„Az élet minősége a tányéron dől el” – Sebestyén Szilvia radikális válasza a modern betegségekre

Egyre többen érzik azt, hogy a betegségükre kapott tüneti kezelések nem hoznak valódi megoldást, és saját kezükbe kell venniük az egészségüket. De vajon tényleg az étrendünk áll a krónikus panaszok többségének hátterében? És lehet-e valódi, tartós gyógyulást elérni pusztán az életmódváltással? Sebestyén Szilvia szerint igen – sőt, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: ott van a mindennapi döntéseinkben, a konyhánkban, és abban, hogy mit teszünk nap mint nap a tányérunkra. Temesvári Márta interjúja.

– A Hazai Vásár programsorozaton ismét kerekasztal-beszélgetésen vettél részt most hétvégén is. Tapasztalataid szerint mennyire nyitott ma a hazai közönség az egészségtudatos táplálkozásra? Van változás az elmúlt évekhez képest?

– Óriási változást tapasztalok. Ennek oka az, hogy a tüneti kezeléses orvoslás már nem tud segíteni a végleges felépülésben és a szervezet tűrőképességének van egy határa. Egyre erősebb panaszok jelentkeznek, melyek már elviselhetetlenek a mindennapokban. Így kénytelenek vagyunk saját magunkért is tenni. Igazából akkor teszünk magunkért, amikor már kényszerhelyzetben vagyunk.

A betegségeink, a mozgásszervi betegségek, minden más panaszok döntő többsége étrend-, életmóderedetű. Nem azért van reflux, gyomorfekély, 2-es típusú cukorbetegség, inzulinrezisztencia, vérző aranyér, vastagbélgyulladás, fejfájás, krónikus reggeli fáradtság, figyelemzavar, érzelmi ingadozások – és még sorolhatnám –, mert valaki szemmel vert, hanem azért, mert ipari hulladékot eszünk.

Ehhez hozzájön az is, hogy nem jellemző a mozgás a mindennapokban – egy monitor előtt ülünk napi 8–10 órán át és nem erre van teremtve az emberi szervezet, ez teljesen természetellenes –, vagy szélsőségesen megterhelő teljesítményt akarunk nyújtani edzéseken, és különféle vegyi anyagokkal mérgezzük szervezetünket. Étrendi és életmóderedetű betegségekre pedig hosszú távon az étrend és az életmód megváltoztatása jelenti a megoldást.

Mindezekből következik, hogy a gyermekek is egyre gyakrabban betegen születnek egy beteg generációtól.

– Hogyan fogalmaznád meg röviden a makrobiotika lényegét? Miben nyújt segítséget?

A makrobiotika Hippokratész görög orvos tudománya. Az összetételben a makro jelentése hosszú, a biosz pedig élet, vagyis ez a hosszú minőségi élet tudománya és művészete. Ez az igazi longevity.

– Hogyan működik a makrobiotika? Hogyan tudunk visszafiatalodni és panaszainkból végleg felépülni?

– Amit eszünk, abból van a vérünk. A vérünk állítja elő a sejtjeinket, melyekből a szöveteink és szerveink állnak. A sejtek folyamatosan elhalnak és új sejtek keletkeznek abból az ételből, amit elfogyasztunk. Ilyen egyszerű a folyamat és ez az alapja mindennek.

Ha egy nap háromszor étkezünk, akkor egy évben 1095-ször döntünk arról, hogy milyen állapotban leszünk, milyen lesz az életünk minősége. Betegen a mindennapok kihívásainak megfelelni igencsak nehezített pálya. Hogyan tudjuk megvalósítani az álmainkat, és szabadok lenni betegen?

Gondoljunk csak bele, hogy egy beteg családtag, gyermek, főkereső vagy nagyszülő mennyire kimeríti a családot anyagilag és érzelmileg egyaránt!

– Ha jól tudom, egy súlyos betegség indított el ezen az úton. Mi volt az a pont, amikor rájöttél, hogy a hagyományos orvoslás nem ad számodra végleges megoldást? Mit csináltál akkor?

– Kilencéves koromtól folyamatosan urológiai és emésztőrendszeri panaszaim voltak. Gyötört a reflux, a vastagbélgyulladás, a szorulás, a puffadás, a migrénes fejfájás. Ezekhez jöttek hozzá az elviselhetetlen fájdalommal járó havi mensturációk és a krónikus arcüreggyulladás, amit havonta tisztítottak éveken át. Harminc évig folyamatosan vágytam arra, hogy milyen lehet egy fájdalommentes igazi élet. A családorvosok és a kórházak rendszeres látogatója voltam, ahol a legnagyobb lelkiismeretességgel segítettek a fájdalmaimon, amit hálásan köszönök nekik. Viszont sajnos arra nem kaptam tőlük választ, hogy mi az oka a halmozottan jelentkező krónikus betegségeimnek. Most már tudom, hogy mit ne tegyek, és mit tegyek lemondás nélkül, ami visszaadta az életemet és a szabadságomat.

– Volt olyan pillanat a gyógyulásod során, amikor majdnem feladtad?

– A felépülésem hetek alatt végbement – folyamatos változással. Maga volt a csoda. Tanulmányaimat Amszterdamban végeztem táplálkozástudomány szakon, így a menüsoromat is azok a gyógyító és egészségmegőrző ételek alkották, amelyekről az egyetemen tanultunk. Ezek igazi természetes ételek százával levesek, főfogások és egészséges desszertek. Tudnunk kell, hogy egy hónap alatt cserélődik le a vérünk, melyek tovább cserélik le a sejtjeinket egészségesekre. Az a másfél hónapos vizsgaidőszak ezen a hippokratészi étrenden maga volt a mennybemenetel. Megismertem az elméleti hátterét az ételek élettani hatásának, és boldogan ettem magamat egészségesre. Nemhogy lemondásként éltem meg, hanem végre megtanultam főzni. Ráadásul több száz gyógyító ételt tanultunk meg, melyek változatos, mindennapos ételek. Korábban ezen az étrenden nőtt fel az emberiség – évszázadokon át egészséges generációkat eredményezve.

– Mit gondolsz ma: inkább a tested változott meg először vagy a gondolkodásmódod?

– A testem azonnal kezdett megkönnyebbülni, a fájdalmaim elmaradtak, és elképesztő energiám lett. Ez – egyértelműen – hatalmas életörömöt, jókedvet adott. Ettől az élménytől a gondolkodásmódom és a szemléletem gyökeresen megváltozott.

– A makrobiotika sokak számára még mindig megosztó. Szerinted miért vált ki szkepticizmust?

– Mert nem jól csinálják. Nincs egyenétrend: mást fogyaszt egy kisbaba, egy gyermek, egy kamasz, egy fiatal felnőtt, egy 40 év feletti ember, egy középkorú és egy idősebb személy. Ez komoly szaktudást és a folyamatos tanulás iránti elkötelezettséget igényel.

Ezt az egészségmegtartó ételkészítő tudást odahaza nem lehet egy nap alatt megtanulni, és itt már sokan feladják. Nincsen hozzá erejük, hitük, kitartásuk.

A hozzám forduló szülők sokszor rémülten számolnak be nekem arról, hogy a bölcsődében a gyermekmenü megegyezik egy kemény fizikai aktivitást végző felnőtt férfi étrendjével. Cigánypecsenye, vadászpörkölt stb. szerepel az étlapon. Ez nem bölcsődés és kisgyermekétrend.

– Mit mondanál egy orvosnak, aki szerint ez a megközelítés nem tudományosan bizonyított?

– Azt javasolnám, hogy olvassa el Prof. Dr. Thomas Colin Campbell professzori disszertációját (The China Study), amit 51 nyelvre fordítottak le és magyarul is elérhető (Kína-tanulmány). Ez egy kínai tanulmány, ami tízéves kutatást foglal magába, melynek keretében nyolcezer emberen végezték el a kísérleteket. A kutatás során több kontinensen élő emberek részletesen leírták, hogy mit ettek, és ezt követően laborvizsgálatokat végeztek rajtuk. Az eredményből kiderült, hogy azok maradtak teljesen egészségesek, akik a hippokratészi étrenden éltek, azaz naponta mintegy 40–50 százalék jó minőségű szénhidrátot fogyasztottak.

Jó minőségű szénhidrát például az egyben főzött gabonaszem, amit nem dolgoztak fel lisztté. A legjobb az, amikor gluténmentes szénhidrátot fogyasztunk: kerekszemű barnarizst, kölest, hajdinát, cirokot, kukoricát, de ide sorolhatnám még a zabot is, ami jó melegítő hatású. (Nem zabpehelyről van szó, ami halott feldolgozott alapanyag, hanem egyben főzött zabszemre gondolok akár rizzsel, kölessel keverve.)

Jó minőségű fehérjét kell enni emellett naponta körülbelül tizenöt százalékban, ami lehet növényi – például bab, lencse, csicseriborsó – vagy nem ipari termelésből származó állati fehérje: például főleg hidegvérűek, halfélék, rák stb. és minimális melegvérű egyedek, amelyek természetes módon, tiszta takarmányon nevelkedtek.

Hasznosak a zöldséges fogások, melyek szintén nem feldolgozottak, hanem mi daraboljuk fel őket, és különböző vágási-főzési móddal készítjük el. A fermentált savanyúságok is nagyon hasznosak: néhány kanállal az étkezés végén elfogyasztva, hogy támogassák az emésztést.

Az imént felsorolt alapanyagok és ételek nem tartalmaznak gyors felszívódású cukrokat, feldolgozott lisztes termékeket, furcsa színes üdítőitalokat, vegyszeres, színezett ételeket. A nagyáruházakban kapható élelmiszerek nagy része a természetben nem létező kreált ízeket, illatokat és színeket tartalmaz. Wiliam Dufty „A leves hazudik” című könyvében – amit negyven évvel ezelőtt adtak ki – arról ír, hogy csak ízporokkal kereskedik a legtöbb élelmiszer-előállító cég. John Lennon egyébként olvasta ezt a könyvet és így vált makrobiotikussá – felesége, Yoko Ono hatására.

– Hol látod a határt: mikor elég az étrendi változtatás, és mikor elengedhetetlen az orvosi beavatkozás?

– Fontos, hogy mindig együttműködjünk az orvossal. Tegyünk magunkért, mert nem csinálhatunk olyat, hogy minden nap folyamatosan ártunk magunknak, és aztán elmegyünk az orvoshoz azzal, hogy azonnal segítsen és végleg oldja meg a problémánkat, amit mi generáltunk. Nem várhatjuk el tőle, hogy adjon egy pirulát, és öt perc múlva már ne legyen semmi bajunk úgy, hogy közben folyamatosan, szinte óránként ártunk a testünknek, magunknak. Nincs az a terápia, ami segíteni tud akkor, amikor rongáljuk magunkat – akár tudás hiányában is.

– Gyakran hangsúlyozod, hogy „amit eszünk, azzá válunk”. Ez számodra inkább fizikai állapotot jelent vagy mentális–lelki szintet is?

– Amikor nincsen semmi bajunk, akkor határtalanul boldogok vagyunk, tele életerővel, derűvel, jókedvvel. A környezetünkre ilyenkor szeretetet tudunk sugározni. Szívesen segítek másoknak, mivel tudom, hogy mit jelent az, amikor bajban van valaki, hiszen bejártam jó mélyről ezt az utat. A megoldás a problémákra általában végtelenül egyszerű, és karnyújtásnyira van tőlünk: a lábosainkban és a fazekainkban. Igaz, hogy az ételkészítő-tudás megszerzése erőfeszítés, de nekem gondtalan öröm volt. Ma sok múló divatétrend van jelen, többségük igencsak félrevezető.

Munkám során nagyon sok szomorú történettel találkozom. Látom, hogyan törik keresztbe egy életút azért, mert betegítő ételeket adtak valakinek születésétől fogva, és a betegeskedő gyermek gyakran a legfontosabb életkorát, amit a családban kellene eltöltenie, a kórházban, magányosan szenvedi végig. Tudnunk kell, hogy a felnőttkori krónikus panaszainkat gyermekkorban alapozzuk meg.

A felépülésem után arra tettem fel az életemet, hogy népszerűsítsem azt az iskolázott tudást, ami nekem is segített. A tankonyhámban elméleti-gyakorlati foglalkozásokat tartok. Huszonöt könyvet írtam a témában, melyek elméleti, és ennek megfelelően receptes kiadványok, hogy azonnal meg tudja valósítani mindenki az egészséges, boldog sikeres életét.

– Van olyan étel vagy alapanyag, amit te teljesen kiiktattál az életedből?

– Inkább azt mondanám el, hogy mit eszek és mit iszok. A gluténmentes gabonákat egyben főzve fogyasztom (alkalmanként tésztákat, és magam sütöm a gluténmentes kenyeremet), növényi fehérjéket eszek (babot, lencsét, borsót), zöldségféléket, savanyúsalátákat. A hangsúly a jó fehérjén és a jó szénhidrátokon van, hogy hiányállapotok nélkül legyen erőm, jó kognitív funkcióim a mindennapok élményeihez.

Hetvenkét féle alapanyag ezernyi variációját készítem el, leveseket, főfogásokat, desszerteket. Feldolgozatlan gabonák, fehérjék (növényi fehérjék, és aki akarja, annak állati is lehet) és zöldségalapanyagok ezek. Igazából, ami „butító” alapanyagnak számít, az a rossz szénhidrátokat, a gyors felszívódású cukrokat tartalmazó édes, gluténtartalmú péksütemény. Még ehhez tartozik a sült gluténtartalmú lisztes termékek köre is, főleg az előre elkészített fagyasztott „valamik”. Hű, de veszélyesek! Ami szintén veszélyes, az a nagyáruházakban kapható ipari termelésből származó húsféle.

Rivalizálás van a dobogós helyért: az energiaitalok a sorrendben legelöl állnak.

– Mi az a legnagyobb táplálkozási hiba, amit a magyarok többsége elkövet?

– Ma teljesen megváltozott az életünk. Elkényelmesedtünk. Mégis rengeteget eszünk, mert az ételek minősége megváltozott, nem tartalmazzák azt a tápértéket, amelyre szükségünk van naponta. Korábban tiszta ételeket fogyasztottunk. Most a világ minden tájáról hoznak állatokat hajókon; a növényeket sugárkezeléssel tartósítva, másik kontinensről kapjuk. Csak veszélyes anyagok vásárolhatóak a nagyáruházakban.

Korábban a mozgás az életünk része volt, manapság szinte csak „mérgezett” valamiket fogyasztunk.

– Sokféle állapotjavulásról meséltél nekem korábban. Volt olyan eset, ami még téged is meglepett?

– Az esetek nagy részében végleg megszűntek a panaszok, és felépültek az emberek: például reflux, colitis, meddőség, ízületi fájdalmak, bőrbetegségek, hajhullás, melanóma esetén. Volt olyan, hogy műtét után a tüneti terápiákat megtagadva a vastagbélrákból gyógyult meg valaki, aztán volt perifériás agydaganatból gyógyulás műtét után, olyan is volt hét évvel ezelőtt, aki tüdőrákból épült fel. Fel sem tudom sorolni az elmúlt huszonhárom év alatt történteket. Külföldre is hívnak gyógyító étrendet tanítani, és ott is nagyon sokan végleg felépültek a tüdőrákból, a policisztás májból. Ezek a felépültek a műtéten kívül nem vállaltak semmilyen más terápiát, csak a gyógyító étrendet fogyasztották, pakolásokat, gyógyító italokat.

– Volt már konfliktusod a hagyományos orvoslás képviselőivel a munkád miatt?

– Nem volt soha konfliktusom a tüneti kezeléses, allopata orvoslás képviselőivel. Inkább megvédtek az orvos kollégák – például a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi előadótermében tartott előadásom során egy nagyon provokáló beszólás során. (Megjegyzés: A hagyományos orvoslás az a hippokratészi görög orvoslás tudománya. Hippokratész az okok megszűntetésével gyógyított. Most kizárólag tüneti, azaz allopata kezelésről beszélhetünk.)

– Amszterdamban tanultál, nemzetközi közegben. Mit adott neked ez a tapasztalat, amit itthon nem kaptál volna meg?

– Mivel idehaza nem volt elérhető az a tudás, ami segített volna a végleges felépülésemben, ezért mentem el külföldre. Hivatalosan ez az iskolázott tudás nincs még jelen, csak a saját oktatásaim során. A hagyományokban is fel lehet lelni a Kárpát-medencében a felépüléshez természetes gyógymódokat.

– A különböző országokból érkező hallgatók között láttál közös mintákat az egészségügyi problémák terén?

– Mindenhol ugyanazt a mintázatot tapasztalták a kollégák, mivel az élelmiszerláncok globálisak. Egyformán terítik a betegítő ételeket. A tüneti orvoslás például egy refluxpanaszon nem tud segíteni, csak tünetmentesíteni több vagy kevesebb sikerrel, mert gyógyszerfelírási protokollá változott a mostani modern orvoslás. Például jöttek már hozzám refluxpanasszal Írországból, Németországból, Ausztriából, az USA-ból és a Kárpát-medencéből (Erdély, Délvidék, Felvidék) – hetek alatt végleg rendeződtek a panaszaik.

– Ha jól tudom, nagyon alapos kutatást végeztél a táplálkozás területén, sok helyen tanultál, sokat olvastál. Összefoglalnád a főbb pontokat, iskolákat, mintákat, amelyek meghatározták ezt az utat?

– Egyetlenegy iskolázott, több mint kétezer éves tudás és gyakorlat az, ami meghatározta a szakmai utamat. Ez Hippokratész görög orvos tudása (élt Krisztus előtt 460 és Krisztus előtt 377 között, 83 évesen halt meg). Természetesen rendszeresen részt veszek különböző ráépítő tudást adó konferenciákon is, folyamatosan új tudást szerzek, hiszen a változó környezeti hatásoknak megfelelően mindig vannak új gyógyító ételek, gyógyító italok, pakolások és házi betegápolási javaslatok.

– Ha valaki most dönt úgy, hogy változtatni szeretne az életmódján, mi az az egyetlen lépés, amit már holnap megtehet?

Azt javaslom, hogy minél hamarabb szerezze meg azt a tudást, amiről eddig beszéltem, hogy megértse, mit miért javasolt főzni. És persze fogyasszon jó szénhidrátokat (például barna rizst), jó fehérjéket (halféléket, biohúsféléket) és biozöldségeket. 

Egy konzultáció során feltárjuk a panaszok étrendi okait, és átbeszéljük a megoldásokat, ezt követően adok gyógyító étrendet receptekkel.

– Mi a leggyakoribb kifogás, amit az emberektől hallasz, amikor életmódváltásról van szó?

– „Nincs rá időm, és egyszerűbb bevenni egy gyógyszert, hogy ne fájjon” – ez a leggyakoribb. Még arra is szoktak hivatkozni, hogy nincsenek ilyen alapanyagok. Holott országos hálózattal két nagykereskedelmi cég is terjeszti a biogabonákat, -fehérjéket, -olajokat. Igazából ilyenkor a bélmikrobiomban található élősködők veszik át a hatalmat, és küldik az ingereket az agynak, hogy továbbra is a betegítő ételeket fogyasszák, mert különben ők kipusztulnak, és a bélmikrobiom egészséges diverzitása valósul meg. Én örültem, amikor sóvárgásom volt a betegítő ételek iránt, mert tudtam, hogy hamarosan távoznak a szervezetemből a nem odavaló paraziták, baktériumok, mert csak a hasznos bélbaktériumokat etettem, és ezek szaporodtak el. Van, aki beleesik a sóvárgás csapdájába, mert nincs megfelelő tudása arról, hogyan lehet jóllakni a betegítő ételek helyett gyógyító, vagy egészségmegtartó ételekkel.

– Előadásaid miatt sok emberrel találkozol személyesen is. Mi az a leggyakoribb probléma vagy kérdés, amivel hozzád fordulnak?

– Az emésztőrendszeri panaszok gyakoriak, hiszen majdnem mindenki bélbeteg a pocsék, betegítő ételek és italok fogyasztásától. A krónikus fáradtság, fejfájás is jellemző. A különböző daganatos állapotok miatt is felkeresnek, sokszor már nagyon későn.

– Ahogyan már az interjú elején említettem, most hétvégén is a Hazai Vásáron találkozhattak veled az érdeklődők. Mivel készültél, és mit szerettél volna, hogy hazavigyenek ebből az élményből?

Azt szeretettem volna, ha felismerik, hogy azonnal változtatni kell az étrendjükön és életmódjukon, mert nincs idő halogatásra, cselekedni kell azonnal! Mindenkinek szükséges mihamarabb egy boldog élethez jutnia, élményekkel, örömökkel feltölteni magát. Amikor középpontban vagyunk, akkor a környezetünkre is békét, szeretetet tudunk árasztani.

– Mi volt a legemlékezetesebb visszajelzés, amit egy ilyen rendezvényen kaptál?

Megköszönték azt a motivációt, ami segített a döntés meghozatalában, és eligazodást jelentett a mostani sok múló divatétrend között. Volt, amikor még ételeket is adtam – az nagyon meggyőző volt, mert finom levest, főfogást, desszertet kínáltunk. Megtapasztalták, hogy nem lemondás az új, minőségi élethez vezető út. Például hajdinás karifolos levest, csicseriborsó-fasírtot kínáltam kölespürével és almás lilakáposztával, gyümölcsrizst citrommal és rizssziruppal édesítve.

– Több mint húsz könyvet írtál a témában. Van olyan kötet, ami különösen közel áll a szívedhez?

– Igen, a gluténmentes sorozat, ami hat könyvből áll. Itt mindenki találhat biztonságos fogásokat glutén-, tejtermék-, tojás-, cukormentesen. Reggeliket, főfogásokat, leveseket, uzsonnákat, szendvicseket, desszerteket.

– Szerinted a mai élelmiszeripar inkább támogatja vagy inkább hátráltatja az emberek egészségét?

– A mai élelmiszeripar célja kizárólag az árrés, a nagy hozam. A legegyszerűbb módon, a legolcsóbban és a leggyorsabban elkészített „valamiket” kínálja az igazi erőt, egészséget és tiszta gondolatokat adó táplálék helyett.

– Ha egy mondatban kellene megfogalmaznod: mi a modern ember legnagyobb tévedése az egészséggel kapcsolatban?

– A kényelmes életmód egy zsákutca. Az ember mozgásra van teremtve kint a természetben, a természet részeként. Helyette ücsörgünk egy monitor előtt, és olyan valamiket fogyasztunk, melyek függőséget okoznak a természetben nem létező ízekkel. A mikrohullámú sütőben percek alatt felmelegített vagy elkészített, igencsak veszélyes dolgok, amiket ételnek neveznek, mérgek, és nem éri meg elfogyasztani őket csak a kényelem kedvéért.

– Közel száz díjmentes élő online főzőiskolát tartottál már különböző állapotok gyógyító étrendjét bemutatva. Honnan jött ez az ötlet, és hogyan sikerült megvalósítanod? Milyen nagy rá az érdeklődés, hogyan éred el az embereket?

– A Covid mindenkit az online világba terelt, és a karantén alatt így tudtam elérni a rászorulók ezreit, akik tömegével épültek fel otthonukban, orvosok nélkül, mivel az orvosok nagy része elérhetetlen volt ebben az időszakban. Rengeteg visszajelzést kaptam például depresszióból, túlsúlyból, ízületi gyulladásból, refluxból, allergiából, diabéteszből felépült emberektől.

Ezeknek az embereknek az otthon töltött idő alatt volt idejük meghallani üzeneteimet, és magukon változtatni, mert a bezártság miatt a környezet ingerszegényebb volt, lelassult a világ. A bezártság és az egészségügy leterheltsége miatt kénytelenek voltak magukon segíteni.

– Mit üzennél azoknak, akik most keresik a kiutat egy krónikus problémából?

– Kezdjék el megismerni és alkalmazni Hippokratész görög orvos tudását. Ez egy olyan tudás, ami a változó körülményekhez igazítja az étrendet. Ma az elkényelmesedett modern életben más étrenden élünk. Ezt tanítom a tankonyhámban. Szeretettel várok mindenkit akár konzultációra, akár a főzőkurzusokon.

Fontos megtanulni, hogy különböző ételeket fogyasztanak a csecsemők, a kisgyermekek, a kamaszok, a fiatalok, a felnőttek, a középkorúak, a nyugdíjasok és az aggastyánok. Ezt már az interjú elején említettem, de itt a végén is ki szeretném hangsúlyozni, mert ez lényegi kérdés.

Kapcsolódó: