Végveszélyben a baromfitartás?

A Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyei szárnyastartó gazdák nevében keresték meg szerkesztőségünket. Azt írták, a hat éve tartó madárinfluenza-járvány több ezer családot és hozzájuk kötődő vállalkozást sodort kilátástalan helyzetbe. Ők is úgy látják, ez a hosszan elhúzódó, egész szárnyas ágazatot veszélyeztető körülmény mégis mintha nem érte volna el az agrártárca ingerküszöbét.

„Minden tanult, értelmes ember tudja, hogy vírus ellen nincs gyógyszer, csak védőoltás. Míg a franciák javarészt megoldották ezt védőoltással, nálunk ez nem járható út. Miért? Oltás esetén exporttilalom lép életbe, és a magyar baromfiipar jórészt exportra termel, ez ma még nem járható út"

– fogalmaztak.

Mindeközben a franciák már a megegyezés határán vannak az USA-val és Kanadával a nem oltott oltott baromfik exporttilalmának feloldásában – ami mint írták, nálunk az Agrárminisztérium és a Külügyminisztérium feladata lenne.

Felidézték, hogy hat éve tart a járványügyi védekezés, és évről évre több a hatósági előírás. Az érintett vármegyékben (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés) nagyon nagy az állatsűrűség, egymást érik a baromfitelepek. Ha egy helyen kitörés van, a járvány megállíthatatlan.

„Évek óta kérjük az Agrárminisztériumot, hogy ezen a területen ne létesülhessen új baromfitelep a már meglévő telepek 500 méteres távolságában. Az első igazán nagy járvány idején, 2020–21-ben jeleztük, hogy hogyan lehetne csökkenteni a telepsűrűséget: a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében EU-s pénzből kilépési lehetőséget adni azon gazdáknak, akik abba akarják hagyni a termelést. Kértük, hogy az állatszállítást korlátozzuk vármegyéken belül (ne legyen 200–300 kilométeres mozgás, Nyírségből Kiskunságra és fordítva"

– sorolták javaslataikat.

Hozzátették, ezekre mind nemleges válaszokat kaptak, mert ezt a szakma javasolta, és nem a politika.

A víziszárnyas-tartók úgy látják, jelenleg az a terv, hogy ha az emberek, gazdák, integrációk a lezárások miatt nem tudnak termelni, a gyengébbek 2025 végére már tönkre is mennek, ezzel máris megvan a telepsűrűség csökkentése.

„Vannak olyan gazdaságok, amelyek lassan egy éve zárva tartanak, szép lassan elsorvadnak. A kormányzat ahelyett, hogy segítene, csöndben végignézi amíg tönkremennek. Először elfogy a maradék pénzük a számlákra, majd a bank felé, végül a NAV felé, mert ugye törleszteni azt kell; valamint a járulékokat, adókat, tagdíjakat, felügyeleti díjakat, ha másként nem megy inkasszóval beszedik"

– jegyezték meg a gazdák.

(Az Állategészségügyi Operatív Törzs a hétvégén jelentette be, hogy a járványhelyzetben hitelmoratóriumot rendelnek el az állattartók részére, vagyis hiteleik törlesztésének felfüggesztését kérhetik, míg rendeződik a helyzet. De ez egyelőre csak a száj- és körömfájás-megbetegedéssel érintett gazdaságokra igaz, a madárinfluenza nem tartozik ide.)

A madárinfluenza a száj- és körömfájáshoz hasonlóan az exportot bénította meg. A közelmúltban jelent meg a rendelet, mely szerint amíg Magyarország nem kapja vissza az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által kiadott: madárinfluenzától mentes besorolását, egyetlen olyan baromfitelepet sem lehet újratelepíteni, amelyen kitörés volt 2024. október 1. óta, és azóta nem kértek rá újratelepítést.

„Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden újratelepítés tilos kb. 2025 augusztusáig függetlenül attól, hogy hol van kitörés az országban, ez pedig rendkívüli károkat okoz az ágazatnak" – állítja egy három vármegyét képviselő gazda.

„Mind a tenyészállományok, mind a végterméknek szánt állományok telepítése tilos. Tenyészállomány nélkül nincs napos baromfi, napos baromfi nélkül nincs vágóállat, vágóállat nélkül nem kell takarmánykeverő, nem kell vágóhíd, nem kell állatorvosi rendelő, nem kellenek karbantartók, gazdák, alkalmazottak"

– sorolták a szárnyastartók.

A víziszárnyas-tartók helyzetét nehezíti, hogy a 2019 és 2025 között 10 milliárdos keretösszeggel futó állatjóléti támogatások összegének – amelyből minden szárnyastartó igényelhetett – ők (keretkimerülésre hivatkozva) csak az 50 százalékát kapták meg.

Ezen támogatások 2019-ig való visszamenőleges kifizetése jelenthetne valamelyest megoldást a bevételek kiesésére, ez az összes víziszárnyas-tartóra számolva 8–10 milliárd forintot jelentene a költségvetés terhére.

De nemcsak a vidékfejlesztési program forrásainak kimerülése miatt akadtak el a támogatások, hanem a nyilvántartási rendszer hibás működése miatt is, amelyre ugyancsak régóta figyelmeztetnek a termelők eredménytelenül.

„A termelők által jól beküldött adatokat a rendszer hibásan rögzíti, illetve kezeli, így azok a Kincstár felé is hibásan érkeznek, így nem halad a kifizetés! Ezen hibás rendszerszintű működéssel a Kincstár, valamint az Agrárminisztérium is tisztában van, többször is módosították a határidőket, de nem tudják megugrani a kihívást, hogy maga az adminisztrációs, az ellenőrzési és a kifizetési rendszer megfelelően működjön. Emiatt két éve állnak a kifizetési kérelmek, vagy egy jelentős részük a rendszer hibájából adódóan elutasításra került"

– jelentették ki.

Hozzátették, hogy a rendszerhiba miatt ki nem fizetett támogatások összege több mint 10 milliárd forint.

A három vármegyét képviselő víziszárnyas-tartó állítása szerint a jogosultak mindössze három százaléka kapta meg a támogatást az elmúlt két évben.

Európa kilenc országában van jelen a madárinfluenza, az idei évben összesen 102 kitöréssel, melynek több mint a fele Magyarországon történt. Hazánkban az elmúlt hónapokban Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Heves, Komárom-Esztergom, Somogy és Pest vármegyében voltak kitörések.

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay