8.8 C
Budapest
2021. március 8., hétfő
Magyar Jelen
Kiemelt Vélemény

“Az EU-nak Kelet-Európára csupán gyarmatként van szüksége”

“Múlt héten a Népszavában megjelent egy véleménycikk Kívül tágasabb? címmel, amiben a DK-s szerző olyan állításokat fogalmaz meg pártunkkal kapcsolatban, melyeknek semmi alapja. Levélben megkerestem a Népszava szerkesztőségét, biztosítanak-e lehetőséget a számomra, hogy egy válaszcikkben tételesen cáfoljam az elhangzottakat. Előzetes várakozásaimnak megfelelőlen válaszra sem méltattak. Ennyit a véleménypluralizmusról” – írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott cikke kommentárjaként a Mi Hazánk békéscsabai elnöke, Gyebnár Dávid. Írását változtatások nélkül közöljük.

Nincs azzal gond, ha valaki nem tájékozott valamiben, viszont az már probléma, ha ennek ellenére széles tömegek előtt nyilvánít véleményt a témában. Mivel nem feltételezem a Demokratikus Koalíció szakértőjéről, Dávid Ferencről, hogy szándékosan elferdítené a tényeket (azaz hazudna), ezért a tudatlanság és tájékozatlanság rovására írom azt a téves állítását, miszerint a Mi Hazánk – a Fidesz kottájából játszva – csupán 2030-ra szeretne népszavazást kiírni az Európai Unióból való kilépésünkről.

„Nem véletlen, hogy a Fidesz által segített ultraradikális Mi Hazánk Mozgalom is csak 2030-ban akar szavazást a kiválásról, de addig ők sem vetik meg az EU-s pénzügyi adományokat” – szól a teljesen légből kapott állítás.

Akkor ezt most tegyük helyre!

A Mi Hazánk alakulása óta zászlajára tűzte a kilépésünkről tartandó népszavazás gondolatát. Ajánlom Dávid Ferenc figyelmébe EP-programunkat. Már 2019-ben leírtuk, hogy a jelenlegi, neoliberálisok és kulturmarxisták által vezetett Unió szerintünk merre tart.

A DK-val és lila ifjúsági szervezetükkel, a Momentummal ellentétben nekünk nincsenek illúzióink, és nem hisszük, hogy – az említett pártok által egekig magasztalt – brüsszeli globalisták által ránk erőszakolt Európai Egyesült Államok majd a Kánaánt hozza el nekünk.

Az EU-nak Kelet-Európára csupán gyarmatként van szüksége, főleg mióta afrikai kolóniákat tartani „ciki” lett a fejlett világban.

Mi adjuk az olcsó munkaerőt, mi vagyunk az autógyárak összeszerelőüzeme, és mi vásároljuk fel a nyugaton eladhatatlan, kétes minőségű árucikkeket. Így biztosítjuk számukra a jólétet és magas életszínvonalat. Ennyi a szerepünk ebben a „közösségben”, se több, se kevesebb.

Mikor a Momentum gyarmatosításunk 16. évfordulóját ünnepelte, mi már akkor azt mondtuk,

ha valóban nemzeti kormány lenne hazánkban, már régen elkészült volna egy mindent átfogó tanulmány, mely a tények sziklaszilárd öklével zúzta volna szét azt a cukormázas liberális mantrát, miszerint mi mindent az Uniónak köszönhetünk.

Egy átfogó, mindenre kiterjedő kutatás megmutatná, hogyan építették le mezőgazdaságunkat és hogyan tették tönkre a magyar ipart. Az Orbán-kormány történelmi mulasztása, hogy ez máig nem készült el.

A kohéziós pénzek sem holmi adományok, amit az aranyszívű demokraták önzetlenül folyósítanak nekünk. Ezen pénzek egy részének nyilvánvaló célja, hogy a globális nemzetközi gazdaságba, elsősorban a német gazdaságba csorgassák vissza korrumpálódott vezetőink. Erről Günther Oettinger német EU-biztos is egyértelműen nyilatkozott:

Minden euróból, amit az Unió Lengyelországnak ad, egy jelentős rész visszatér Németországba. A lengyelek a(z EU-s) pénzből adnak megrendelést a német gyáriparnak, hogy német gépeket és német teherautókat vásároljanak. Tehát a nettó befizetők, mint Németország, érdekeltek a strukturális alapok meglétében. Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó támogatott.”

És ezek után a Demokratikus Koalíció szerint az unió egy „szolidáris közösség”, sőt egy „család”? Milyen szolidaritásról és közösségről beszélünk egy olyan rendszerben, ahol pénzzel zsarolják a „reakciós” államokat? Ahol nincs jogállam, ha a kormány nem fekszik le az LGBT-lobbinak? (Mondjuk ez Magyarország esetében igen furcsa vád, hiszen míg Lengyelország valóban következetesen normalitáspárti, addig a Fidesz az adófizetők pénzéből finanszírozza az óvodásoknak szánt „érzékenyítő” könyvek kiadását.) Az sem véletlen, hogy éppen Merkel egyezett ki Orbánnal. Mint a fenti példa is mutatja, a német gazdaságnak legalább akkora szüksége van a magyar piacra és munkaerőre, mint amennyire Orbánnak és baráti körének az EU-s pénzekre.

Népszavazást azonnal, kilépni később

Felelős politikai erőként a Mi Hazánk Mozgalom is elismeri, az unióból nem lehet egyik napról a másikra kilépni.

Ugyanakkor szilárd meggyőződésünk, hogy hazánk érdekében fel kell készülnünk az unió utáni világra. Ha valami csoda folytán életben is maradna ez az átbürokratizált, inkompetens rendszer, akkor is csak valamiféle föderalista szörnyszülöttként, ami egyet jelentene a nemzethalállal.

Éppen ezért sürgetjük a minél hamarabbi népszavazás megtartását, amit egy olyan tájékoztató jellegű kampány előzne meg, ami – tényekkel és hiteles adatokkal – végleg leszámolna azzal a hazugsággal, mely szerint az unió maga a megtestesült jóság, ami önzetlenül segítene, „de hát a korrupt kormányunk ellopja a pénzt”.

Ezen kampány megmutatná, az elnyert uniós források hány százaléka tűnik el a hazai oligarchák és politikusok zsebében, viszont arra is rávilágítana, hogy hány százalékát osztják vissza a német és francia építőcégeken keresztül, és meglátnánk, ki is az, aki valójában jól jár hazánk uniós tagságával.

Az elmúlt közel két évtized egyetlen „sikertörténete”, hogy mi lettünk az indokolatlan szökőkutak és értelmetlen beruházások országa.

Szép is az, ha egy főutcán kettő helyett négy szökőkút virít a frissen lerakott térkövek mellett, de ettől a bérek nem emelkednek, és a friss diplomás fiatalok sem térnek haza szülővárosukba.

Ha egy népszavazáson a résztvevők döntő többsége úgy dönt, nem kíván tovább ehhez asszisztálni, akkor kezdődne meg a kilépési folyamat, ami legalább 5-10 évet venne igénybe. Nagyjából ennyi időbe telne, míg Magyarországon a nulláról fel tudunk építeni egy életképes nemzetgazdaságot.

Éppen a brit példa mutatta meg, hogy az Unióval való szakítás nem jelent teljes elszigetelődést, mint ahogy azzal előszeretettel riogatnak egyesek. Se a németeknek, se a franciáknak nem érdeke, hogy egy közép-európai országot odalökjenek Kína és Oroszország markába, ezért jó esélyeink vannak a kilépési folyamat során mindkét fél számára előnyös gazdasági megállapodásokat kötni.

Orbán még a népszavazást is tiltaná

Noha Orbán Viktor maga is elismerte, az ő állítólagos „nemzeti” kormányzásának 10. évében még mindig ott tartunk, hogy

miközben Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az EU-tól, addig a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból.

Dúró Dóra az Országgyűlésben vont mérleget tagságunk 16 évéről. Felszólalásában rávilágított: az Unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, miközben az árak lényegében kiegyenlítődtek, a bérek nem, és a multicégeken keresztül több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás érkezik az országba. Ennek fényében azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy nem lenne-e itt az ideje elgondolkodni a kilépésünkről?

Ám Orbán válaszában kiállt Magyarország uniós tagsága mellett: Jó helyen vagyunk az Európai Unióban – szögezte le. Majd hozzátette, ebben a kérdésben (sem) szándékozik meghallgatni a nép véleményét, ugyanis azt támogatja, hogy uniós kérdésekről a parlament döntsön.

A fentiek alapján jól látható tehát, hogy az EU-s tagságunk kapcsán (is) a kormány inkább ért egyet a balliberális ellenzékkel, mint a Mi Hazánkkal.

 

További híreink

Megváltoztathatja az „iszlamista terrorizmus” elnevezést a brit rendőrség

Szabó Norbert

Megdőlt az országos hidegrekord

Szabó Norbert

Csavarokkal teleszurkált virslivel öltek meg egy kutyát Dorogon

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben