18.3 C
Budapest
2022. május 21., szombat
Magyar Jelen
Hírek

“Úgy gondolom, sikerült egy olyan összefogást megvalósítani, amely mellé pártpolitikától függetlenül bárki odaállhat”

Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke állítja, a makói Continental gyárban a teljes vezetőség cseréjére volna szükség, hiszen már évek óta húzódnak a súlyos problémák, ennek okairól, a különféle szakszervezetek és politikai oldalak hozzáállásáról is beszélgettünk vele. 

(Rádió7)

– Sokat lehetett hallani a médiában a makói Continental gyárról, sajnos nem éppen pozitív összefüggésben. Összefoglalva, mi történt?

Kicsit visszanyúlok, most már lassan 2008-ig. Már akkor becsapták a munkavállalókat, pedig ők bevállaltak egy számukra kedvezőtlen megállapodást, amiért cserébe azt ígérték nekik, hogy nem lesznek leépítések. A munkáltató ezt végül mégis azzal honorálta, hogy kirúgott több száz dolgozót, majd kölcsönzősként visszavette őket. Aztán azért hosszú időn keresztül ennyire durva konfliktus helyzet nem volt. 2018-ban, mikor elfogadták az úgynevezett rabszolgatörvényt, akkor élesedett ki újra a helyzet. 2020-ban, mikor a munkáltató élve a törvényi lehetőséggel, egyoldalú kiterjesztette a munkaidőkeretet két évre. Ekkor alakult ki újabb feszültség, melyet a munkáltató úgy kezelt, hogy miután a Makói Gumiipari szakszervezet nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy kitolják 2021. december 31-ig a munkaidőkeretet, akkor felrúgta egyoldalúan a kollektív szerződést. Ebben mi az ésszerűséget nem láttuk, más cég nem is élt ezzel a lehetőséggel.

– Mi történt ezután?

Miután felrúgta a kollektív szerződést, egy erős nyomást is helyezett ránk. Elkezdték az új szerződés kidolgozását, de gyakorlatilag érdemi elmozdulás nélkül. Tehát kizárólag arra helyezte a hangsúlyt, hogy a munkavállalóktól elvonjon olyan juttatásokat, amiket ők 10-20 év alatt értek el. Többek között plusz végkielégítés és plusz felmondási idő járt a régi dolgozóknak. Ezeket el akarta venni, valamint a 13.havi bért, cafetériát és egyéb juttatásokat kurtítani akartak. Nyilván ezt a Makói Gumiipari szakszervezet nem hagyhatta, ezért alakult ki az újabb konfliktus helyzet, aminek a vége az lett, hogy kollektív szerződést nem tudtunk kötni 2020 év végéig. Majd 2021-ben meg is történt az a sztrájk, amiről hallani lehetett sokat és aminek végén a munkáltató kénytelen volt kapitulálni, ugyanis millió számra fűtetlen cső volt a raktárakban, mert a kazánok nem mentek, az egész gyár megállt. Majd a koronavírusra hivatkozva visszaadták a régi kollektív szerződést.

– Eddig úgy is tűnhetne, hogy sikeresen lezárultak a vitás kérdések, valóban így lett?

Sajnos nem. 2021 nyár folyamán a munkáltató elkezdte kirúgni azokat a munkavállalókat, akik aktívan részt vettek a sztrájkban.

– Nyíltan meg is mondták, hogy ez az oka?

Ők nyilván azt mondták, hogy ennek semmi köze hozzá, hanem ők az úgynevezett gyenge láncszemeket rúgták ki. Tehát még meg is alázták ezeket a kollégákat. Például aki 18 évig ott dolgozott a kazánon, betanítottak vele egy ukránt, arra még azt mondták, hogy ő a leggyengébb láncszem, és azért kell kirúgni. Tehát nagyon hülyének kell lenni ahhoz, hogy ebbe az ember ne lássa bele a szándékosságot és aljasságot. A munkavállalók mérhető paraméterek alapján (mennyiség és minőség) kapnak havonta prémiumot, ebből egyértelműen megállapítható ki milyen munkát végez, így ha valaki rossz és gyenge láncszem, akkor miért alkalmazták 18 évig, miért vele taníttatom be az újat? Teljesen átlátszó.

– Hogyan reagáltak ezek a munkavállalók?

Iszonyú felháborodás követte az egészet. Áttört egy határt az elégedetlenség, mert ezek után már volt olyan, aki az arcával, nevével vállalta ezt, úgy, hogy már kikerültek. Akik még munkaviszonyban állnak, azoknak nehezebb a helyzetük ilyen téren, mert a munkaszerződésükben is vannak kikötések és ezen felül a munkáltató külön utasítást is adott ki, hogy nem nyilatkozhatnak. Ezzel elébe mentek már a későbbi botrányos csendrendeletnek. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a munkáltatónak van egy ránk erőszakolt egyéni munkaszerződés módosítása, és itt álljunk meg egy pillanatra. Ez szó szerint ránk erőszakolt és kizsarolt, ugyanis „egységesítették” a munkaszerződéseket úgy, hogy minden korábbi érvényét veszítette. Aki nem írta alá, az nem kapott béremelést tavaly és ha idén sem írta volna alá, akkor idén sem kapna.

– Mindenki aláírta?

Van három makói szakszervezeti tisztségviselő, akik ezt nem írták alá, nem is kapták meg a 2021-es béremelést.

– Szakszervezeti tisztségviselőktől is azt várták el tehát, hogy hallgassanak a problémákról?

Tulajdonképpen igen. Bár van egy képviselő, aki a törvény erejétől fogva nyilatkozhat, de csak egy. Mivel ezek az egyéni szerződésmódosítások arról szóltak, hogy az összes telephely valamennyi dolgozójának szerződését egységesíteni kell, így ha például Makón valakinek volt valami plusz juttatása, mert az évek alatt korábbi vezetőivel így állapodott meg, akkor ezt most fűnyíró elven mindent legyalultak, elvették, és annyit fűztek hozzá, ezekre majd később visszatérünk.

Ez azért is elképesztően gusztustalan, mert ez egy erőszakos módosítás, ami jól jellemzi a makói vezetés mentalitását. Ráadásul a szerződés szerint az, hogy nem nyilatkozhatnak, még a cégtől való távozás után is él…

– A cégtől való távozás után ez meddig él?

Öt évre.

– Ez igencsak nonszensz.

Hát persze, hogy az.

(Mérce)

– A sajtóban sok hír megjelent, ezek gyakoroltak bármilyen hatást a vezetésre?

Igen, azért némileg hatott, átdolgozták a szerződést, már nem nyíltan, csak titokban tiltják ki a szakszervezet képviselőjét. Attól is függ, milyen műszakvezető van lent, de nagyon odafigyelnek rá, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nehogy véletlen tudjon az emberekkel beszélni. Nyilvánvalón sok magyarázkodást hallottunk a részükről, hogy ez csak szerencsétlenül volt megfogalmazva, így tovább, de nem változott a hozzáállásuk.

– A sajtóban megjelenő cikkek mellett azért voltak politikai akciók is, gondoljunk például a Mi Hazánk megszólalásaira, akcióira, ezeket hogy fogadták a dolgozók?

Őszintén szólva sokkal rosszabbra számítottam. A saját oldalunkon azt látni, hogy a szakszervezeteket baloldali elkötelezettségűnek gondolják, azonban mi a baloldaltól nagyon kevés segítséget kaptunk. Ami a nagyobb gond, hogy a VDSZ-től, az országos szakszervezetünktől (aminek Makó nagyságrendileg 100 millió tagdíjat fizetett a több, mint 20 év alatt) sem kaptunk segítséget. Sőt, nemhogy támogatást nem kaptunk, hanem Székely Tamás elnök a munkáltató oldalára állt, elhatárolódtak a korábbi makói, félpályás útlezárástól is csupán azért, mert a Mi Hazánk segített ebben a dologban. Ami számomra egészen szürreális, mert a munkavállalók között nincsen Mi Hazánk, nincsen MSZP, nincsen DK, Fidesz, hanem munkavállaló van. A munkavállalónak ha baja van, akkor teljesen mindegy, hogy ki segít nekünk, minden szakszervezeti vezetőnek kutyakötelessége odaállni mellé. Ezt a munkavállalóknál is éreztük, hogy többségében senki nem panaszkodott emiatt. Ugyan volt pár kilépőnk, de több volt a sikeres akció miatti belépőnk. Úgy gondolom, sikerült egy olyan összefogást megvalósítani, amely mellé pártpolitikától függetlenül bárki odaállhat. A szakszervezeteknek, pláne a tagdíjból fizetett vezetőknek pedig ismétlem, kötelessége bárki mellé odaállni, mert nem nézzük, hogy ki milyen politikai beállítottságú, ha harcolni kell a munkavállalókért.

Az viszont megállapítható, hogy a jobboldal lényegesen több eredményt ért el, mert azt ki kell jelenteni, dokumentumokkal alátámasztva, hogy az összes magyar Continental gyárban kijelentették, hogy nem fognak élni a 400 órás túlóra lehetőséggel, az egyértelműen annak a tüntetésnek köszönhető, amit a Mi Hazánk segítségével megcsináltunk a magyarországi gyárak előtt.

Illetve annak, hogy én a Continental európai üzemi tanácsának az elnökségi tagja vagyok, és abban az időszakban az elnökségi üléseken veszekedtem a felső vezetéssel, mutogattam nekik azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik komoly munkahelyi balesetet szenvedtek. Egyikük teste 20%-ban megégett, a másikra rágurult egy másfél tonnás tekercs, ők 200 órás túlórán már túl voltak, és olyan fáradtak voltak, hogy úgy járkáltak be, mint a zombik.

– Ez igencsak elképesztő….

Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a fogadtatás a munkavállalók részéről sokkal érettebb volt, mint a Vegyész szakszervezettől és sajnos nagyon sok baloldali úgynevezett elvbarátunktól is. Kaptam olyan visszautasítást a baloldaltól, hogy azért nem, mert a Mi Hazánkhoz fordultatok. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy nem mi fordultunk a Mi Hazánkhoz, hanem ők ajánlották fel Dorogi Györgyön keresztül a segítségét, és mi éltünk ezzel. Ő harminc éve barátom, függetlenül attól, hogy ő radikális jobboldali én meg radikális baloldali. Ezekkel azért jó tisztában lenni, hogy nem arról van szó, hogy a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség vagy annak vezetője bármelyik oldal mellett is letenné a voksát, hanem, hogy van egy közös érdek, hogy voltak olyanok, akik ebben meglátták, hogy ez a kérdés a munkavállalókról szól. Ez legyen akár Dr. Lázár János, vagy Dorogi György vagy Lantos János, vagy akár Komjáthi Imre akár Jámbor András, akik ebben politikai szereplőként jelen vannak. Pártpolitikától függetlenül.

Azt is elismeréssel kell megállapítsam, hogy a félpályás útlezáráskor a Mi Hazánk zászlón kívül nem voltak politikai jelszavak, kizárólag csak az volt, hogy azokat a követeléseket, amiket mi megfogalmaztunk, ők elmondták, és ez így volt akkor is, mikor tavaly ősszel akciót szervezett a Mi Hazánk a gyár előtt.

Ez az, ami fontos dolog, hogy el tudtunk arra a szintre jutni, hogy egy ilyen fontos kérdésben oldaltól függetlenül próbáltunk megszólítani politikusokat is, és a sajtót is, mert csak így tudunk elérni változást.

– Mit gondol, mit hoz a jövő?

Talán ez az év nem lesz annyira durva, mint a tavalyi. A fent említett három kolléga bérfejlesztése még kérdéses, ha aláírnak, akkor az ideit megkapják, de a tavalyit nem, ebből valószínűleg bírósági ügy is lesz. Továbbra is eltökélt célkitűzésünk, hogy mindenkivel megértessük, hogy a munkáltató hozzáállása nem változott, határozott álláspontunk, a makói ügyvezetés nem alkalmas arra, hogy itt normális kereteket biztosítsanak. Ismerve a piaci körülményeket, ismerve, hogy milyen nehézségekkel szenvedünk világszinten, a dízelbotránytól kezdve, a belső égésű motorok háttérbe szorulása, és így tovább, ezek mellé nem hiányzik az, hogy olyan vezetők uralkodjanak egy telephely élén, akikkel képtelenség együttműködni, akik kicsinyes bosszúból kirúgják a régi dolgozókat és olyan megoldásokat keresnek, amivel elégedetlenséget csinálnak. Szeretnénk társadalmi nyomás alá helyezni a cégcsoportot, hogy váltsák le ezeket az embereket, ugyanis más telephelyeken, ahol szintén hasonló nehézségek akadtak, de voltak vezetői személycserék és onnantól kezdve lehetett közösen egymást segítve együtt dolgozni. Nekünk ugyanaz a célunk, mint nekik: termeljünk, minél többet termeljünk és minél jobb minőségben.

Ezt csak megelégedett és megbecsült dolgozókkal lehet elérni, és olyan vezetőkkel, akik hitelesek és képesek ellátni a munkavállalókat mindazokkal, amelyek nekik jogosan járnak és persze képesek leginkább arra, hogy emberileg is megbecsüljék azokat, akik kitermelik az ő bérüket is. A jövő év erről fog szólni.

(Kiemelt kép: Reddit)

További híreink

Gyerekpornót kerestek, évek óta eltűnt fiút találtak

Szabó Norbert

Vérfagyasztó részletek a tatabányai családirtásról

Kiss Albert

Mi Hazánk- “A kormány adott is ajándékot a településvezetők számára, meg nem is!”

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen