Dr. Popély Gyula, a Fekete István Szabadegyetem igazgatója, a Mi Hazánk Mozgalom korábbi köztársasági elnök-, és országgyűlési képviselőjelöltje február 13-án Köbölkúton a Magyar 7 „Konzervatív esték” című műsorának volt vendége. Az előadó a szakterületének megfelelően betekintést nyújtott a felvidéki magyarság XX. századi történetébe.
A beszélgetés folyamán legújabb könyve, „A felvidéki politika forgatagában (1989–2000)” is említésre került, melynek tartalmáról a „Magyar 7” szlovákiai magyar hetilap február 12-ei számában Lacza Tihamér a Szlovákiai
Magyar Tudományos Társaság alapítója és alelnöke „Számadás önreflexióval” címen írt részletes ismertetőt. „A könyv egy izgalmas eseményekkel teli bő évtized magánkrónikája” – összegezte gondolatait a kritikus.
Március 20-án Budapesten 18 órától a Fekete István Szabadegyetem keretében kerül bemutatásra a több mint 800 oldalas kötet.
A könyv főszerkesztője Vékony Csongor is jelen volt az eseményen, aki a közönség soraiból a Mi Hazánk Emlékezetpolitikai Kabinetjének elnökeként kérdéssel fordult az előadóhoz: „A magyarságtudat fenntartásához hozzájárulnak az effajta konzervatív esték. A nemzeti identitás megerősítéséhez szükséges a magyar és keresztény szellemben gondolkodó pedagógusok és politikusok aktív működése. És itt jutunk el az emlékezetpolitika szerepéhez. Az előadás alatt elhangzott Jaross Andor neve. 1935-től a Prágai Képviselőház tagja, ’38-tól a magyar országgyűlés felvidéki tárca nélküli minisztere. Óriási szerepe volt a felvidéki magyarok képviseletében. 1946-ban kivégezték, ma az iskolákban nem tanítanak róla, neve egyre inkább feledésbe merül. 1946 óta negatív személyként kívánják feltüntetni a történelem lapjain. Mikor várható rehabilitációja? Mikor fognak róla a magyar iskolákban, mint kivételes államférfiról tanítani? Mit tehetünk azért, hogy ezt elérjük? Mi a véleménye a tisztelt előadónak Jaross Andor személyéről?”
Popély Gyula 1996-ban „Ki volt Jaross Andor?” címmel egy húsz oldalas történelmi értekezést írt, melyet a Szabad Újság a május 29-ei számában teljes terjedelmében közölt.
Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett írására, és többen kezdeményezték, hogy állítson össze könyvet Jaross Andor életéről. (Ez egyelőre még nem történt meg.) Köbölkúti visszaemlékezésében azt is elárulta, hogy Jaross Svájcban élő fiai is felkeresték, akik köszönetüket fejezték ki, amiért 1946 óta végre vállalta valaki, hogy objektíven fogalmaz a háborús bűnösnek titulált belügyminiszterről. Popély Gyula mély tisztelettel beszélt Jaross Andorról, azonban hozzátette, hogy elismerésre méltó cselekedetein túl hibáiról éppúgy beszélni szükséges. Véleménye szerint addig nem fog bekövetkezni rehabilitációja, és addig nem fognak róla az iskolákban pozitív történelmi személyként megemlékezni, amíg gróf Esterházy János felmentése a koncepciós eljárás folyamán tárgyalt
kommunista vádak alól meg nem történik. Említést tett Hóman Bálintról is, akit szintén háborús bűnösnek ítélt a népbíróság 1946-ban. 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól. 2019. március 25-én megkezdődött Esterházy János boldoggá avatási pere is. Mindez jelzi, hogy semmi sem lehetetlen. Buda török fennhatóság alatt állt 145 éven keresztül. Eljöhet még az idő, hogy Esterházyt boldoggá avatják, eljöhet még az idő, hogy Jarosst rehabilitálják, és ugyanígy
bekövetkezhet az elszakított területek visszaszerzése is. Ebben kell bíznunk, ezért kell cselekednünk.
Popély Gyula politikai síkon továbbra is úgy látja, ahogy a ’90-es években: „Egységes magyar politikát akartunk etnikai alapon” – fogalmazott Köbölkúton 2025. február 13-án. „Az egységes magyar érdekképviselet elengedhetetlen, még akkor is, ha az ideológiai nézetek olykor megosztanak minket. Az egységes arc mutatása kulcsfontosságú” – tette hozzá.
Véleménye szerint az elorzott magyar területeken a magyar pártok egyesülésére volna szükség, és ezen pártoknak olyan politikusokkal kell rendelkezniük, akik bármikor készek a legnagyobb ellenszélben is a magyar érdeket képviselni. A magyar kisebbségek és az anyaországban élő magyarok száma egyre csökken, míg ezzel szemben a vegyes házasságok és az elvándorló magyarok száma folyamatosan nő. Az idegen kultúrájú bevándorlók és az életellenes ideológiák térnyerése is veszélyeztetik a magyar kisebbség és az összmagyarság fennmaradását, így mindenképpen szükségesnek tartja az etnikai alapon történő szerveződést önvédelmi harcunk folyamán.
a Mi Hazánk Emlékezetpolitikai Kabinetje
