges felelősséget.”

A kolumbiai döntéshozókat tehát annak elfogadására is rákényszerítették, hogy az oltóanyag hatásai ismeretlenek, mivel „a világjárvány rendkívüli körülményei miatt” gyorsan mutálódik a Covid-19. Az ismeretlen káros szövődmények és mellékhatások lehetőségével kapcsolatban a vakcina forgalmazója a szerződés részeként teljes körű, jogi-gazdasági mentességet is kierőszakolt Kolumbiától. Ennek keretében az ország  „vállalja, hogy kártalanítja, megvédi és mentesíti a Pfizert, a BioNTechet, illetve ezek bármely leányvállalatát a kutatás, fejlesztés, gyártás, forgalmazás körében, az oltóanyag kereskedelmi forgalomba hozatala vagy felhasználása kapcsán felmerülő bármely keresettel, követeléssel, igényből, veszteségből, kárból, kötelezettségből, elszámolásból, büntetésből, bírságból, költségből és ráfordításból fakadó minden olyan eljárással szemben, amely a vakcinával kapcsolatos, beleértve, de nem kizárólagosan, a tervezés, fejlesztés, vizsgálat, készítés, tesztelés, klinikai tesztelés, gyártás, címkézés, csomagolás, szállítás, tárolás, forgalmazás, marketing, promóció, értékesítés, vásárlás, engedélyezés, adományozás, kiadás bármely szakaszát , a vakcina felírása, beadása, ellátása vagy használata kapcsán adódó problémákat is.”

Ezen felül a kormányt még szigorú titoktartási megállapodásra is kötelezték, mely szerint nem adhatnak ki semmilyen információt a szerződéskötés kapcsán felmerült költségekről vagy kártérítésekről:

„A Vevő a Pfizer előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem hozhatja nyilvánosságra a jelen Szerződésben foglalt pénzügyi vagy kártalanítási rendelkezéseket, ideértve korlátozás nélkül a termék adagonkénti árát vagy az előleg visszatéríthetőségét, vagy bármely olyan információt, amely ésszerűen megállapíthatná a termék adagonkénti árát.”

A Pfizer vészhelyezettel visszaélő diktátuma egy olyan záradékot is tartalmaz, amely garantálja, hogy a gyógyszergyártó céget nem érintheti hátrányosan a kolumbiai törvények esetleges változása. A Pfizer arról is gondoskodott, hogy a kolumbiai kormány már tíz nappal az áru átvétele előtt kifizesse az egész szállítmány, illetve késedelmes fizetés esetére kötbért is kiszabott. Az AstraZeneca-szerződés hasonló követelményeket fogalmazott meg a kolumbiai hatóságokkal szemben, és önmagára nézve teljes mentességet követelt minden olyan „haláleset, testi, lelki vagy érzelmi sérülés, betegség, fogyatékosság vagy állapot miatt, amely a vakcina használatából vagy beadásából származhat.”

A kolumbiai legfelsőbb bíróságnak az a mostani baklövése, amely az oltási szerződések nyilvánosságra hozatalához vezetett, nem először fordult elő, így a gyógyszergyárak nemzetközi megállapodásaik részleteit akaratuk ellenére is nyilvánosságra kerültek.

A Pfizer, melynek már volt szerződése Albániával, Brazíliával, a Dominikai Köztársasággal és az Európai Bizottsággal is, minden szerződésben következetesen ugyanezt a szabványosított jogi formulát használja, kivéve az eladott oltóanyag árát illető költségeket. Mivel a gyártók továbbra is fölmentést kapnak a törvényes felelősségre vonás alól, a készítményeikkel kapcsolatos káresemények egyre csak sűrűsödnek. Az Egyesült Államok oltóanyag-mellékhatásokat figyelő rendszerének legfrissebb adatai jelenleg 571 831 bejelentést tartanak nyilván olyan, Covid-19 által okozott egészségkárosodásokról, melyek 55 százaléka a Pfizer/BioNTech mRNS oltások beadását követően jelentkezett. 2020 decembere és 2021 augusztus 6 között összesen 12 791 olyan halálesetet regisztráltak, melyek a Covid-vakcina beadása után következtek be.

Lehet, hogy nagyon kiszúrtak velünk?!

További híreink

Terített asztalnál buliznak a bécsújhelyi rabok (videó)

Irányi Dániel

Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti

Dunai Tibor

Csavarokkal teleszurkált virslivel öltek meg egy kutyát Dorogon

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben