A Tisza gyenge logikája: ezért sem lehet a Mi Hazánk a Fidesz szatellitpártja

A magyar közéletben kevés olyan visszatérő állítás van, mint az, hogy „a Mi Hazánk Mozgalom valójában a Fidesz szatellitpártja”. A vád gyakran hangzik el ellenzéki oldalról, különösen a Tisza Párt támogatóinak körében. De érdemes egy pillanatra megállni, és feltenni a legegyszerűbb, mégis észszerű kérdést: valóban megáll ez az állítás a saját logikájának lábán? Mert ha nem, akkor nem igazságról, hanem politikai narratíváról beszélünk.

A Szőlő utcai botrányt is a Mi Hazánkhoz köthető Füssy Angéla robbantotta ki a Fidesz kárára

A kormány számára kifejezetten kellemetlen botrányt, a Szőlő utcai javítóintézet ügyét – amelyet később más ellenzéki szereplők is előszeretettel használtak politikai fegyverként – egy, a Mi Hazánkhoz köthető oknyomozó újságíró, Füssy Angéla tárta fel, aki egyben a Magyar Jelen munkatársa is.

Kedves tiszások! Ha a Mi Hazánk valóban a Fidesz „szatellitpártja”, akkor miért hozna nyilvánosságra olyan ügyet, amely a kormány számára ártalmas? Miért adna muníciót más ellenzéki szereplőknek?

A vád implicit állítása ebben az esetben az, hogy a kormány saját maga ellen generál botrányokat, és ehhez egy „álellenzéki” pártot használ – ez már egy egészen vad fantasynak is elmenne, teljes logikai ellentmondás.

Parlamenti szavazások: együtt vagy szemben?

A „szatellit”-narratíva másik gyenge pontja a parlamenti együttszavazásokkal kapcsolatban merül fel. A valóság ugyanis az, hogy a Mi Hazánk több alkalommal nem a Fidesszel együtt, hanem azzal szemben szavazott különböző kérdésekben. Ha egy párt következetesen egy másik politikai erő kiszolgálója lenne, akkor ennek az ellenkezőjét várnánk.

A politika persze nem fekete-fehér, és előfordulhatnak egybeeső szavazatok. De az, hogy többször van érdemi eltérés, mint teljes együttmozgás, kifejezetten nem erősíti a „szatellit”- elméletet.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke egy 2024. áprilisi videójában rámutatott, hogy pártja a parlamenti ciklusa alatti 1397 szavazásból a Fidesszel mindössze 21 százalékban, míg a balliberális oldallal 58 százalékban szavazott együtt. Utóbbi persze nem azt jelenti, hogy a párt ideológiailag egyetértene a liberálglobalistákkal, hanem inkább olyan szavazásokról van szó, amelyek a Fidesz korrupciós törekvéseit, trükközéseit támogatták volna. 

 

Mindez tovább erősíti a pártvezető azon állítását, miszerint a Mi Hazánk a tevékenysége során más parlamenti pártokkal ügyek mentén tud együttműködni.

Na de ha minden észszerű magyarázat az ellenkezőjét állítja, akkor miért ilyen erős mégis ez a vád? A válasz egyszerű

A politikában gyakran nem az számít, mi igaz, hanem az, mi hasznos. Egy új politikai erő – ez esetben a Tisza Párt – számára előnyös lehet minden riválist „lejáratni”. Egy meglévő ellenzéki tábor számára kényelmes leegyszerűsíteni a politikai térképet, egyes szereplőknek pedig kifejezetten érdekük lehet, hogy a választók ne differenciáljanak. Így születnek meg azok a mondatok, amelyek jól hangzanak, lehet sulykolni, könnyen terjednek, ráadásul ritkán kerülnek logikai vizsgálat alá.

Érdekes jelenség az is, hogy a kormányoldal felől gyakran nem érkezik markáns reakció ezekre a vádakra, ami nyilván a Fidesz részéről egyszerű taktikai hallgatás. Hiszen, lássuk be, hogy a kormánypártnak is előnyös ez a vád a tiszás baloldaltól – valaki szerint (hibásan) persze a Tisza is jobboldali.

Attól, hogy a Tisza szajkózza, a Fidesz pedig nem reagál rá, még nem válik automatikusan igazsággá

A választások előtt és a választópolgárok számára nem annak kellene számítania, hogy ki mit állít és hangoztat újra meg újra – ezzel erősítve akár a hazugságot is –, hanem sokkal inkább annak, hogy mi állja ki a logika próbáját.

Minden magyar embernek érdemes elgondolkodnia ezeken a kérdéseken függetlenül attól, hogy jelenleg mi hazánkos, tiszás vagy fideszes. Mindenki tévedhet, de még van idő kibújni a tiszás vagy a fideszes buborékból, és észrevenni, hogy van egy harmadik út is: ezáltal április 12-én, a választások napján a megfelelő helyre kerülhet a két darab X. Ha egy politikai narratíva csak addig működik, amíg nem kezdjük el kérdésekkel bombázni, akkor érdemes elgondolkodni, hogy valóban koherens-e ez a kép, vagy inkább egy egyszerű, félrevezető magyarázat.

Ha pedig egy politikai szereplőről derül ki, hogy egy adott kérdésben nem mond igazat – Magyar Péter pedig bizonyíthatóan sajnos nem csak egy adott kérdésben hazudott már – akkor joggal merül fel a kérdés: vajon mi mindenben lehet még tévedés vagy torzítás a történetben?

Kapcsolódó: