Sikerült megtalálni pont a hungarofób Matica Slovenská székházát Komáromban a pódiumbeszélgetés céljára, amely szervezetnek a szlovákosítás jelképét, Cirill és Metód szobrát „köszönheti” a város – szúrta ki a Mandiner.
A találkozóra Komárom jelenleg Szlovákiához tartozó részén kerül sor, címe: „Hogyan dönthető meg Orbán és Fico hatalma”. A beszélgetők Magyar Péter és Ódor Lajos, a moderátor pedig a szélsőliberális, ex-telexes Munk Veronika. Utóbbiról kár részleteiben menve kitérni, akit érdekes a munkássága, esetleg annak története, hogyan rövidítették vezetéknevét munkácsi haszid zsidók, az ITT többet is megtudtad a globalista firkászról. Ő egyébként azóta a Telexet is ott hagyta, de természetesen nem kellett a munkaerőpiacon érvényesülnie, hiszen a liberális szlovák Denník N leigazolta.
Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnök személye annyiban érdekes, hogy ő az a tipikus „mintaszlovák”, aki magán viseli „bélyegét”, hogy magyar neve van, így mindenben igyekszik „szlovákabb lenni a szlováknál”. Neki köszönhetik a szlovákok az eurót (már amennyi köszönet lehet a gazdaság padlóra tételében), ráadásul derék „progresszív” államférfiról van szó, aki magyarul nem is szeret megszólalni nyilvánosan, gyerekeit pedig szlovák iskolába járatja. Nyilván, a minél gyorsabb asszimiláció elősegítése érdekében. Nevét is Ľudovít Ódorként írja, Wikipédia-oldaláról pedig 2023 októberéig, vagyis leköszönéséig „kifelejtették” magyar származását. Persze lehet, joggal maradt ki, hiszen ő maga még magyarul feltett újságírói kérdésekre sem volt hajlandó válaszolni.
Magyarellenes gárdához magyarellenes helyszín dukál
Az esemény Facebook-oldala szerint a résztvevők az olyan kérdéseket, mint hogy „miként alakul Szlovákia és Magyarország viszonya, illetve a szlovákiai magyarság sorsa?” is feszegető rendezvény számára
a szervezők igazán szimbolikus helyet választottak: a Matica slovenská székházát.
„Mérlegelnie kellett volna az ideérkező magyarországi politikusnak, hogy tényleg ez a legjobb helyszín-e erre a beszélgetésre” – fogalmaz a Mandiner megkeresésére Petheő Attila komáromi Csemadok-elnök. Hozzáteszi: a Matica slovenská soha nem szolgálta a magyarság érdekeit, sőt, volt időszak, amikor kimondottan igyekezett ellene menni ezeknek helyben is, nagy erőkkel.
Az, hogy ez Munkot és Ódort nem zavarja, aligha meglepő. Magyar Péter viszont jelenleg egy olyan szerepet kíván eljátszani, melyben ő az „ellenzéki Magyarországot egyesítő” politikus. Erre most elmegy Felvidékre a „Szlovák Anyácska” névre hallgató szervezet székházába két globalistával beszélgetni.
Milyen szervezetről van szó? Nos, a Matica slovenská szlovák soviniszta szervezet, alapvetően az 1848-as magyar forradalmat ellenző, a szlovák nemzeti ébredést a magyar nemzeti törekvések ellenében meghatározó szlovák értelmiségiek alapították még 1863-ban. Miután egyre nyilvánvalóbbá váltak a népnevelés mellett a politikai céljai, a magyar kormány 1875-ben felfüggesztette a működését. 1919-ben kezdhette újra tevékenységét, amelynek középpontjában az irodalmi és népművelő (meg a kisantantra jellemző történelemhamisítási) tevékenység mellett, vagy ezek által az ekkor elcsatolt felvidéki magyarok kulturális fölényének letörése állt, és természetesen a harsány szlovákosítás is fontos elemmé vált. Olyan vezetői voltak többek között, mint a magyarellenes fegyveres Hlinka-gárdát megalapító Andrej Hlinka. Újabb kényszerszünetet a kommunizmus keményebb évtizedei hoztak, 1954-ben államosították a szervezetet, majd fokozatosan rehabilitálták, a rendszerváltás után pedig jelentős vagyonelemeket kapott. Ezek egyike a jelenlegi székház, amely egyébként a magyar többségű Komárom egyik jelentős épülete.
S, noha a Mandiner cikkében végig kóserkonzervatív nyelvjárást használva következetesen „nacionalizmusról” ír, ez ne tévesszen meg senkit, jelen esetben ugyanis egy velejéig soviniszta szervezetről van szó, mely sovinizmusával épp annyira árt Európának, mint a nyíltan nemzetellenes globalisták.
A Matica slovenska egyébként a felvidéki rendszerváltás után sem „néppártosodott”, maradt a soviniszta vonalon, melyet több lépésével is bizonyított. 2014-ben példának okáért turócszentmártoni székházukban szobrot állítottak a magyargyűlölő Andrej Hlinkának, aki a kisebbségeket fegyveres félkatonai szervezetével, a Hlinka-gárdával üldözte.
2019-ben „szlovák kurucoknak” avattak emléktáblát az Eperjes melletti Alsókomaróc községben – értelemszerűen nem a Rákóczi-szabadságharcban résztvevő több ezer szlovák nemzetiségű kurucnak, hanem egy 1831-es parasztlázadás vezetőinek, akik szerintük a „feudális magyar rendszer” ellen keltek fel.
Emellett még arra is volt energiájuk, hogy 2021-ben felháborodjanak a magyar Csemadoknak megítélt 300 ezer eurós támogatáson. Hab a tortán, hogy eme szervezet korábban soha, semmilyen támogatásban nem részesült, míg a Matica slovenská a megítélt összeg négy-ötszöröséből gazdálkodhatott.
Tavaly Rimaszombatban a városi művelődési központ melletti téren avatták fel Vladimir Clementis kommunista és magyarellenes politikus, író szobrát, aki a magyarellenes magyar-csehszlovák lakosságcserének kierőszakolásában és végrehajtásában élen járt, amelynek során kisemmiztek és tíz-húszkilós csomagokkal löktek át a határon több tízezer felvidéki magyart 1946-ban. (Ennyire „nacionalista” tehát ez a szerveződés. Ha magyarellenes, akkor a nemzetet tönkretevő utolsó kommunista is példakép számukra…)
Komáromban pedig – a történelemhamisítás ékes példájaként – Cirill és Metód szobra díszeleg a központi körforgalomban. A két szláv hittérítő soha nem járt a városban, a soviniszták számára ennek jelenléte nem más, mint erőszakos térfoglalásuk diadalának mementói. Előtte éppen a most szóban forgó Matica-székház bejárata fölött állították fel, szintén engedély nélkül; innen végül jogi trükkel vitték az állami tulajdonú útkereszteződés épülő körforgalmához 2010-ben a lakosság heves tiltakozása ellenére, ahol most is van. S végül még magyar feliratot sem engedtek elhelyezni rajta a magyar többségű városban, csak hogy a megaláztatás teljes legyen.
Enyhe tapasz a sebre, hogy a komáromi Maticát, miután az előző, szlovák soviniszta elnök leköszönt, egy Jozef Černek nevű helyi kötődésű kultúraszervező vette át. Černekről a helyi magyaroknak sincs rossz véleménye, és ezzel Petheő is egyetért.
„Másokét nem rombolja, a sajátját építi” – fogalmaz a Mandinernek Petheő, akinek személy szerint nem Černekkel, hanem a helyszín szimbolikájával van problémája.
„Nem kellemes az üzenete, és ezt figyelembe vehették volna a szervezők is” – vélekedik.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
