A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról vitatkoztak az országgyűlési képviselők, akik vérmérséklet és frakcióhoz való tartozás alapján külön-külön elmondták észrevételeiket, javaslataikat a tervezetről.
Általában ezek a viták nem szoktak bekerülni a főbb híradásokba, és valljuk meg őszintén, hogy nem is ezek alkotják a parlamenti politizálás legérdekesebb részét, ugyanakkor egy-egy kiragadott felszólalásrész kitűnő kordokumentumot tud nyújtani a NER gazdasági elképzeléseiről, valamint arról, hogy milyen technikákkal (trükkök százaival) tartják meg egy bizonyos körön belül a közpénzeket.
Pályázatok, közbeszerzések és EU-s források a fókuszban
A Mi Hazánk Mozgalom a közbeszerzések terén elsősorban a gyakorlati megvalósításban és a kiskapuk kihasználásában látja a problémát. A túlárazások, a nyilvánosság kizárásával lefolytatott és az egyajánlattevős eljárások magas aránya ugyanis mind-mind a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának elvét sértik.
A közbeszerzések tisztaságára a legnagyobb veszélyt a korrupció és a kartellezés jelentik.
A korrupció az ajánlatkérők és ajánlattevők, a kartell pedig az ajánlattevők közti összehangolt magatartást jelenti, a közös bennük, hogy a résztvevők számára többlet profitot eredményeznek – hangzott el aggályként a vitában Szabadi Istvántól.
80 milliós paraszolvencia?
De az általános megállapítások mellett a szemléltetésnél egy kirívó esetre irányult a figyelem, nevezetesen egy bizonyos AQUAPLUSZ Kft-re.
A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságként működik, a 2021-es árbevétele pedig a 3,5 milliárd forintot is meghaladta. Fő tevékenységként a folyadék szállítására szolgáló közmű van feltüntetve.
„Az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. 1989. szeptember 15-én alakult. Tevékenységünk a hideg- és termálvizek feltárását és igen sokrétű hasznosítását öleli fel. Az adott szakterületen minden munkavállalónk több éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A kiemelt munkahelyi vezetőink nagy tapasztalattal bírnak a projektek megvalósítása terén” – írja magáról a Szeged közelében székelő cég.
Beszédes adat továbbá, hogy az AQUAPLUSZ 50 darab közbeszerzési pályázatot nyert meg, de emellett még van 12 EU-s pályázaton elnyert projekt megvalósítása is.
Világos, hogy erre ma Magyarországon jó kormányzati kapcsolatok nélkül egyetlen vállalatnak sincs esélye, szakértelem ide, vagy oda.
AQUAPLUSZ és a kartell
A szóban forgó törvénytervezethez itt érdemes visszacsatolni, ugyanis abba nem szerepel olyan kitétel, hogy a kartellezésen ért cégek többet ne indulhassanak a közbeszerzési eljárásokon.
Kartell= A kartell konkurens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a részt vevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. Jellemzően az árak meghatározásán, a piac felosztásán (ki melyik vevőt szolgálja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes cégek által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a versenyt. A kartelleket ma a versenyjog a legtöbb országban tiltja, ezért jellemzően titkosan működnek. A versenyjogi tilalom bevezetése előtt trösztök, kartellek számos országban, ágazatban léteztek, és ma is nyíltan működik például a számos olajexportáló országot tömörítő OPEC kőolajkartell.
„Nem értünk egyet viszont azzal a jelenséggel, hogy a kartellezésért megbírságolt cégek néhány látszatintézkedés végrehajtása után mentesülnek a kizárás alól és továbbra is indulhatnak közbeszerzéseken.
De miről is van szó? Uniós mintára korábban bevezetésre került az öntisztázás intézménye, melynek értelmében a kartellezésért megbírságolt cégek kérelmet nyújthatnak be a Közbeszerzési Hatósághoz, hogy tisztázzák magukat a jogsértés alól. Ha sikerrel igazolták megbízhatóságukat a Hatóság erről igazolást állít ki, és nem zárhatók ki a közbeszerzési eljárásokból. A legnagyobb ellentmondás az, hogy a jogintézményt a piaci verseny biztosítása érdekében vezették be, tehát ott tartunk, hogy a verseny tisztaságát megsértő cégekkel akarják biztosítania piaci versenyt” – szögezte le a vitában Szabadi István.
Említett cégünket tehát kartellezésen kapták Komló Város Önkormányzata által napelemes felújítása tárgyában kiírt pályázat miatt még 2016-ban. A GVH meg is bírságolta őket, de ami ezt követően történt az talán még magánál a kartellezésnél is komolyabb, súlyosabb kérdéseket vet föl.
Majdnem tízszer többet fizettek
A versenyhivatal bírságolási szisztémája nem egységes, tehát itt nem egy parkolási bírságról van szó, hanem cégekre szabott formában kalkulálják ki, hogy kinek mennyi bírságot kell befizetnie az éppen aktuális szabálytalanság után, tehát papíron nem nagyon létezhet két egyforma összegű bírság. A számítási módot alább csak azért adjuk közre, hogy visszaellenőrizhető legyen a GVH hibája.
A kartell bírság számítási módja:
- Meg kell határozni az alapösszeget, ami a releváns forgalom 10 százaléka.
- A releváns forgalom a nyertes ajánlat értékének a háromszorosa: 63,7 millió Ft*3= 191,2 millió Ft.
- Itt rontotta el a GVH, hogy nem vette ennek az összegnek a 10 százalékát, nem osztotta el a 191,2 millió Ft-ot 10-zel.
- Ezt követi a szubjektív értékelés, ami a táblázatban felsorolt szempontok alapján megy végbe (verseny veszélyeztetése, piaci hatás, felróhatóság, szerepe a jogsértésben, együttműködés).
- A szubjektív értékelés során az AQAPLUS Kft. 45 pontot kapott, így az alapösszeg 45 százalékát kellett kiszámolni.
- A GVH a 191,2 millió Ft 45 százalékát vette, így jött ki a 76,4 millió Ft.
- Ha a 19,1 millió Ft 45 százalékát veszi akkor jön ki a 8,6 millió Ft helyesen.
A GVH a bírság megállapításakor számítási hibát vétett azzal, hogy a nyertes pályázat értékének háromszorosában meghatározott releváns forgalom 10 százaléka helyett, annak 100 százalékával számolt. Ezzel az AQAPLUS Kft. számára
8,6 millió Ft helyett tévesen 76,4 millió Ft bírságot állapított meg, amit a cég zokszó nélkül kifizetett.
Ne szólj szám, nem fáj fejem
A történet legmeglepőbb eleme, hogy a cég kifizette a jogtalanul kiszabott összeget, de az sem mindennapi, hogy egy kormánynál jól fekvő céget nem kevesebbre, hanem többre bírságolnak. A józan paraszti logika nem ezt diktálná, de tovább gondolva a szálakat bizony ennek is meg van, meg lehet a magyarázata.
Azt nehéz elképzelni, hogy a GVH véletlenül rontotta el a számítást, mint ahogyan az megint életszerűtlen, hogy egy évi 3,5 milliárd forgalmú cég pénzügyi osztályán nem vesznek észre egy ekkora eltérést. Bár bizonyítani egyelőre nem lehet, de nagyon úgy tűnik:
az AQUAPLUSZ-nak megérte a plusz 67,8 millió Ft kifizetése cserébe azért, hogy közbeszerzéseken indulni és nyerni tudjanak.
Könnyen ment, könnyen jött
Felvetődhet még, hogy a többlet esetleg készpénzben visszaszivárgott valahogyan a céghez, noha erre a megoldásra nem feltétlen van szükség, tudniillik igen gyorsan visszajött bevételként nekik ez a nem várt(?) eltúlzott bírság. A kiskunhalasi Csipke Gyógyfürdő fejlesztése során – közbeszerzési eljárás nyerteseként – az AQUAPLUS Kft. végezte Kiskunhalas Város Önkormányzata számára a 3. számú termálkút fúrására és kútkiképzését, amiért azonnal nettó 79,9 millió Ft millió Ft összegű megbízásban részesült.
/FOLYTATJUK/
fotó:aquaplusz.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
