„A vendégmunkás nem migráns, mert dolgozik, adózik és haza is megy” – olvasom a fideszes kommenteket folyamatosan, amikor az előző kormány gazdasági-migrációs politikáját kérem, kérjük számon, valamint annak negatív hatásairól írunk és beszélünk. Persze, bizonyos keretek között ez igaz is lehet, csakhogy a migráció minden formája káros – akár van pillanatnyi gazdasági haszna, akár nincs. El is magyarázom, miért, és bízom benne, mindenki megérti majd.
A teremtett világ népei az elmúlt évezredekben jól megvoltak a saját mikrokörnyezetükben, amelyet nemcsak kulturális hagyományaik korlátoztak térben, de a különböző rasszjegyeik is. Ez nem jelentett elszigetelődést, hiszen kifejezetten élénk gazdasági és kulturális kapcsolatok jellemezték az elmúlt évezredeket anélkül, hogy ez jelentős keveredést eredményezett volna. Nem volt – ahogyan most sincs – gyűlölet az eltérő kultúrájú és rasszú népek, népcsoportok között. Volt azonban tisztelet és elfogadás a másik irányában. Ez valahol még az olyan, kétségkívül sok helyi konfliktussal járó történelmi folyamatokra is igaz volt, mint Amerika meghódítása vagy Afrika gyarmatosítása.
A második világháborúval végleg összeomló, évezredekig jól működő rendszer – ha nevezhetjük annak – megsemmisülésével azonban ezen a területen is megváltozott a hozzáállás. Látszólag minden nyitottabb, minden elfogadóbb lett, ez azonban összességében csak felszámolta azt a természetes távolságtartást, amely addig jellemezte a népeket, és amely segített megőrizni a kulturális teret az adott földrajzi területen domináns nemzeteknek.
Nyugat-Európában jelentek meg először tömegesen a vendégmunkások, ez pedig alapvetően változtatta meg az ott felnövekvő generációk hozzáállását, amikor a saját életterükben idegen kultúrák és rasszok jelentős, demográfiai változást kiváltó tömegei tűntek fel.
Ebben rejlik a vendégmunkás-áradat igazi veszélye. A ma kisgyermekének ugyanis teljesen természetes lesz a tőle eltérő kultúrájú és rasszú csoportok jelenléte, ez pedig végleg kikapcsolja azt a természetes mechanizmust, amely az írásom elején említett korlátokat fenntartotta.
Vagyis a hirtelen Magyarországra zúdított migránsmunkások jelenléte kikapcsolja a felnövő generációk természetes ellenálló képességét a migráció egyéb formáival szemben.
Ugyanezt a folyamatot láthattuk végig tőlünk nyugatabbra, ahol 50–60 évvel ezelőtt szintén vendégmunkások formájában érkeztek az első migránscsoportok. Az eredményt láthatjuk is – nemcsak a híradók felvételein, hanem akár saját tapasztalataink által is egy-egy külföldi utazás során. Vagy legutóbb a Bajnokok Ligája budapesti döntője kapcsán: aki járt-kelt a szurkolói zónákban, annak egészen biztosan feltűnt, hogy a francia Paris Saint-Germain szurkolói között egyértelmű többségben voltak az afrikai bevándorlók leszármazottai. Az ő szüleik, nagyszüleik mind vendégmunkások voltak.
„Két év múlva hazamennek, így ez itt nem fordulhat elő” – hallom a fejemben a fideszes érveket. Igen, most ez a jogi helyzet, azonban nem tudhatjuk, miként módosulnak majd a jogszabályok gazdasági okok miatt két év múlva. Az országban élő jelentős, akár százezres kínai populáció például nemcsak két esztendeje van itt.
A legnagyobb veszélyt továbbra is az a nem szándékos érzékenyítés jelenti, amelyet a most felnövekvő generációk élnek át, s amelynek következményeként 15–20 éven belül egy, a mainál lényegesen enyhébb, megengedőbb szabályozás léphet életbe.
Ahogyan az tőlünk nyugatabbra is történt. Rajtunk múlik tehát, hogy továbbmegyünk-e ezen az úton, hiszen most van a mi generációnk kezében a döntés – ezt pedig nem kérhetjük majd számon azokon, akiket az elmúlt években érzékenyítettek a vendégmunkások puszta – tömeges – jelenlétével.
Lipták Tamás
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Megszokott látkép: vendégmunkások Nyergesújfalun | Kép forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája
