A búroknak nagy szükségük lenne a harcos kereszténység csodafegyverére

Nemrég Barcsa-Turner Gábor a „győzedelmes Krisztus” nevében és az európai civilizáció védelmében nosztalgiával beszélt a dicső régmúlt „harcos kereszténységéről” napjaink „birkakereszténységének” alternatívájaként.⁽¹⁾ G. I. véleménycikke.

Ugyanilyen alapon pengetett kereszténykritikus húrokat Thierry Baudet is, akit nem kell bemutatni a Magyar Jelen olvasóinak⁽²⁾, amikor kijelentette: „A kereszténységből hiányzik a férfiasság, egy vesztes vallás és ideológia. Mindig csak a »fordítsd oda a másik orcádat«, mindig ez a feszület és ez a szenvedés. Úgy értem, hol vannak a sikerek? Hol van a harc? Én valójában inkább pogány vagyok.” Baudet sokáig hitetlen „kulturális kereszténynek” vallotta magát, és úgy tekintettek rá, mint aki „védelmezi a zsidókeresztény örökséget”. Elemzők most a kereszténységtől való eltávolodását annak „gyöngesége” miatt Nietzsche hatásával magyarázzák, aki a férfias iszlámot preferálta a jámbor kereszténységgel szemben.⁽³⁾

Kétségtelen, hogy például a dél-afrikai fehérek is ihletforrást találhatnának a keresztes háborúk és a Reconquista, Hernán Cortés és Francisco Pizarro, Hunyadi János és Jan Sobieski harciasságában a túlélésükért folytatott küzdelmükhöz. Sajnálatos módon azonban jelenleg körükben is a birkakereszténység dominál, amint azt egy búr fiatal panaszolja.

„Valószínűleg száműznek ezért innen, és nem azért mondom, hogy megerősítést kapjak, hanem csak egy megjegyzés Dél-Afrikáról búrként.

Dél-Afrika legnagyobb problémája messze a kereszténység. Számtalan embert láttam, akik még az után is, hogy a saját családjukat erőszakkal megtizedelték, nem képesek megbékélni a ténnyel, hogy dühöt éreznek a tettesek iránt, és hogy a düh jogos.  

Emberek, akiknek a családtagjait megölték, ilyeneket mondanak: 

»Nem értem, annyira sajnálom, de a Biblia azt mondja, hogy nem szabad gyűlölködni.« 

»A Biblia azt mondja, hogy ne ölj!«

»Mondj, amit akarsz, de egyesek közülük jók, és kövesd Istent, te nem ítélkezhetsz felettük.«

»Amíg követik Istent, rendben vannak, azok jelentik a problémát, akik nem követik Istent.«

»Legalább jobb helyen vannak most, nem kell bosszúszomjat érezni irántuk, Isten ki fogja válogatni őket.«

»Nemzetként vissza kell fordulnunk Istenhez, ez az egyetlen módszer, a dolgok javulni fognak.«

Most egy csomó afrikáner úgy érzi, hogy az országot Isten adta nekik, a Blood folyó menti csatát⁽⁴⁾ idézve az isteni beavatkozás forrásaként. A kereszténység elgyöngít minket, és tétlenségre kényszeríti az (afrikáner) embereket, mert ismét isteni beavatkozásra várnak. Hagyjuk, hogy minden véletlenszerűen megtörténjen, mert úgy érzik, hogy azért vagyunk büntetve, mert nem vagyunk eléggé keresztények, noha majdnem minden egyes fehér nyíltan keresztény. Furcsának számít, ha másoknál vendégségben nem imádkozol evés előtt és után.

Számtalan fiatal férfit láttam vérszomjassá válni, hogy aztán más keresztények ilyen szavakkal csillapítsák őket:

»Isten okkal tette a Föld királyát föléd, követned kell őt (az ANC nevű fekete nacionalista pártot), máskülönben nem engedelmeskedsz Isten akaratának.«

»Nem a mi dolgunk, hogy bosszút álljunk, Isten ítélkezni fog fölöttük, és az örök életület a pokolban fogják leélni.«

»Emlékezz, hogy Isten azt mondta, szeresd a szomszédodat, azokat, akik a gyilkosságokat elkövetik, a Sátán befolyásolja.«   

Ennek az égbekiáltóan szar kormánynak a több mint 20 kib…ott éve alatt farmgyilkosságokban fehéreket ölnek a legcsekélyebb okokért, és minden, amit a búrok tesznek, csak annyi, hogy »felkészülnek« arra, amikor a kormány majd hivatalosan is háborút hirdet ellenünk, de a válaszunk az erőszakra »imádkozz Dél-Afrikáért«, »imádkozz a farmergyilkosságok áldozataiért«, aztán amikor valaki megpróbál valóban tenni valamit, egy jó öreg keresztény ki fogja hívni a fekete rendőrséget a fehérekre, mert ők nem követik Isten akaratát. Szándékosan keverednek a fehérek a feketékkel ezekben az újkori egyházakban, mert minden keresztény egyforma.

Gyakran panaszkodnak itt a fehér liberálisokra, akik persze léteznek, de többnyire nem csinálnak semmit, csak panaszkodnak és erényt fitogtatnak. Kemény, fiatal, harcos korú férfiakat állandóan arról győzködnek, hogy harcolni ostobaság és csak az ima fog segíteni. Az egyházak és vezetőik bármi másnál jobban megölik a fehér dél-afrikaiakat ebben az országban azzal, hogy meggyőzik őket, a pacifizmus isteni és ez az egyetlen út. 

Ha valaha is látni akarjátok a kereszténység ártalmasságát, nézzetek Dél-Afrikára. Nem is beszélve a Cion Keresztény Egyházról (ZCC) és arról, hogy hogyan gyűjt milliókat Izraelnek, és hogy a fehérek és a feketék mennyire vakok a zsidókérdés tekintetében a kereszténység miatt.”

Ez a probléma egyáltalán nem új keletű. William Luther Pierce amerikai fehér fajvédő már a 70-es években megkongatta a vészharangot az egyházakban egyre inkább elhatalmasodó fehérellenességgel kapcsolatban.

„Nincs szembetűnőbb tünete a nyugati civilizáció szörnyű betegségének, mint a keresztény egyházak önpusztító magatartása az elmúlt években, és ez a magatartás sehol sem mutatkozik meg határozottabb módon, mint az egyházak Afrikával kapcsolatos hozzáállásában és tetteiben. Hat évvel ezelőtt (1973-ban) az Egyházak Világtanácsa (WCC), amely számos ország 267 különböző protestáns és ortodox felekezetét képviseli, létrehozta a Rasszizmus Elleni Küzdelem Alapot. Azóta minden évben pénzzel díjaznak különböző nem fehér csoportokat, amelyek »felszabadító« harcot folytatnak a »fehér rasszisták« ellen. (...) Ez a tevékenység nem korlátozódik a WCC-re. A római katolikus egyház, amely igyekszik nem kevésbé antirasszistának tűnni, mint protestáns versenytársai, szintén aktivista szerepet vállalt. (...) A WCC vezetői aligha hagytak kétséget afelől, hogy nincs valódi kifogásuk a terrorista tevékenység ellen – mindaddig, amíg a terroristák feketék, az áldozataik pedig fehérek. (...) A WCC tagegyházainak és katolikus társaiknak az elkötelezettsége messze túlmutat azon, hogy Afrikában a fekete gerillákat és a fehérek elleni terrorizmusukat finanszírozzák. A keresztény egyházak például a Dél-afrikai Köztársaságban élen járnak az ottani faji elkülönülés aláásására irányuló erőfeszítésekben. (...) Szinte úgy tűnik, hogy a keresztény egyházak általánosságban most egy mélyen gyökerező halálvágynak adnak hangot. Összességében elárulják azt a fajt, amely táplálta őket, és a torkukat idegen fajoknak mutogatják, amelyek nem értik a keresztény tanokat és nem is rokonszenveznek velük. (...) A három kálvinista szektából álló holland református egyházak, amelyek Dél-Afrika afrikaans nyelvű fehéreinek nagy részét képviselik, és amelyek korábban a faji öngyilkosság erőivel szembeni ellenállás bástyáinak számítottak, határozott tüneteit mutatják ugyanannak a betegségnek, amely más keresztény egyházakat is sújt. (...) Amilyen ütemben az egyházak most a lejtőn lefelé tartanak, meglepő lesz, ha a kereszténység túléli a második évezredet, mint jelentős erő a Nyugat életében. A mi legfőbb gondunknak annak kell lennie, hogy ne sikerüljön magával rántania a fajt is a mélybe.”⁽⁵⁾ 

Az apartheid rezsim vége (1990) óta a világ egyik legveszélyesebb mestersége fehér farmernek lenni Dél-Afrikában, ahol fekete szélsőségesek bestiális kegyetlenséggel gyilkolják őket. Megbízható adatok híján az áldozatok pontos száma valószínűleg sohasem fog kiderülni. 

Keresztek a 2018 és 2022 között feketék által meggyilkolt fehér farmerek emlékére

Az AFP francia hírügynökség állítólagos „tényellenőrzése” szerint 1990 óta 2297 fehér farmert öltek meg feketék Dél-Afrikában.⁽⁶⁾ Más források viszont úgy tudják, hogy 2002 és 2012 között, tehát egy évtized alatt legalább 3000 búr farmert „mészároltak le brutálisan”, és mivel az ilyen eseteket gyakran „betöréses lopásoknak” minősítik és figyelmen kívül hagyják, így a valódi számok minden bizonnyal sokkal magasabbak, mint amit a hivatalos szervek beismernek, miközben a fekete rendőrség gyakran részt vesz a gyilkosságokban, vagy legalábbis azok eltussolásban. „Valójában a legtöbb őszinte elemző elismeri, hogy a több ezer brutális gyilkosság és a több tízezer támadás egy szélesebb (fehérellenes) minta része.”⁽⁷⁾ 2023-ban 296 fehér farmot ért támadás,  amelyek során 49 fehér veszítette életét.⁽⁸⁾

A Dél-Afrikában zajló népességcsere az egész fehér világot fenyegető népességcsere előképe 

Egyesek azzal mentegetik a fehér farmok elleni támadásokat még dél-afrikai kormánykörök és külföldi támogatóik részéről is, hogy azok valójában csak orvosolni akarnak egy régi történelmi igazságtalanságot, amelynek eredményeként a megművelhető földterületek 78 százaléka a népesség 7 százalékát alkotó fehérek kezébe került, mert az őseik kiszorították azokról a feketéket. 

Julius Malema, a Gazdasági Szabadságharcosok (EFF) nevű kommunista-fehérgyűlölő párt vezére így hergeli közönségét a búrok megölésére (kill the boer):

Ez a gyakran emlegetett fenti statisztika azonban nem stimmel. 2010-es adatok szerint ugyanis a megművelhető földterület legalább fele már akkoriban is a feketék kezében volt, a maradék földterületet pedig élelmiszertermelő fehérek birtokolták, akiknek a száma nagyon gyorsan csökkent, és akiknek a tevékenysége ugyanakkor stratégiai fontosságú a népesség élelmiszerrel való ellátásában.⁽⁹⁾

Jelenleg is fehér farmerek termelik meg a kukorica 95,3 százalékát, a búza 98,7 százalékát, a pamut 97,6 százalékát, a citrom- és narancsfélék 97,2 százalékát, a burgonya 99 százalékát, a paradicsom 91,4 százalékát, a szójabab 96,9 százalékát, a baromfi 95,8 százalékát, a lábasjószág 66 százalékát, a gyapjú 89 százalékát.⁽¹⁰⁾

A nyíltan a dél-afrikai fehérek kiirtására uszító Malema elárulja, hogy néhány legfontosabb anyagi támogatójuk zsidó, és szeretik őket.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyre több fehér akar emigrálni, akik közül az utóbbi három évtizedben már majdnem 650 ezer hagyta el végleg szülőföldjét. Legutóbb Donald Trump is befogadott 59 afrikánert az Egyesült Államokba, menekültstátuszt adva nekik az őket sújtó népirtás és földkisajátítás miatt, a gesztusa azonban enyhén szólva nem aratott osztatlan elismerést.

Dél-Afrika főrabbija kikérte magának, hogy a helyi feketék elől menekülő afrikánereket menekülteknek tekintsék. Zsidó logika szerint a fehér országokba mindenkit be kell fogadni menekültként – kivéve fehéreket. 

De az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legtekintélyesebb keresztény vallásfelekezete, az episzkopális (amerikai anglikán) egyház is elutasítja az afrikáner menekültek istápolását, az egyházvezető szerint Jézus nevében.

„Tekintettel egyházunknak a faji igazságosság és megbékélés melletti szilárd elkötelezettségére, valamint a Dél-Afrikai Anglikán Egyházzal való történelmi kapcsolatainkra, nem tudunk (Dél-Afrikából való fehér afrikánerek letelepítésében) közreműködni. Ennek megfelelően úgy döntöttünk, hogy a szövetségi költségvetési év végéig lezárjuk az amerikai kormánnyal kötött menekült-telepítési, -támogatási megállapodásainkat. Keresztényként nem a politikai szeszélyeknek kell vezérelniük minket, hanem annak biztos tudatának, hogy Isten országa a peremre szorultak küzdelmeiben nyilatkozik meg számunkra. Jézus azt mondja nekünk, hogy gondoskodjunk a szegényekről és a kiszolgáltatottakról, ahogyan mi gondoskodnánk róla, és ezt a parancsot követnünk kell. Jelenleg ez azt jelenti, hogy befejezzük a szövetségi kormány menekült-telepítési programjában való részvételünket, és erőforrásainkat a migránsok más módon történő szolgálatába fektetjük.”⁽¹¹⁾

Felvetődik a kérdés, hogy esetleg nem lehetne azzal kezdeni a Barcsa-Turner Gábor, Thierry Baudet, a fent idézett búr fiatal és nyilván sokan mások által is áhított harcos kereszténység feltámasztását, hogy Krisztus korbácsával kiüldözik az egyházakból a jelenlegi birkakereszténység fenntartásában érdekelt farizeusokat?

Így talán a fehéreket is vissza lehetne csalogatni a kereszténység kebelébe, ahonnan az utóbbi évtizedekben tömegesen és pánikszerűen menekültek el, valószínűleg éppen azért, mert észrevették, hogy egyházvezetőik harciasságot csak a migránsok érdekében tanúsítanak, értük viszont szinte sohasem. 

GI

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Lábjegyzet:

1) Harcos kereszténység vs. birkakereszténység, magyarjelen.hu, 2025.04.20.

2) Miért érdemes elolvasni Thierry Baudet könyvét?, magyarjelen.hu, 2023.09.01.

3) Dutch MP Baudet distances from Christianity, cne.news, 2022.10.19.

4) A Ncome-folyó mentén 1838. december 16-án lezajlott csatában 464 búr „úttörő” (voortrekker) Andries Pretorius vezetésével tönkrevert egy 30 ezer fős zulu sereget, megölve legalább 3000 zulut, köztük két herceget, miközben három búr, köztük Pretorius, könnyebben megsérült. Ez a csata az afrikáner-nacionalizmus alapító mítosza, amely szerint a csata végeredménye Isten beavatkozását bizonyítja és így a búrok független népként való létezésének isteni jogát tanúsítja.

5) Church bent on suicide, renegadetribune.com, 2016.01.11.

6) False data distort complex picture of South African farm murders, afp.com, 2025.03.10.

7) South Africa Facing White Genocide, Total Communist Take over, thenewamerican.com, 2012.08.04.

8) Farm attacks and murders in South Africa, 2023, afriforum.co.za, 2024. május, PDF

9) How much of SA's land is really in black hands?, politicsweb.co.za, 2012.02.27.

10) End Wokeness, X, 2025.05.12.

11) Letter from Presiding Bishop Sean Rowe on Episcopal Migration Ministries, episcopalchurch.org, 2025.05.12.