A jégkorszak óta senki és semmi nem tudta elpusztítani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében álló Vaja tavát, ám a Fidesznek ez is összejött – mondta kameránk előtt Apáti István, a Mi Hazánk képviselője. Valóban, ahol nemrég egy tó vize hullámzott, ott most vaddisznók túrják a meder fekete földjét. Mindezt egy uniós finanszírozású fejlesztés után néhány esztendővel.
Az egykor az Ecsedi-láphoz tartozó Vajai-tó mintegy 78 hektár kiterjedésű vízfelülete számos ritka, védett növény- és állatfajnak adott otthont. A vízi élővilág és környezete nem véletlenül számít természetvédelmi területnek – azt persze kérdés, mennyi értelme maradt ennek a besorolásnak. A tó vize mára ugyanis teljesen eltűnt, erről pedig személyesen is meggyőződhettünk Apáti Istvánnal, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjével.
A gondok a környékbeli beruházásokkal összefüggően kezdődtek, például azzal, amelynek keretében a tóba befolyó csatornát megszüntették. Az egyik helyi újság 2020 tavaszán arról számolt be, hogy egy vízpótló kutat helyeztek üzembe, ami a már akkor is veszélyesen alacsony tó vízszintjét volt hivatott emelni. Ez a szint néhány hónap alatt 70 centiméter volt átlagosan, ami azt jelentette, hogy akkor még sikerült megduplázni a vízmélységet. A megfelelő vízpótlást biztosító terveknek 2024-re kellett volna megvalósulnia, ám ez szemmel láthatóan nem történt meg.
Csónakokból merhetik a vizet
A meder alján magára hagyva néhány csónak várja sorsát. Úgy lehettek vele, hogy ha már a tóban nem, legalább ezekben maradt még némi víz, az élethez azonban ez vajmi kevés. Mindenfelé méretes kagylóhéjak jelzik a saras földben az egykori ökoszisztéma meglétét. A tóra és környezetének turisztikai fejlesztésére néhány évvel ezelőtt közel kétmilliárd forint uniós pályázati pénzt költöttek, legalábbis papíron. Annak ugyanis nem sok nyoma van a környéken, hogy bármi is hasznosult volna ebből a nem kis összegből. Így tehát kérdés, mi lett a támogatás sorsa?
Nem a tavat érintő beruházás volt az egyetlen, melynek megtérülése igencsak kérdéses. A part lejárata mellé ugyanis egy rendezvényházat húztak fel, azzal szemben pedig egy kilátó áll. Utóbbi az érdekesebb, ugyanis nincs három éve, hogy átadták, mégis olyan állapotban van, mintha hosszú évtizedek óta dacolna a természet összes létező elemével. A vendéglátóhelyre kifüggesztett táblák szerint ez a projekt is mintegy 2 milliárd 164 millió forintba került, természetesen európai uniós lehívással.
Visszafordíthatatlan az ökológiai kár
Vaja lakói közül sokan éppen a tó közelsége miatt választották a települést és építettek akár hétvégi házakat, akár állandó lakóhelyet a vízparton. A telkek végében szinte mindenhol lejárat vezet az egykori lápos tó medréhez, amely fölött stégek magasodnak.
Víz ugyan már nincs, ám a Hortobágyi Nemzeti Park már megküldte a stégdíj 2025-re vonatkozó befizetéséhez szükséges csekket az érintett telkek tulajdonosainak.
A helyiek azt mondják, ígéretet kaptak arra, hogy visszaállítják az eredeti állapotokat, ám az szerintük lehetetlen. Több olyan állat- és növényfaj is élt ugyanis a tóban vagy annak környékén, mely Magyarországon nem, vagy csak elvétve található már meg.
A tónak hűlt helye, a kilátó így teljesen értelmét vesztette
Ilyenek voltak az úszó lápi szigetek, amelyek úgy keletkeztek, hogy a vízinövények tóba nyúló, fiatal hajtásain fennakadtak a víz felszínén úszó növényi részek. Erre a környező homokdombokról a szél port, szerves anyagokat, növényi magvakat szórt. Ezek nyomán aztán kiterjedt növényzet alakult ki ezeken az úszó szigeteken. A víz eltűnésével a mederbe ereszkedtek, így már a földben tudtak gyökeret ereszteni, örökre megváltoztatva a tájat és annak élővilágát, ez pedig többek szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatott el.
A Mi Hazánk felelősök előkerítését szeretné
A természet persze nem ismer lehetetlent: ahol egykor ritka halfajok úsztak vagy vidrák éltek, ma vaddisznók túrják fel a földet. A tó eltűnt, a nagy kérdés, hogy a felelősökkel is ugyanez történik-e? Annak érdekében, hogy ezt a természetkárosítást senki ne úszhassa meg szárazon, Apáti István elmondta, hogy amennyiben a hatóságok maguktól nem lépnek semmit, feljelentést tesz majd, első körben ismeretlen tettes ellen. Szerinte azok, akik ilyen műszaki tartalommal átvették egyebek mellett a kilátót, igenis saját vagyonukkal feleljenek a kialakult helyzetért, ha már az uniós pénzekkel úgy tűnik, nem tudnak megfelelően „elszámolni”.
Fényképek: Lipták Tamás/Magyar Jelen
Volt értelme az ellenállásnak: Magyarország megkezdi a víz visszatartását
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!