4.3 C
Budapest
2021. április 15., csütörtök
Magyar Jelen
Tudomány

Nyolc helyszínen létesültek ívóhelyek a Balatonban

Nyolc helyszínen, zömmel a tihanyi és a zamárdi partok közelében alakítanak ki új, mesterséges élő- és ívóhelyeket a Balatonban – számolt be a héten záruló projektről Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) horgászati ágazatvezetője az MTI-nek csütörtökön.

A 492 millió forintos fejlesztés költségeinek 50 százalékát uniós támogatásból, másik felét önerőből finanszírozzák.

Ismertetése szerint a projekt célja, hogy javítsa az őshonos balatoni halfajok, főként a legértékesebb horgászzsákmánynak tartott süllő szaporodási és ivadékmegmaradási feltételeit, valamint egyéb fajoknak megbúvási és táplálkozási lehetőséget biztosítson a korábbi nádasok helyett. Emlékeztetett arra, hogy a Balatonnál több évtizedes hagyománya van a süllőfészkek készítésének és kihelyezésének, valamint az úgynevezett “műakadók”, vagyis mesterséges köves aljzatok létesítésének. A két világháború között, valamint az 1950-es években telepítettek egy része mára megsüllyedt, eliszapolódott.

Az új ívóhelyek kialakítására 8800 köbméternyi követ szórtak a hajózási útvonalon kívül eső, bójákkal jelölt mederrészekre. Oda, ahol az előzetes iszapvastagság-mérések igazolták, hogy a csekély üledékréteg miatt nem süllyednek el hamar a kövek – mondta az ágazatvezető.

Évente már közel 80 ezer horgász fordul meg a Balatonnál, mintegy 600 tonnányi halat fognak ki a BHN adatai szerint.

A legnagyobb igény részükről a ragadozó halak – süllő, balin, harcsa, csuka – számának növelése, amit telepítéssel, illetve a szaporodási feltételek javításával lehet megoldani.

A 2018 októberében induló, és 2021 február 12-én záruló projekt a horgászturizmus jobb kiszolgálása mellett hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához is azzal, hogy a halak számára sokszínűbbé teszi a növényzetmentes homokos vagy iszapos mederfenék részeket.

A halgazdálkodási vízterületek rehabilitációjáról, benne ívási helyek fejlesztéséről szóló uniós (MAHOP) projekt megvalósításához a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 235 millió forinttal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. – amely a fejlesztés további üzemeltetője, monitoringozója – 10 millió forinttal járult hozzá.

Az egy éve kiszórt köveknél a szonáros felmérések és búvár megfigyelések során azt tapasztalták, hogy az új élőhelyeket már több halfaj is használta megbúvásra, táplálkozásra. A mesterséges aljzatot hamar beborították a puhatestű haltáplálék szervezetek – számolt be Nagy Gábor. Hozzátette, a monitoring tevékenységet tovább folytatják, amelyben az első ívás megfigyelésére idén tavasszal nyílik majd lehetőség.

További híreink

Nofertum egyiptomi isten 2500 éves szobrát fedezték fel Szakkarában

Varga Lilla

Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel

Varga Lilla

Robothalakkal vizsgálták a halrajokat

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben