1.8 C
Budapest
2021. december 6., hétfő
Magyar Jelen
Hírek Kiemelt Kultúra

Nem birka keresztények, hanem templomos lovagok vagyunk – interjú a Hatvannégy Vármegye társvezetőjével

Patkányt küldtek Niedermüllernek, miközben Nemzeti Gyerekkarácsonyt szerveznek, nyaranta pedig gyerekeket táboroztatnak. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetőjét, Barcsa-Turner Gábort kérdeztük a szervezetről, a pártpolitikáról, ifjúságképzésről és a cigány-magyar együttélésről, sőt, még Japán is szóba került.

Kezdjük a legutóbbi vármegyés akcióval, egy döglött patkányt küldtek Niedermüller Péternek, reagálva arra, hogy “rémisztő képződményeknek” nevezte a “heteroszexuális, fehér, keresztényeket” és a “nacionalista közösségeket” úgy általában. Nem volt ez az akció egy kicsit ízléstelen és durva?

Csak annyira, amennyire Niedermüller kijelentése. Jelezni akartuk, hogy ez az ő szintje, ezt közleményünkben ki is fejtettük. Tény és való, hogy általában az akcióink elegánsabbak, de egy háborúban nem ez számít, a balliberális oldal pedig már nyíltan támadja a hagyományainkat, az identitásunkat. Nem birka keresztények, hanem templomos lovagok vagyunk. Nem tűrjük szó nélkül, hogy megtámadjanak minket. Az áldozat szerepében sem szeretünk tetszelegni, mert mi harcosok vagyunk, akik inkább jobban szeretnek támadni, mint siránkozni. Egyébként elképesztő, hogy a tavalyi körülbelül 30 akciónk, megmozdulásunk közül szinte egyik sem érte el a média ingerküszöbét.

Vármegyés betlehemezés (Kép: Hvim.hu)

Például minek kellett volna szerepelnie a hírekben?

Például az az akciónk, amikor elterelésként a budapesti Román Nagykövetséghez tüntetést jelentettünk be a románok temetőgyalázása miatt, de addigra már világossá vált, hogy a magyar külügy sem töketlenül áll az ügyhöz, így inkább bejelentés nélkül megjelentünk a külügyminisztérium épületében, ahol petíciót adtunk át, közben a tüntetőket is áthívtuk a követségtől. Dúró Dóra személyében pedig még országgyűlési képviselő is segített minket, ennek ellenére csak a baráti, hozzánk közel álló médiafelületek számoltak be erről az egészről. Pedig a követeléseink, pontosabban a külügy felé megfogalmazott javaslataink eléggé komplexek voltak és az egész Kárpát-medencei magyarság érdekeiben születtek. Nem tudok még egy olyan hazafias, jobboldali civilszervezetet, amelyik ennyire aktív lenne, mint mi.

Nem lehet, hogy nem annyira médiaérzékeny, amit csinálnak?

Az igaz, hogy a közbeszéd annyira mélyre süllyedt, hogy már szinte csak a botrányokkal lehet a fősodratú médiába bekerülni, leszámítva egy-két ritka kivételt. Azonban az esetünkben arról is szó van, hogy nem tud minket egyik oldal sem hova tenni. A mai magyar politikai élet csak és kizárólag a pártpolitika síkján tudja értelmezni a történéseket és el sem tudják képzelni az újságírók sem, hogy van egy olyan szervezet, amelyik egyébként nem a pártpolitika mátrixában helyezi el magát. Amíg a Jobbikkal voltunk szövetségben, addig a “Jobbik-közeli”, vagy a “Jobbikkal szövetséges” szervezetként definiáltak minket, most pedig a Mi Hazánkhoz sorolnak minket, holott arról van szó, hogy természetesen kialakult egy szövetségesi rendszer a nemzeti oldalon a szervezetek között. Az elhallgatásunk pedig azért van, mert sem a Fidesznek, sem a balliberális tömbnek nem érdeke, hogy rólunk beszámoljanak. És mivel a független sajtó, média aránytalanul kevés, ezért a baráti médiákon kívül mindenhol tiltólistán vagyunk. A kuruc.info, SZKR, Patrióta és Elemi maradt csak, ezek a nemzeti oldali médiafelületek, illetve a Betyársereg honlapja, ahol még meg lehet találni a rólunk szóló híreket. Ezért is és ezúton köszönöm ezt az interjúlehetőséget!

Még egy kérdés a patkányügyben. Néhány hozzászóló azt kérdezte, hogy ki ölte meg a patkányt.

Igen, én is olvastam és elnézést is kérünk a patkánytól, hogy a Niedermüller-félékhez hasonlítottuk szegényt, illetve, hogy ráírtuk egy ilyen “képződmény” nevét a szőrére. Egyébként szerintem az a patkánynak is megtiszteltetés, hogy nem egy kígyó szájában végezte, hanem egy ilyen akcióban vehetett részt, ami által elég nagy ismertségre tett szert. Kevés patkány végzi ilyen dicsőségesen, mintegy kiemeltük a “patkányságából” ezt a példányt és “hőssé” tettük. Egyébként én nem foglalkoztam azzal, hogy ki, vagy mi ölte meg, csak kaptuk egy kígyótartó barátunktól döglötten, aki állateledelként vette. Eszembe nem jutott a patkányok jogaival foglalkozni, hogy most a kígyó fojtotta meg, vagy ő ölte meg, és nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az úgynevezett nemzeti oldalon is jelen van a liberális szemléletű állatvédelem. Természetesen, aki állatokat kínoz, az bűnhődjön, mert emberalatti viselkedés, de ez már azért túlzás. Mégis csak patkányokról beszélgetünk. Mi lenne itt, ha Erdélyt kellene visszafoglalni, vagy a betörő migránsok ellen kellene harcolni? Ott patakokban folyna a vér és bizony a sok nagymellénnyel kommentelőnek is embereket kellene ölnie, azoknak is, akik egy patkány érzései miatt is hisztériát csapnak. A patkányvédőktől megkérdezném, hogy mondjuk a “fehérek” közötti abortusszal kapcsolatban mikor tiltakoztak ilyen vehemenciával?!

Hogy jön egy ilyen radikális akciómozgalomhoz, hogy gyerektáborokat és gyerekkarácsonyt szervez minden évben? Hogy fér össze a döglött patkány küldése az ifjúságneveléssel?

Nyilván nem úgy, hogy egy gyerektáborban a patkányok megöléséről van szó. Mi értékelvű politizálást folytatunk és kiállunk minden szinten, minden eszközzel az elveink mellett. Mint említettem, egy évben van rengeteg akciónk, például az LMBTQP+ propagandával szembeni kiállások, ami már konkrétan is összefügg az ifjúságneveléssel. A homoszexuális deviancia megcélozta a gyerekeket, a fiatalokat. Az egyetemeken, középiskolákban már javában zajlik az érzékenyítés, ami azt jelenti, hogy konkrétan normának van feltüntetve ez a torzulás. Már nem arról van szó, hogy pusztán elfogadjuk őket –  hiszen senki sem bántotta őket csak azért, amiért betegek -, hanem arról van szó, hogy az egész társadalmat a képükre akarják formálni. Felismertük azt, hogy a magyar fiataloknak erről beszélnünk kell, pontosabban meg kell nekik mutatni a valódi értékeket: a szellemi hagyományainkat, a valódi hazafiságot és az identitásainkat át kell adni, azokat meg kell erősíteni bennük! Kulturális, vallási, nemzeti, nemi és emberi önazonosságot kell adni ennek a nemzetnek, és ezt a munkát a fiatalsággal kell kezdeni. Ifjúsági mozgalomként amúgy ez a fő területünk és jómagam is körülbelül 70-30 százalékban az ifjúságneveléssel foglalkozom, és amikor az igazságérzetünk megszólal, akkor mintegy “mellékesen” vonulunk csatába, ezekből születnek a konkrét akciók.

 

Megállítva a Pride-ot 2018-ban (Kép: Szent Korona Rádió)

Mit nevez szellemi hagyománynak?

Eleve ott kezdeném, hogy hajózni nem lehet térkép és iránytű nélkül. Kell egy vezérelv, egy eszmeiség, ami segít minket a modernitás mocsarából kimenekülni. Mindenkinek van amúgy eszmeisége, mert az életvitellé vált liberalizmus is egy eszmerendszer, még akkor is, ha az illető magát “függetlennek” tartja. Annyira általánossá vált a modernség, a gyakorlati materializmus, hogy fel sem merül már az egyénekben, hogy ő egyébként modern és liberális. Totális győzelmet aratott sajnos ez az eszmerendszer. Mi ezzel szemben a radikális tradicionalizmust valljuk, ami azt jelenti, hogy gyökeres változtatást szeretnénk az eredethez visszatérve, akár radikális eszközökhöz is nyúlva, és a változás iránya pedig az örök értékekben keresendő. A valódi hagyományainkat akarjuk helyreállítani az egyén szintjétől az államig. A HVIM egy olyan közösség, ahol először kicsiben képezzük le a társadalmat, illetve ezeket az elveket. Mi például nem vagyunk demokraták, hanem a hierarchiában hiszünk. Számunkra a közösségi mentalitás sokkal fontosabb, mint az egyéni, önző érdekek. Arról, hogy pontosan mit is képviselünk, arról egy eszmei, világnézeti művet készítettünk. Az Iránymutatást és Kis Katekizmust, ami innen letölthető.

Iránymutatás (Kép: SZKR)

Mit jelent az, hogy “ifjúságnevelés”? Hogyan adják át az értékeket, az identitást? Mi történik, ha mondjuk egy olyan szülő küldi el a gyerekét a táborba, akinek tetszik az íjászkodás, de nem kér az “ideológiai nevelésből”?

Nagyon fontos, hogy nálunk nincs ideológiai nevelés! Szemléletmód átadás van, ami szemléletből lehet táplálkozott néhány ideológia a XX. században, de az biztos, hogy mi nem erőltetünk semmit és nem akarjuk megmondani a fiataloknak, hogy most a jobboldaliság milyen formáját képviseljék. Az tény, hogy a klasszikus, hagyományhű jobboldaliság esszenciájából dolgozunk, de ez formafeletti. Az ideológia pedig már egy konkrét forma. A HVIM azért is létezik már 20 éve töretlenül, mert a formáját és eszközeit mindig az adott korhoz és szituációhoz igazította. Ezt szerintem nagyjából minden szülő látja, hogy mi mit képviselünk és pont ezt keresik. Egyébként nálunk az íjászkodás is egy külön gyakorlat: fegyelemre nevel, hiszen mégis csak fegyvernek számít, de leginkább egy olyan belső útként próbáljuk megélni, ami az önmegismerést szolgálja.

Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Tábor 2019-ben (KÉP: SZKR)

Ön a Farkasok parancsnoka, amit nem is tudom, hogyan lehetne definiálni. Mi ez az egész? Minek katonásdit játszani az erdőben? – Sok ilyen felvetést is lehet olvasni

Ez egy bajtársi, katonai hagyományőrző, önképző közösség. Edzünk, kint vagyunk az erdőben, miközben harmóniában élünk a természet erőivel. Ez kihívás is a résztvevőknek, feszegetjük a saját határainkat (és nem a határőrhelyeket keressük fel ), miközben rengeteget tanulunk. Tisztában vagyok vele, hogy ugyanúgy megfigyelnek minket és mi látjuk el munkával a különböző titkosszolgálati szerveket, de nagyon szívesen, hiszen nekik is élni kell valamiből. Honvédelmi ismereteket is átadunk, de ezeket teljesen legális, a törvények adta keretek között. Körülbelül olyan, mint egy komolyabban vett cserkészet, extrákkal. Például airsoft-mérkőzéseket játszunk, illetve a fegyelmezettségi szint is komolyabb. Nem mellesleg, ez beleilleszkedik az ifjúságképző rendszerünkbe. Persze a Farkasok csak azoknak ajánlott a vármegyén belül is, akiknek a karaktere ennek megfelel. A közös eszme fontos, az van “erőltetve”, de a forma, hogy ezt hogyan képviseljük, az az egyénre van bízva.

Kitörés 60 emléktúra végén a Farkasok élén (Kép: farkasfalka.com)

Ez az egyéni szabadságra utaló megfogalmazás, ami eléggé liberális. Mennyire azok?

A liberálisok meglepődnének, hogy mennyire nem igazak ránk azok a sztereotípiák, amiket magukban dédelgetnek rólunk és valójában mi képviseljük a valódi szabadságot. Például elég elfogadóak vagyunk! (nevet) A valóság az, hogy ezt komolyan mondom: a forma, az eszköztár nincs erőltetve. Azért is foglalkozunk ennyi mindennel, mert mindenki azt csinálja, amiben jó, amire van képessége, amiben ki tud teljesedni. Az erőltetésekből semmi jó nem sül ki, ezek csak izzadtságszaggal járnak. A liberalizmus viszont nem szabadságot ad, hanem megfosztja az egyént az emberi mivoltától, mert a szabadság elképzelésük az, hogy megszabadítanak minket a hagyományainktól, azoktól, amik nélkül nincsen társadalom, nincsen kultúra és valójában, szigorúan véve ember sincs. Emberi roncsokat gyártanak. Ezért van ennyi depressziós, boldogtalan, gyökértelen ember, aki nem tud mit kezdeni az életével.

Kanyarodjunk el a pártpolitika irányába! Említette, hogy kritikával illetik a Fidesz kormányzását, miért?

Természetesen jobbnak tartom, mint egy DK-LMP-MOMENTUM-Jobbik kormányt, ám ettől nem leszek fideszes. Nagyon sok minden csak szavakban valósult meg, hogy mást ne említsek, mint a migráció elleni harcot: lezártuk a határt fizikailag, miközben rengeteg bevándorló érkezett legálisan, papírokkal, sőt, a letelepedési-kötvénynek köszönhetően, most már mi fizetünk vissza nekik pénzt. Nem csak állampolgárságot vásároltak offshore cégeken keresztül, hanem befektettek.

A cigány-magyar együttélés most napirendre került a Fidesznél. Erről mi a véleménye?

Lett volna 10 éve megoldania a Fidesznek a cigány-magyar együttélést, nem történt meg, és nem is fog megtörténni, csak egy-két elszigetelt esetben, ahol inkább múlik a helyi polgármestereken ez, mint az országos döntéshozáson. Sok esetben ezt látom: megy a propaganda róla, miközben a tényleges tettek elmaradnak, vagy csak porhintés megy. Egy olyan showműsor ez, amivel választást lehet nyerni, de lényegében csak a felszínt kapargatják lényeglátás és valódi megoldási javaslatok és tettek nélkül. Például az iskolai kamerarendszer is egy túlárazott tüneti kezelés lesz az iskolarendészettel együtt. Szinte biztos, hogy ezt olyan biztonsági őrökkel fogják megoldani, akiknek se kiképzésük, se motivációjuk, se fizetésük nem lesz erre a feladatra. Első héten talán majd rá fog szólni egy-két cigánykölyökre, majd gyorsan meghúzza magát ő is, és lesz portás, mert nem akar a családokkal konfrontálódni. Van működő megoldási modell, főleg az érpataki modell irányában kellene ez ügyben vizsgálódni, de félek, hogy nem is akarják valójában megoldani ezt a problémát. Szavazatszerzési akció zajlik ez ügyben is. A mai közélet olyan, hogy ennek is örülnek sokan, ez a szint bőven elegendő lehet egy újabb kétharmadhoz.

Kontraszelektált az egész rendszer. Csak a pártkatonákat engedik a tényleges döntéshozásba, a stratégiai irányításhoz. Természetesen van a soraikban néhány kiváló és valóban jobboldali személy, de ők leginkább csak a periférián küzdenek. Összességében ezért nem tekintem sem jobboldalinak, sem kereszténynek a Fideszt. Kereszténynek azért nem, mert egyrészről ők tették egyházzá a cionista, magyarellenes Hit Gyülekezetét és fogtak össze soha nem látott módon Izraellel, másrészről azért nem, mert nem mutatkozik meg igazából a kereszténység erősödése.

Soha nem látott pénzeket kapnak a keresztény egyházak, felújítják a templomokat és a kereszténység védelme elég erőteljesen jelen van a kommunikációban.

Kommunikációban lehet és pénzt is valóban kapnak az egyházak, ami nagyon jó és üdvös, azonban ez egy szekularizált, modern, ateista ország, sajnos. A vallást a magánszférába üldözték a kommunisták és onnan nem lett kiszabadítva a mai napig! Nem jelenik meg a politikában. Például az istentelen LMBTQP+ lobbi olyan erős, hogy nemcsak felvonulást tartanak, meg egész évben kifejthetik szabadon a tevékenységüket, hanem már vannak homoszexuális párok által nevelt gyerekek is, akiket büszkén mutogathatnak a Soros-szervezetek óriásplakátokon, amire egyedül mi hívtuk fel a figyelmet, de a különféle szervek a fülük botját sem mozdították meg, hiába jeleztük több szerv felé is ezt a problémát, hiszen a család védelme alaptörvényben van rögzítve. Ez az erős kereszténység? Az általános morális szintről pedig ne is beszéljünk, ami jellemzi az egész országot.

Eddig nem jelent meg egyik kormány idején sem semmilyen jobboldaliság, nem voltak jelen igenelhető hangok, de most azért elvétve akad.

A Fidesz a tökéletes néppárt: kommunikál a cionista zsidóktól kezdve, a “romákon”, a liberálisokon, a mérsékelt jobboldalon és a keresztényeken keresztül a szélsőjobboldalig, sőt, a tradicionalistáknak is jutott egy-két publicista, akik – sokszor filoszemita felhangokkal-, de megmagyarázzák a világ baját. A kulturális élet, a kultúrharc hol van? Nem látom. Botrányos, amit művelnek. Szó szerint csak 2-3 komoly és értéket közvetítő, országos tévécsatornán futó műsor létezik, van néhány valóban jó újságíró, de ennyit tudtak felmutatni 10 évnyi 2/3-os kormányzással. A jó dolgoknak természetesen örülni kell, de én kevésnek tartom ezeket, mert többet is ki lehetne hozni ebből, ha lenne rá valós politikai akarat és a valódi nemzetiek, akik már bent vannak, kicsit bátrabbak lennének. Ami viszont sajnálatos, hogy közben Izrael csatlós országa lettünk.

Miért tartja gondnak, hogy a Fidesz beállt Izrael mögé?

Gyomorforgatónak tartom, hogy pár éve a Fidesz megmondóemberei is Palesztináért aggódtak, most meg sorra a magyar kormány vétózza meg az EU Izraelt elítélő határozatait és szolgamódon rögtön beállunk Trump és Netanjahu tervei mögé. Én vallom, hogy a sötétséggel nem lehet összefogni, nem lehet békét kötni! Itt nemcsak arról van szó, hogy a zsidósággal szemben vallási ellentétek is fennállnak, hanem arról is, hogy közben egy másik népet, a palesztinokat a világ legnagyobb gettójában, az egykori, saját hazájukban tartják fogva. Izrael jelenleg is népirtást hajt végre! Folyamatosan megváltoztatja az általa megszállt területek etnikai összetételét, ami háborús bűncselekmény. Az Izrael ellen hozott ENSZ ítéletekkel pedig Dunát lehetne már rekeszteni, de nekik szabad mindent, mint ahogy nekik szabad titokban atomfegyvert is birtokolni, miközben Iránt csak a gondolatért is porig akarják bombázni. Mondom ezt úgy, hogy nyilván én sem akarnék palesztin szomszédokat, de azért igazság is van a Földön! Vérlázító, hogy a magyar külügy egyből beáll Jeruzsálem Izraelnek való odaadásának terve mögé, miközben a török vezető, Erdogan hívja fel a keresztények figyelmét, hogy védelmezzék meg a szent várost, ami az övéké is.

Ezen nyílt cionista politika fényében, máris más megvilágításba esik a migránsokkal és Sorossal szembeni harc. Soros Netanjahu ellensége, a muszlimok gyűlölete pedig a zsidóság érdeke.

Több publicisztikában is kiállt az iszlám, mint vallás mellett, illetve a Szent Koránról is írt egy recenziót. Akkor most arról van szó, hogy az iszlámbarátsága mondatja ezeket önnel?

Szögezzünk le valamit: én minden vallás barátja vagyok, ha és amennyiben az egy tradicionális vallás, ami nem térít erőszakosan más vallásokkal szemben, nem folytat expanzív törekvéseket. Pontosabban úgy fogalmaznék, hogy egy vallás soha nem expanzív, de az adott vallás hívei már igen. Azt is hangsúlyoztam már többször, hogy akik most az iszlámot szidják, azok általában a megszokott, liberális, istentelen, materialista életvitelüket féltik és a kereszténységet is ugyanúgy szidnák, ha az valóban társadalom formáló erő lenne, ha a mindennapokat meghatároznák a keresztényi törvények. Például ha nem lehetne mértéktelenül hedonizálni, fogyasztani, zülleni, tehát beleszólna a hétköznapokba a vallás, mint ahogy az iszlám világban, akkor a kereszténységet szidalmaznák. Az iszlám vallás egyik jellemzője, hogy sok törzsi elemet is magába integrált, ezért kapcsolható nagyon szorosan népcsoportokhoz, van egy etnikai meghatározottsága. Azonban mondjuk a harccal kapcsolatos felfogásából a kereszténység is meríthetne.

Tehát a kereszténység gyenge, az iszlám erős, tehát utóbbi a jó vallás?

Nincs olyan, hogy jó, vagy rossz vallás. Értelmezhetetlen a kérdés. Olyan van persze, hogy a vallás nem jól nyilvánul meg, például bigott módon, más vallásokkal szemben ellenségesen, elítélően. A vallást pedig ne keverjük össze a bevándorlással. A bevándorlást magam is elvetem, harcolok vele szemben, mert az etnikai keveredést nem tartom jónak, mert a világ rendjével szembe megy. Tradicionális felfogásunk azt mondatja velünk, hogy őrizzük meg a világot olyannak, amilyen! Japán maradjon japán, Törökország török, Magyarország meg magyar.

Ha már Japánt említi, akkor egy kérdés ezzel kapcsolatban. Ellentmondásos lehet, hogy miközben a kulturális identitás fontosságáról beszél, közben a japán művészeteket népszerűsíti,japán festményeket és antikvitásokat gyűjt és ilyen témákban is publikál, sőt, interjúk is jelentek meg önnel a témában.

Való igaz, de csak első rátekintésben van ellentmondás. Én a művészeteket, mint az isteni szépség megnyilvánulási formáit, tér-, idő- és nemzetek-felettinek tekintem. A japánok pont ezt a formafeletti szépséget és harmóniát tudták tökélyre fejleszteni és véleményem szerint ezért olyan népszerűek az egész világon, mert mindenki magáénak érezheti. Ezt nem is japán művészetnek hívnám, bár jobb híján a származási ország miatt így hívjuk, hanem csak művészetnek. Mivel nagyon sokan foglalkoznak Japánban a művészetekkel, ezért vannak elérhető áron festmények, amik ráadásul ezt tükrözik, illetve a természetközeliség sugárzik minden műről és művészeti formáról, jómagam pedig rajongok a természetért, a szépségért.

A művészetek kategorizálása nem is igazából nemzeti alapon legitim, hanem leginkább nyugatira és keletire tudnánk felosztani. A magyar lélek pedig eredendően keleti, legalábbis nagyon sok tekintetben mai napig jelen van a nomád, sztyeppei virtus és jellemvonás. A japán pedig szintén egy lovas, íjfeszítő nép, nagyon sok hasonló kulturális vonással. Ha összehasonlítunk egy japán páncélt a magyarság honfoglaláskori, vagy előtti páncélzatával, akkor pedig az egyezőség szembetűnő. Ilyen alapon vizsgálódva csak földrajzilag tűnik távolinak a két nép és nem véletlenül ilyen népszerűek Magyarországon a japán művészetek, harcművészetek.

Katana fórumon (Kép: FMC)

Kanyarodjunk vissza Magyarországhoz és a pártpolitikához! Milyen a viszonya a Vármegyének a Mi Hazánkkal?

Szövetséges szervezetként tekintünk rá, a valódi nemzeti oldal pártjaként, ami a balliberálissá vált Jobbik után betölti a politikai űrt. Furcsa is lenne, ha nem lennénk szövetségesek, ugyanis Toroczkai László nemcsak mind a két szervezetnek, a HVIM-nek és a Mi Hazánknak is alapítója, hanem személyes jó viszony, mondhatni bajtársi kapcsolat is van köztünk. A pártot is segítjük, amiben tudjuk és erőnkből telik. Amelyik vármegyés bajtárs pedig a pártpolitikában látja a helyét, annak pedig egyértelmű, hogy a Mi Hazánkban tud tevékenykedni. A HVIM azonban azt is bizonyította az elmúlt 20 évben, hogy önállóan is megállja a helyét.

Hogyan látja a nemzeti oldal egészét, mennyire erős most ez a közösség?

A nemzeti oldal megszűnt abban a formájában, amelyben volt 2006-tól 2009-ig. Akkor volt egy közös ellenségképünk Gyurcsány Ferenc személyében, ami egységgé kovácsolt minket, de aztán Gyurcsány eltűnésével és a kormányváltással megjelentek a problémák: vannak megrögzött demokraták, vannak antidemokraták, vannak köztársaságpártiak és királyságpártiak (és a királyságpártiságon belül is többféle) a sorainkban, illetve a vallásokhoz is különféle módon állnak a különböző szervezetek és a vezetők. Közben az is jellemzővé vált, hogy sokan csak a felszínt látva nyíltan és kritika nélkül beálltak a Fidesz mögé, mintha feladták volna, hogy legyen parlamenti képviseletünk nekünk is.

Én úgy látom, hogy akkor lesz a radikális hazafias oldal erős és hatékony, ha közös eszmeisége lesz, amely nemcsak felszíni, hanem lényegi kérdéseket érint. Akkor leszünk erősek, ha minden területet lefednek a szervezeteink és ezek a szervezetek egymás tevékenységét kiegészítik, nem egymással rivalizálnak, vagy ne adja Isten, harcolnak egymással. Sajnos az első, a közös eszmeiség még mindig hiányzik. A különböző területek és szerepek egyébként szépen lassan kialakultak már, de talán ez volt a könnyebb, hiszen ezek formai kérdések. Ami fontos, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust még egyszer, mint a hazafias Jobbik idejében, hogy kicsit mindenki hátradőlt, hogy majd a párt megold mindent. Ha lesz újra parlamenti pártunk, akkor az összes többi szervezetnek is ugyanolyan aktívnak kell maradnia, sőt, még aktívabbnak. Az ellenségkép pedig újra kialakulóban: a Gyurcsány vezette DK megerősödött, és a nyíltan szabadkőműves célokért küzdő Momentum is egyre népszerűbb, főleg a fiatalok körében, ami óriási veszély. Az MSZP és a Jobbik pedig szépen lassan megsemmisíti önmagát.

További híreink

Az ultraortodox zsidók nem tartják be a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket – rendőrökre köhögnek és náciznak

Kiss Albert

Majdnem megismétlődött a pandorfi tragédia

Dunai Tibor

Irtózatos állapotok uralkodtak a bezáratott “Csongrádi Kenyérgyárban” – videó

Varga Lilla

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben