A Fekete István Szabadegyetemen ezúttal Popély Gyula történésznek, az MTA doktorának könyvbemutatóját hallhattuk, segítségére volt Vékony Csongor, a Magyar Életvédők Egyesületének elnöke. Az önéletrajzi ihletésű kötet A felvidéki politika forgatagában (1989–2000) címet viseli, a kiadást pedig Vékony egyesülete vállalta magára. Nagyon fontos, hogy teljes kép alapján ítéljük meg Popélyt. Sok oldalát megismerhetjük a történésznek a kötetet felölelő 10–11 évnek köszönhetően – mondta előszó gyanánt Vékony Csongor.
„Büszkén állok Popély oldalán, és büszkén harcolok vele továbbra is. Popély Gyula mindig kiállt a magyarok érdekeiért, és a jövőben is ki fog. Nagy szükség van erre ebben a korban” – tette hozzá az egyesület elnöke.
„Kegyetlen nehéz tusa volt ez buktatókkal, és sikerekkel. Több volt a bukás, mint a felemelkedés, de Istennek hála, mindig sikerült felállnom a nehézségekből. Ez azért is sikerülhetett, mert mindig volt célom. Úgy éreztem, hogy a jó Istennek szándéka van velem, még nem teljesítettem a küldetésemet” – nyitotta meg könyvbemutatóját az idős történész. Popély Gyula úgy tapasztalta, hogy a felvidéki magyar politikusok közül sokan a szlovák hatalom igényeit szem előtt tartva készek kompromisszumokat kötni, akár a magyarsággal szemben is, a saját bársonyszékeik megtartása érdekében. Ebből lett elege.
Popély Gyula nevéhez fűződik a felvidéki magyar egyetem létrehozásának kezdeményezése is, melyet szintén teljes ellenszélben képviselt pár társával egyetemben. „Ez a 11 év mindenütt, egész Európában fontos fordulópontot jelentett. Nem 1990-et, hanem 1989-et tartom a rendszerváltás évének. Csehszlovákiából az 1980-as években a kádári Magyarország »felszabadult országnak« tűnt, akkora volt az elnyomás ott” – mondta el Popély Gyula. Csehszlovákiában is igyekeztek mindent átmenteni a kommunisták. Az ő segítségükkel állították össze a „nemzeti megmentés” listáját a rendszerváltás után. Az országban ekkor valójában három kormány működött: kettő Prágában, egy Pozsonyban.
A történész az Együttélés Politikai Mozgalomnak (EPM) volt egyik alapítótagja, az 1990-ben alakult Duray Miklós által vezetett pártnak Popély Gyula vezetőségi tagja volt, és további tisztségekre is kinevezték, illetve a párton belül őt akarták miniszterelnök-helyettesnek a pozsonyi országgyűlésben, de ezt nem vállalta, végül Prágában lett képviselő. A magyar nyelvtörvényt magyar képviselők is megszavazták Prágában, de ő nem. Végül őt büntették meg ezért, majd ki akarták nevezni a párt titkárának, de ezt nem vállalta.
Popély Gyula 1991. július 7-én, külső biztatásra létrehozta a Magyar Néppártot, majd a magyar „testvérei” voltak azok, akik hátba szúrták, azok is, akik biztatták a párt megalapítására. Ugyanígy magyar politikusok árulkodtak a szlovákoknak, hogy Popélyt ne nevezzék ki a pozsonyi magyar iskola igazgatójává. Innen aztán kirúgták politikai szerepvállalása miatt, régi kommunista igazgatót neveztek ki helyette. A munkaviszonyát nem bontották fel, de nem maradt ilyen igazgató keze alatt – tudhattuk meg az előadásból.
Huszonnégy hónap állástalanság következett, de ekkor is keményen dolgozott munkáin, könyvtárakba, levéltárakba járt. 2000 januárjától tanár lett a Károli Gáspár Református Egyetemen, itt 2020-ig tanított, a Covid-járvány kezdetéig. Innentől kezdve inkább a kutatásaira koncentrált. Popély Gyula soha nem akart kompromisszumokat kötni a csehszlovákiai politikai életben, hiába akarták rávenni a hajlékonyságra a magyar „testvérei”.
„Csehszlovákia számomra nem egyéb, mint egy világcsalás torz szüleménye”
– zárta előadását találóan a harcos történész.
A Fekete István Szabadegyetem soron következő előadására: 2025. április 17-én 18 órától kerül sor. Kétségek a klímaelmélet körül címmel Dr. Héjjas István energetikai szakértő tart előadást.
Ábrahám Barnabás – Kuruc Info
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
