Jóllehet a tanév még el sem kezdődött, de ennek ellenére már napról napra több oktatási intézményben számolgatják azt, hogy hogyan is fogják kifizetni a brutális dráguláson átesett energiaszámlákat.
Az iskolák rezsije természetesen nem a tanárok fogyasztása miatt fog megugrani, ugyanis a másik égető probléma éppen a tanárhiány.
Az intézményeknek most emellett még a rezsiharcot is maguknak kell megvívniuk.
Korábban az ELTE Természettudományi Karáról derült ki, hogy az egyetem vezetése azt fontolgatja: novembertől márciusig átállnak a távoktatásra. A kar vezetése ez ellen tiltakozott ugyan, de vélhetően bele fogják kényszeríteni őket a takarékoskodásba. Az ELTE eddig nem cáfolta az értesülést, leghamarabb hétfőre ígértek részletesebb tájékoztatást. Értesülések szerint nem csak a felsőoktatásban, hanem a vidéki általános és középiskolákban is probléma lehet a rezsiszámla.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja azt mondta: a lépés „sajnos nem volt váratlan”, és nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők is attól tartanak, hogy ugyanez más intézményekben is bekövetkezhet.
Kifejtette: ennek oka az, hogy az oktatási intézményekben a költségvetési keretek annyira fixek, hogy ilyen mértékű rezsiár-emelkedést nem tudnak elviselni.
Úgy tudni, hogy az ELTE – bár többször is igényelte – nem kapott támogatást az intézményi fűtés korszerűsítésére. Az egyetem egyike azoknak, amely továbbra is állami, nem alapítványi fenntartású maradt. A modellváltáson átesetteket a kormány a következő öt évben összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forinttal támogatja.
(ATV,Index nyomán)